Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-17 / 33. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 33. sz. Augusztus 17. VOL. XIII. AUGUST 17, 1912 NO. 33. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. ^ Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York, N. Y. Telephone 1893 Harlem. Előfizetési arak: Amerikában egész évre.................................$2.00 Magyarországra egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1 Foreign Countries One Year $3, Haf Year $1.50. Gyilkol a politika. Egy forradalmi elvektől elvakitott hor- vát fiatal ember a tavaszszal rálőtt Horvátország kormányzójára, a bánra A politikai gyilkosság nem sikerült, mert a golyók nem a bánt, hanem a vele levő tanácsosát találták, kit holtra is sebeztek. A gyilkost rövidesen elfogták és vallatásánál kiderült az is, hogy még tizenegy, javarészt éretlen fiatal legényke a bűntársa, a kik szívesen gyilkoltak volna szintén a tett propogandájának érdekében. A bíróság a múlt napokban Ítélkezett a fiatalkorú bűnösök felett, a kik közül a gyilkost halálra, a többieket súlyos fegy házbüntetésre ítélte. Szóval az igazságnak és a megsértett jogrendnek elég tétetett. Ám az Ítélettel és annak végrehajtásával ez ügy aktái még korántsem záródtak le. A történelem tanúsága szerint még sohasem volt arra példa, hogy egy összeesküvést egy másik nem követte volna. Tudjuk, hogy a horvátországi elégedetlenek pártja olyan jogokat követel, a melyek az anyaország jogait sértik és a melyek annak kára és veszélyeztetése nélkül végre sem hajthatók. Nagyjából ezek azok az okok. a melyek a horvátországi politikai zavargásokat és merényleteket szülték. szülik és fogják szülni. Mert korántsem keli azt hinnünk, hogy Horvátországban minden csendes. Dehogy. Ott ez a különben igazságos Ítélet még jobban felizgatja majd a kedélyeket, az általános elkeseredés még nagyobb hullámokat fog vetni és meghozza majd azt az eredményt, hogy vagy ki fogják vívni azokat a jogokat, a melyek Magyarország először erkölcsi épségét és később talán területi épségét is veszélyeztetik, vagy vérbe fojtják a meg- megujuló zavargásokat és akkor az Ausztria járma alatt nyögő Magyarország megint olyan beállításba kerül oda a müveit nemzetek itélőszéke elé, mint a népjogok zsarnoka, * “Ne ölj!” Ez a parancsolat talán legmélyebben van a szivünkbe vésve. Mi, a kik rendes polgári életet élünk és meg- megborzadunk a vér láttára, vagy egy asztalunkra kerülő csirkét is csak bizonyos fokú elszántsággal tudunk meggyilkolni, mi bizonyára lelki undorral fordulunk el a gyilkolás vágyától megrészegedett embertársainktól, akár a fennálló törvények ellenére, akár azok védelmében történik a gyilkolás. Tagadhatatlan és mélyen elszomorító igazság, hogy a 20-ik század minden kulturális vívmánya dacára is még most a leg rettenetesebb büntetés, mi egy embert érhet, ha az életét veszik el. illetve még mindig óriási azoknak az elvadult embereknek a száma, a kik csak azért nem ölnek, mert félnek, hogy büntetésük is a halál lesz. Mindezeket pedig azért mondottuk el, mert az elmúlt héten hét embert végeztek ki egyszerre a villamos székben A hét ember közül hatnak ugyanaz volt a bűne. Meggyilkoltak és kiraboltak egy magányos nőt. Ismételjük, a legrettenetesebb bűn a gyilkosság. És mégis, fia még a szemet szemért, fogat fogért és életet életért törvényt jogosnak is ismerjük el, mégis csak meg kell borzadnunk, mikor egy ember meggyilkolásáért hat embernek az életét veszik. Úgy látszik az irgalom, a megbocsátás, a könyöriilet már végképp kihalt a szivekből. * Valami készül a Balkánon Olaszország hónapok óta szorongatja Törökországot. Törökországban belviszály dúl, a polgárháború talán csak órák kérdése. Az hibának, a törököknek évszázadok óta alattvalói, de még nem hóditottjai, fellázadtak. A kis Montenegró is harcra készül a a török ellen. A bolgár és a szerb pedig már köszörüli a harci szablyákat. Minden jel arra mutat, tehát, hogy valami készül. Pedig, ha ez a valami, nemcsak készül, hanem ki is tör. akkor már előre is elsirathatjuk annak a sok ezer magyar honfitársunknak fiatal életét, a melyet a háború őrülete nevében fognak a vágóhidra vinni. * Astornénak fia született. Ez most a legújabb new yorki szenzáció, a mely tán néhány órára még a Rosenthal-féle gyilkossági pör szenzációs részleteit is háttérbe szorítja. Voltaképpen a kis Astor születése abszolúte nem érdekel bennünket jobban, mintha egy legutolsó napszámosnak gyermeke születik. De mégis van valami, a mi érdeklődésünket leköti, s ez: a pénz. A Titanicon borzalmas, de hősi halállal halt Astor ezredes fiatal özvegye fiúgyermeket szült s igy most már kétségessé válik egy óriási nagy vagyon sorsa. Astor ezredes néhány “rongyos” millió kivételével egész vagyonát egyetlen fiára hagyta. Most azonban bizonyosra vehetjük, hogy özvegye nem fog megelégedni csak morzsákkal, hanem magából a kalácsból, a százmillióból is jogos részt fog követelni kis fia számára. # A haldokló Törökországban, vagy a harcias, de nyomoruhágos Szerbiában szokott csak az olyan szégyenletes dolog előfordulni, mint a milyen eset most itt, a nagy hatalmas és dúsgazdag Egyesült Államokban előfordult. Ezekben az országokban tudniillik igen gyakori az az eset, hogy az államhivatalnokok nem kapják meg a fizetésüket, csak azon egyszerű oknál fogva, mert az állam kaszszája üres, vagyis nincs pénz. Ugyanez történt most itt, a mennyiben a hazájukért egykor vérüket ontott veteránok nyugdíj helyett csak ígéreteket kapnak Azt hisszük, hogy az ilyen Ígérgetés méltó lehet olyan semmi országokhoz, de valósaggal megszégyenítő arra a hatalmas és gazdag Unióra, a mely szabadságát és gazdagságát éppen azoknak köszönheti, a kiknek most fizetés helyett csak Ígéreteket tud adni. ígéretekből pedig, mint tudjuk, nem lehet megélni. # Keresztyén ön — kérdezte egy orosz tiszt az őt kezelő japán orvostól a legutóbbi orosz-japán háború alatt.-— Igen — válaszolt az orvos, — keresztyén vagyok. Mindjárt éreztem a keze járásáról — felelt a tiszt. Felgyógyulás után szeretetét óhajtván mutatni, az inge alatt hordozott arany keresztet adá az orvosnak, ki azt haza küldte Japánban élő anyjának a történet leírásával. Az anyától sokan hallották a kereszt történetét és csodálkoztak azon, hogy a keresztyén vallás olyan vallás, mit az ember megérez a vallója keze érintéséről és ■mkan 1*»++«V ezáltal is Krisztus hivei Ja- oánországban.
