Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-01 / 22. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 22. ez. Junius 1. Pál, a pogányok apostola. Kortársaink legnagyobb részben Pál apostolban a tudomány gondolkozónak és nem a tettek embernek vonásait látják. Mig némelyek azért adnak hálát, hogy ő Jézus halálának és feltámadásának üdv- jelentőségét, mely az első tanítványok előtt még el vala rejtve, először ismerte s tárta fel, addig mások hajlandók főmunkájául a keresztyénségnek az életből tanba való átváltoztatását és ezzel együtt annak meghamisítását tulajdonítani. Azonban mindnyájan megegyeznek abban, hogy hatalmas gondolatai révén ő volt oka a következő századok boldogságának. Mégis, ha megkérdezzük őt magát, hogy mi volt és mi akar lenni, leveleiben ezt a választ adja nekünk: Krisztus apostola, misszionáriusa. Egész pontosan tudja, hogy Isten őt az evangélium hirdetésére küldötte a világba, s nem elmélkedésre, vizsgálódásra, szemlélődésre. És ha egykor Isten előtt meg fog jelenni, a szerint fog megitéltetni, vájjon hü volt-e misz- sziói munkájában. E határozott, biztos ön- itélettel Pálnak igazat kell adnunk. Vallásunk egész nagy történelme az ő misz- sziói munkájában, az evangéliumnak a szülőföld korlátolt, szűk mezejéről a görög-római müveit világ széles, szabad taTÁRCZA. A LEGELSŐ GŐZVASUT PESTEN. Most, amikor itt az uj-világban 50—60 mértföldes sebességgel robognak az express vonatok és odahaza sem megy ritkaságszámba, ha egy vonat 60—70, sőt 80 kilométer óránkénti sebességgel halad, — nem lesz érdektelen, ha elmondjuk a lokomotív első budapesti bemutatkozását. Tudjuk, hogy Stephenson 1814-ben készítette az első használható lokomotivot, de húsz esztendőbe tellett, mig a világraszóló találmány hozzánk is eljutott. A Hon- müvész 1834. májusi száma ugyanis igy Írja le az első gőzkocsit: Gőzkocsi pesten. Bécsi mechanikus, ifjabb Voiglaender Fridrik ur volt az első német országban, ki gőzkocsit szerze, mellyel a’ szorgalom előmenetelét e részben velünk is megismertesse. Tavai hoza- t.á azt Bécsbe angol országból, ’s az átszállítási költségekkel együtt tiz ezer ezüst forintjába került. Mi után azt köz nézésre Bécsbe kiállította volna, most Pestre háza előtt a’ Duna partján egy különösen készült deszkabódéba nyilvános megtekintés végett 20 ezüst kr. díjért kiállitá. Halljuk, hogy egy idő múlva valamely szabad helyen e’ kocsinak járása gőz által is eszközöltetni fog. A’ kocsinak nagysága nem lajába való átültetésén nyugszik. — E földrajzi elmozdítással eszközölte ama mélységes benső átalakulást, hogy a sémiből indogermán vallás legyen. Ez nem •olyan magától értetődő, mint nekünk ma látszik, mikor a kényelmes “történeti szükségszerűség” kifejezéssel oly köny- nyen megnyugtatjuk magunkat. A hős tulajdonsága mindig az, hogy az ellenszegülő kort arra kényszerítse, miszerint a későbbi nemzedékek a sziikségképeniséget lássák működésben. Mindenesetre éppen Pál apostolnak kedvezett a kor, elsőbben is annak két egyenlő nagy hatalmassága, a görög nyelv és a római állam. A hellenismusnak, a görögöt jellemző tulajdonságok összességének a Földközi-tenger körüli elterjedése lehetővé tette az apostolnak, hogy ama kevés antiochiai nyelvkészséggel Syriába, sőt Rómába menjen és a kelte eredetű galáták országába, valamint a rómaiaknak görög leveleket Írjon, mintha az egész világot görögök laknák. Nemde majdnem úgy tűnhetett fel, hogy a római állam az 5 iránta való szeretetből tette szabaddá a tengeri utakat a kalózok elüzese által s a világbéke nagyszerű nyugalmát és biztonságát idézte elő legalább amaz országokra nézve, a hová a misszionáriusnak menni kellett? A görög-római műveltségnek e kelet felé nyomuló hatalmával a keleti vallásoknak viszont nyugat felé tersokkal haladja meg a’ közönséges kocsik alakját. Vas pléhből készült almáriomá- ban történik a’ tüzelés, gőzfejlés, s’ abban van a’ gyönyörű munkával készült szükséges egyéb gépezet. Az afmáriom előtt van 6 személyre való ülés, melyeket kívánság szerint fedél alá is lehet tenni. A’ kerekek fából vannak, szélesek's erős ké- sziületüek. Nehézsége 65 mázsa. — Látni lehet reggeli 8 órától kezdve esti 7 óráig. Egy hét múlva azután már a bemutatott masináról ir referádát, csakhogy a gőzkocsi mozgása nem igen sikerült, ámbátor az immel-ámmal valamelyes módon csak mozgott. Érdekes különben, hogy nem is nézék sokan, nem voltak ooly kiváncsiak, mint ma. A referáda igy hangzik : Voigtlaender ur gőzkocsija Pesten máj. 31-én dél utáni 5-—6 óra között az uj épület egy udvarában próbajárást tett. Bemeneti díjul a’ nem nagy számmal egybe sereglett közönség a’ rövid idő alatt nem sokat látottért eleget fizetett, az első emeleti nézhetésért 40 ezüst krt. — a’ földszinti folyosón 30 krt. — az udvaron 20 krt. pengőben. Feszült figyelemmel vártuk már a’ csodamü megindulását, midőn végre hatodfélkor mozgásba jutott. A’ kocsi hátulján álló ember vas vesszővel a’ széntüzet élesztette; egy ember belül állott, ‘s a’ gőznek csatornájit (a’ csőket) kományozta ; Voiglaender ur pedig majeszkedése kereszteződött s e bizonytalan kedélyeket Hellászban és Itáliában az ábrándos és érthetetlen, az idegen és uj inger úgy elvarázsolta, hogy az összes megváltás után vágyakozók kelet felé kezdtek tekinteni. Ez bizonyos mértékben a szórványban levő zsidóságnak és közvetve Pálnak előnyére vált. Kimutatható, hogy ő missziói munkájában nem tartózkodott oly helyen, a hol legalább egy kevés zsidóság nem volt. Az ő missziója versenymisszió volt; ennek sikere nagy részben az ellenfélnek köszönhető, kit elnyomni igyekezett. Legértékesebbnek bizonyultak előtte az állami védelem és a pogányok vonzódása. A zsidóság, a szórványban is engedélyezett vallás volt, még pedig nagy kiváltságokkal ellátva: saját törvényhatóság, katonai szolgálat alóli mentesség, a szombat megszentelhetésének biztosítéka. Minő kedvezmény volt ez Pálra nézve, hogy ő e vallás árnyékában működhetett! Az igy államilag védett zsidóság ugyan mindenütt gyűlöletet tapasztalt, egyszersmind azonban egyes személyek és osztályok részéről mindig különös rokonszenv- ben részesült. E mellett a tiszteletnek és vonzódásnak minden elgondolható fokon lehetséges volt, a valódi áttéréstől (pro- zelitizmus), mely a körülmetélés átvételét magába foglalta, egyes szokások utánzásáig vagy pénzbeli támogatásig. Leginkább előkelő zsidó nők munkáltak közre. ga a kocsis helyét foglalta, hol (a’ néhány év előtt divatban volt dresine, vagyis gyalogsebes-futó gépely mozgatható első kerekének hasonlatosságára) a’ mozgékony első kerekeket igazgatta és ezeknek segedelmével tette a kocsi fordulatait. Az egészből úgy tetszék ,hogy e’ gőzkocsinak próbajárása itt se volt szerencsésebb, mint Becsben; mi azt gyanittatja velünk, hogy vagy nem tudnak a nem angol tulajdonosok vele bánni, vagy gépezete tökéletlen. A’ két első próbajárásnak mindegyike alig tartott 4 első percig; sebessége csak igen lassú ügetéshez hasonlít; s minthogy egyszer se járta körül a’ négyszögü udvar térét, hanem csak elindulása helyéhez közel kisebb körökben forgott, a’ harmadik megindulás után pedig azonnal megállott, ’s tovább indítani nem lehetett, noha min- denik megállapodás után elég szén rakatott a’ hátul levő tűzhelybe, '’s a’ gőz-csőket minden módon munkálatra akarták hozni, feljebbi gyanúnk alaptalannak nem látszatik. A’ tulajdonost ezen izzasztó za- varadosból, úgy látszik, a’ jótékony ég kiakará segíteni, mert sűrűn kezdett esni; ‘ s midőn a ’ kocsit a ’ hirdetményben Ígért utolsó mutatványra, t. i. a’ viszsza- felé futásra (hátrálásra) csakugyan reá bírták (mi azonban hasonlag nem sokáig tartott), a’ nézők is hátrálni kezdtek az eső elől és 6 órakor kiki haza vagy a’ kapuk alá sietett.