Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-20 / 29. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 29. sz. Julius 20. sával visszafizetni és éppen ezért kéri az ügyet nagy megfontolás tárgyává tenni. Ezután az egyház Berenyei nevű tagja szólott: Igazat ad Kovácsnak és az amerikaiaknak, a kik TÖBB MINT 10.000 DOLLÁRT ADTAK eddig az egyház céljaira. ö is az egyezséget szeretné és mindenesetre kéri, hogy HÁLA ÉS KÖSZÖNET SZAVAZTASSÉK A MINDENKOR NAGYLELKŰ AMERIKAI HITTESTVÉREKNEK. Majd az amerikai egyház képviselői szólották és pedig Rev. W. W. Knox D. D., Rév. Palmer és lapunk szerkesztője, akik előadták, hogy úgy Tiszt. Hamborszky Pál, mint az egyház törvénytelenül járt és jár el s igy kénytelenek lesznek azt az egyházmegyének jelenteni, mert a törvényék betartása az egyházra is kötelező. Dacára e felszólalásnak, Hámborszky tisz- teletes szavazásra bocsátja az indítványt, és végül kimondja, hogy a közgyűlés úgy határozott, hogy a több mint 30.000 dollár értékű templomot és emeletes paróchia épületet eladja egy titokban most alakult uj egyháznak 1 (egy) dollár vételárért. (A helyzet tehát most az, hogy New Brunswickon jelenleg 3 ref. egyház van! 1. Egy presbyteriánus egyház támogatását élvező magyar egyház. 2. Egy a hazai kormány által fentartott egyház. 3. És egy uj egyház, mely törvénytelen módon máris templommal bir, amelyet 1, azaz Egy dollárért vásárolt meg.) Végül Tegze László, a keleti egyházmegye helyettes esperese beszélt, a ki beszédében megtámadta az amerikai testvéreket, azt mondva, hogy vétenek a szent- irás szavai ellen, amikor adományaikról beszélnek, (Kár, hogy az esperes helyettes nem beszélt arról is, hogy a hazai kormány pénzével segített ellenegyházak az örökös harc szitásával vétkeznek a legszebb krisztusi törvény ellen, mely azt mondja: “Szeresd felebarátodat.’’ — A Szerk.) A gyűlés ezzel bevégződött, de természetesen ez ügyben az utolsó szó még nem hangzott el. Az ügy most az egyházmegyei hatóság döntése elé kerül, a mely hivatva lesz dönteni a fölött, hogy elismeri-e azt a jó vásárt, a melyet a hazai egyház kötött, amikor több mint 30.000 dollárnyi vagyont megvett 1 (Egy) dollárért. Az ügy érdekességére való tekintettel itt közöljük az egyházmegye elnökségének az egyházhoz intézett felhivását. ZSINAT BELMISSIOI HATÓSÁG, NEW JERSEY, N. J. Princeton, 1912 Julius 8. A NEWBRUNSWICKI (N. J.) MAGYAR EV. REF. EGYHÁZHOZ. KEDVES HITTESTVÉREK! A new brunswicki egyházmegye az ő junius 25-én megtartott gyűlésén meghallgatta a ti lelkészetek és egyházatok képviselőit azon mozgalomra vonatkozólag, hogy a gyülekezetek egyesülése által béke biztositassék a new brunswicki magyarok között. Az egyházmegye utasította az ő bizottságát a zsinat bel- missziói hatósághoz, hogy különösebb figyelem fordittassék a ti egyházatokra és egyben utasította az egyházat is, hogy mielőtt bármiféle végleges határozatra jönne, tanácskozzon ezzel a bizottsággal. Értesültünk arról, hogy a ti egyházatok elöljárói már lépéseket tettek a csatlakozásra vonaktozólag, a mely természetesen úgy a ti gyülekezeteteknek, mint a ti lelkipásztorotoknak ettől az egyházmegyétől való elszakadását eredményezné. Értesültünk arról is, hogy egyházi közgyűlés hirdettetett julius 15-re ezen akcióra vonatkozólag. Miután kczületek sokaknak nem volt alkalma megismerni a következő tényeket, szükségesnek tartjuk, hogy újból emlékezetetekbe hozzuk azt. hogy amikor körülbelül 10 évvel ezelőtt az egyházmegyénket értesítették arról, hogy New Brun-wickon sokan vannak magyar protestánsok, a kik között semmi rendes egyházi munka nem volt, mi azonnal lépéseket tettünk, hogy segítsük őket istenitiszteletek tartásában és egy gyülekezet megteremtésében. A legelső összejövetelek egy üresen álló és e célra kibérelt teremben tartattak, később azután az első angol pres- byterián egyház szívességéből az ő templomuk egyik imahelyiségében jöttek össze magyar hittestvéreink, Nem sokkal ezután az angol egyház lelkészének, Rev. W. W. Knox D. D.