Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-31 / 35. szám

34. sz. Augusztus 24. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 ÖRÖMHÍR. 1912 szeptember 8. AZ ÖTEZERNEK MEGVENDÉGELTETÉSE- Mark. ev. 6:30—14. ARANYIGE: Monda pedig Jézus: “tón va­gyok az életnek ama kenyere.” .Ián. év. 6:35. (Közöljük a bibliának néhány megfeleli" részét, a többi otthon olvasandó.) • 35. És járja vala Jézus mind a városokat és falukat, tanítván az ő zsinagógáikban, és prédikálván az Isten országának Evangyélio- mát, és gyógyítván akárminémü betegséget, és akárminémü erőtlenséget a község között. 36. Mikor látta volna pedig a sokaságot, könyöriiletességre indula rajtok, hogy elfá­radtak volna és elszéledtek volna, mint a pásztor nélkül való juhok. 37. Akkor mon­da az ö tanítványainak: Az aratásra való ga­bona bizony hogy sok, de az arató kevés. 38. Kérjétek azért a gabona aratásának Urát, hogy bocsássa ki az aratókat, az ő gabonájá­nak aratására. 1. Akkor az ő tizenkét ta- nitványit előszólitván, ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkek ellen, hogy azokat kiűznék és gyógyítanának minden betegséget és erőt­lenséget. 2. A tizenkét Apostoloknak pe- dik «7Ck: Első Simon, ki mondatik Péternek, és András az ő atyafiai: azután Jakab a Ze­iteden« fija és János az ő atyafia. 3. Eilep, és Bertalan, Tamás, és ama Máté, ki Publi- kánus vala; Jakab, Alfeusnak fija és Ueb- beus, ki vezeték nevéről Thaddeusnak hivat- tatik vala. 4. Kananeabeli Simon, és .Tudás Iskáriótes, ki Jézust el is árulta: 5. E tizen­kettőt elkiildé Jézus és megparancsoló nekik, mondván: Az útra, mely a Pogányok közé viszen, ne menjetek, és a Szamaritánusok városaiba is ne menjetek. 6. Hanem men­jetek inkább az Izráel házának eltévelyedett juhaihoz. . 71. Elmenvén pedig, prédikálja­tok, és ezt mondjátok: Elközelitett a meny­nyieknek országa. 8. Betegeket gyógyítsa­tok, poklosokat tisztítsatok, halottakat tá­masz,«zn tok. ördögöket, űzzetek: ingyen vet­tétek. ingyen adjátok. 9. Ne szerezzetek aranyat, se eziistct, se pénzt a ti erszénytek- be. 10. Se útra való táskát, se két ruhát, se sarut, se »álcát: mert méltó a munkás az ..... I ő taplasara. 11. Valamely városba pedig, vagy faluba bémentek, tudakozzátok meg, ki volna abban méltó, és ott maradjatok mind­addig, mig onnét kimentek. 12. Bémenvén pedig a házba, köszöntsétek aház népét. 13. És ha a ház piéltó lészen, szálljon a ti békes- ségtek ő reája: hogyha pedig méltó nem lé­szen, a ti békességtek ti reátok térjen. 14. És valaki titeket bé nem fogadánd, sem pedig beszédeteket nem hallgatandja, ki men vén a házból vagy a városból, lábaitoknak porát is verjétek le. 15. Bizon.v mondom néktek, könnyebben lészen a Sodorna és Gomora föl- lének a dolga az ítélet napján, hogy nem an- íak a városnak. És mikor elvégezte volna az tizenkét tanit- ányinak való parancsolását, elméne onnét, hogy tanítana és prédikálnia azoknak váro­saikban. MAGYARÁZAT. Egy napon igy szólott Jézus az ő ta­nítványaihoz: “Nagyon sok itt a munka, a mit végezni kell, de nagyon kevesen vannak azok, a kik segítenének nekém ebben a munkában.’’ Az aratásra való f gabona bizony sok, de az arató kevés, kérjétek azért a gabona aratásának Urát, hogy bocsássa ki az aratókat az ő gabo­nájának aratására.” Az Üdvezitő maga, rendkívül sokat dolgozott, nap mint nap, a midőn tanítot­ta az embereket és gyógyította a betege­ket. A hol csak megfordult, mindenütt érezte az emberiség azt, a mit János evan­gélista igy fejez ki: Az Isteni szeretet. Az? Üdvezitő azonban azt akarta, hogy azt a nemes munkát, a mit Ő elkezdett, folytassák a tanitványok, hogy az Evan- géliom az egész világon elterjedjen. Föl­hatalmazta azért az ő tanítványait, hogy ugyan azt cselekedhessek, a mit Ő csele­kedett, azaz tanítsák a népet és hirdessék mindenütt azt, hogy elközelgett a meny- nveknek országa. De ugyanakkor taná­csot is adott a tanítványoknak, hogy ne szerezzenek világi vagyont, mert Isten úgyis gondot fog fordítani reájuk. KÉRDÉSEK. Hogvan gondolkozott Jézus az Ő mun­kájáról ? Kiket hatalmazott fel Jézus az Ő mun­kájának folytatására? Milyen tanácsot adott Jézus az Ő ta­nítványainak ? ? Mit mondott Jézus azokra nézve, a kik nem fogadták be az isteni törvényeket? A MÉRTÉKLETESSÉG A MÉREG. íme egy pohár veres bor, mily gyönyörű veres és gyöngyöző. Mily gyönyörű látvány ez. És ez az, a mit egészséget adó italnak hív­nak. De vigyázz! A bor, sör.^s különféle pá­linkák mérget tartalmaznak és ez a méreg az alkoohl. Igen, az alkohol méreg. A nagyobb meny- r.yiségü megöli az embert, és a ki nap-nap után bor, sör vagy páilnka alakjában csak egy ki smennyisé et iszik, az lassan ölő mér­get vesz be nap-nap után. Az alkoholnak nincs szine, hasonló a víz­hez, de mégis egészen más. A viz‘ szükséges testünknek, az alkohol azonban megöli tes­tünket. A víz hűsít, az alkohol pedig éget és megöli a belső részeinket. Az alkohol olyan, mint egy korbács. — Mikor a fáradt lovat megkorbácsolják, a.sze­gény pára félelmében gyorsabban halad. De azért az ostorcsapások nem tették az állatot erősebbé, mert a roskadozó állat csak azért igyekzsik, hogy az újabb korbácsütéseket el­kerülje. Tgy vagyunk az alkohollal is. Az csak rövid időre teszi erősebbé testünket, ke­zeinket és tagjainkat rövid időre nagyobb munlíásásgra ösztönzi. ' És azután az előbb fáradt testrészek még fáradtabbakká lesz­nek, a test egészen kimerül. A jó táplálko­zás teszi testünket erőssé, az alkohol pedig csak lerombolja azt. Az alkohol mindig szomjazik. Magához vezeti a testet minden vizét, a mit cask el­érhet, elveszi a száj nedvességét és égető szomjúságot, okoz. Nem csoda, hogy ez az ital szomjazik, mert testünk sok vizet tar­talmaz és énnen ezért kell naponta, több no- * hár vizet magunkhoz vennünk, bogv ez által testünket épségben tartsuk. Az alkohol azon­ban szárazzá., szomjuzóvá teszi azt és ezért e.z a szomjúság kimeríti a testet. >z alkohol so1'» sincs megelégedve. — A ro»(íe« evomru ember uey érzi. hogv evés előtt éhes, evés után nedig jóllakott. Az iszá­kos ember azonban soha sem érzi igv magát,. Da cask ezv pohárral ivott, már is többet kí­ván. A vizet nélkülöznünk nagyon nehéz, mert ha az ember nagyon szomins. hát vú- zol e'oltia szomiát. De az. aki alkohollal él. hiába oltia szomját, mindig többet és többet kiván inni. Az alkohol árt a gyomornak. Ha alkohol­lal élünk, gyomrunk 'nem tudja táplálékun­kat megemészteni. Ez nedig nagv b«i. mert a, rendes emésztés folvt.án áll csak friss vér e'ő. A firsa vér énit.i fe' az egészséges testet. Az- alkohol pedig kielégíti a gyomrot és meg-on+ia. a"vér keringését és a firss vér képződését. Az alkoho' árt a tüdőnek. Az alkohol meg- hánUiu a tüdőt és megnehezíti a belélekzést. Tehfl‘ pz alkohollal élő ember soha, sem le­het -ó tűdéi« ember. A ki alkohollal él. az mindig köze' «.u ahhoz, hogv tüdővészt. tiidő- gvn’ioöá.st, gégebajt vagy egyéb betegségeket kanmn. Az alkohol árt az ogyvelőnek, az alkohol ppVozzé teszt a gondolkozást és szétroncsol­ja az agyvelőt. A z alkoko lárt, az idegzetnek. A ki szereti az alkobotl. --nak az idegzete hamar tönkre inoa-v Képtelen lesz a testet épségben tarta­ni. Ilyen embert hamar ér a gutaütés. Ne igyál tehát sohasem szeszes italt!

Next

/
Thumbnails
Contents