-nak buzgólkodására egy épület lett megvéve a Hale Streeten a ti gyülekezetetek számára. A vételárhoz ezer dollárral a presby- terian egyház építő bizottsága a legnagyobb áldozatkészséggel járult hozzá, a zsinat 200 dollárt adott és a többi 1330 dollárt a titeket szerető és megbecsülő amerikai hittestvéreitek adták össze és igy összesen 2550 dollár lett a gyülekezet rendelkezésére bocsátva, tehát a templom értékének több mint háromnegyed része. Az épület eladásakor is már külön kedvezményt nyújtott az angol egyház, midőn a ti kisebb templomotok helyett egy nagyobb templomot adott cserébe, csakhogy a magyar hittestvéreinknek alkalmat és módot adjon arra, hogy gyülekezetüket minél hatal-j inasabbá és virágzóbbá tehessék. Az egyházmegye bizottsága a legnagyobb fokú és legőszintébb érdeklődéssel volt egyházi i munkátok iránt is mindenkor arra törekedett, hogy azt előmozdíthassa és az utolsó tiz évben több mint 3500 dollárt utalványozott ki a ti lelkészeteknek, valamint már több mint egy év óta, egy egyháztagokat látogató nőt is alkalmazott, a kinek fizetéséről kizárólag az amerikai presbyteriánus egyház buzgó nőtagjai gondoskodtak. Mindezek csak azt mutatják, hogy az egyházmegye mindenkor csak a magyar hittestvérek javát kereste, mert mindenkor kész volt ti értetek áldozatokat hozni, hogy mindannyian együtt szolgálhassuk a mi Urunkat Üdvözítő Jézus Krisztusunkat. Ezeket tettük mi. És most ti elszakadni készültök tőlünk. Ha azt hiszitek, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusunknak könnyebben lehettek szolgálatára a mi segítségünk nélkül, amelyet eddig élveztetek, ám csak tegyétek azt, amit szívetek sugal és mi legjobban fogunk örvendezni, ha egyházatok előrehaladna. Ti jól tudjátok, hogy szívesen magunkra vettünk minden felelősséget és terhet, csakhogy köztetek az igazi keresztyéni munkát és szellemet terjeszthessük. Most is csak a ti javatokat és jövőtöket akarjuk biztosítani, a midőn a mostani mozgalmat a legnagyobb fokú óvatossággal vesszük fontolóra. Vegyük tehát fontolóra úgy a múltat, mint a jövőt és úgy vizsgáljuk meg a jelen körülményeket. Fontoljátok meg azt is, hogy ez a mozgalom nemcsak benneteket, hanem bennünket is érdekel. Nagy tévedés azt hinni, hogy itt Amerikában fent lehet tartani olyan kisebb egyházakat, a melyek tisztán és kizárólag csak a kül'-'nböző nemzetiségekre vannak alapítva. Mi hisszük azt is, hogy az ide bevándoroltak és különösen az ő gyermekeik itt sokkal több alkalmat és módot találnak arra, hogy vallásos érzületüknek eleget tehessenek, ha egy amerikai tejvér egy ház szerető barátságát keresik, mintha azt mellőzve külcn egyházakat alapítanak. Mi nem hisszük, hogy a csatlakozási mozgalom által biztosítva le^z az óhajtott béke és az az anyagi előny, a melyet eddig az amerikai hittestvérek mindenkor biztosítottak. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek elmondani itt a nyilvánosság előtt, mert. nem akartunk addig semmiféle határo zatot hozni, a mig ezeket ti is nem teszitek megfontolás tárgyává, örülni fogunk azon, ha egyházatok elöljárói és tagjai azonnal válaszolni fognak és közük velünk elhatározásukat, hogy mi ne- ■ ’ nt í módunkban álljon a legjobbat tenni gyülekezetetek érdekében. Keressétek fel az elnökséget leveleitekkel és igy címezzétek azt: REV. SAMUEL McLANAHAN, No. 8 Dickson Ft, Princeton, N. J. Hittestvéri szeretetted SYLVESTER W. BEACH, a new brunswicki egyházmegye elnöke.
