Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-06 / 1. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja i. sz. 1912 január 6. VOL. XIII. JAN. 6. 1912. No. 1. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: « 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre.. ........................... $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. Rhyliczky Zoltán. Ezt a széphangzá- su nevet m,a egész Magyrország és egész Amerika magyarul olvasni tudó lakossága ismeri. Ez a bizonyára sok őssel ren- delekező fiatalember csalt és hamisított. Kenyéradőját, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot 280,000 ikoron,a erejéig megcsalta. Összejátszott egy állásnélküli (hivatanokkal, együtt 'hamisították a váltókat. Azután bementek ,a bankba, hol a rengeteg pénzt kifizették nekik hiány nélkül. Eddig a csalás és hamisítás egyszerű és rövid története. Ami ezután történt, az már meglepő és rendkivüli dolog. A csalás kiderült. A gyanú Rhy- liczkyre esett. Hivatalnoktársai mellőzték. Egy Stenk nevű nem is fogott vele kezet- És erre a büszke Rhyliczky, aki ha lőhetett volna, két “y”-nal és négy “h”-v,ail irta volna a nevét, annyira megsértődött, hogy főbe lőtte imagát és megírta, hogy meghal, mert az a bizonyos Sterk nem fogott vele kezet. De Rhyliczky nem diait meg és másnap már kiderült, hogy mégis csak ő, a büszke Rhy- diczky csalt. És 'Ugyanakkor kiderült, hogy a saját édesanyja volt az, aki a -revolvert a kezébe adta, és bogy a saját édes testvérbátyja volt az, aki a kitűzött iutalomdij fejében elárulta a rendőrségnek, hogy ki a bűnös. Ez az anya és a testvér képe. S ez a két kép oly undorító és mégis meg kell nézni. Mindenkinek meg kell néznie az anyának az arcképét. És ennek az anyának a képe nem azt az anyát mutatja, aki a nőstény tigris vadságával a gyermekeit félti. Dehogy. Ez az anya egy kőszi-vü némber, aki öngyikosságba kergeti a fiát, hogy megmaradjon, mint nyíltan mondja, a becsület és megmaradjon, mint titokban gondolja, a bűnös utón szerzett 'pénzt- Ez a kép brzalmas és megdöbbentő, a valódi kőszívű anya képe. A másik kép, a fivér képe, még tán borzalmasabb. Előbb kivallatja bűnös öcscsét és mikor annak 'féltve őrzött titkát bírja, nyomban a rendőrségre siet, ahol megalkuszik előbb egy jó nagy összegben, amelyet a vallomásért kap és azután vall, mint a karika csapás a saját öcscse ellen. És ez a két elszomorító kép bennünket amerikaiakat azért érdekel közelebbről, mert ismét egy kiáltó bizonysága annak, hogy odahaza még mindig oly nagy vétek az úri szegénység, hogy annak csak egy kivezető útja van és ez az egy ut a családi szeretet pusztulásához és az erkölcs el- zülléséhez vezet. * Szerkesztőségünkből. Értesítjük lapunk tisztelt olvasóit, barátait és üzletfeleit, hogy lapunk segédszerkesztőjéül Fabritzky Antal ur,ait alkalmaztuk, aki fel van hatalmzv lapunkat minden tekintetben képviselni. * Berlinben az éjjeli menhelyen szent karácsony napján jobb vacsorát adtak a sorsüldözötteknek, a hajlékltalanokniak. A rendkívüli fogás a németek kedvenc eledele volt: a hering. És még azon éjszakán meghalt vagy 50 ember, aki a karácsonyi csemegéből evett és még néhány száz halálosan megbetegedett. Rettenetes sors- Rettenetes még leírni is, hogy éppen ,a sors üldözöttéit, a legnagyobb nyomorban sinylődőket érte ez a borzalmas vég. Nem-e borzalmas csak elgondolni is, hogy száz és száz kiéhezett, lerongyolódott ember csillogó szemmel és mohó étvágygyal falja a tán hónapok óta titkon óhajtott, tán elérhetetlennek hitt legkedvesebb eledelt és ___ És egy óra múlva a kínos végtől eltorzult arcok bár némák, mégis hangosan hirdetik: meghaltunk, mert egyszer mi is jól akartunk lakni. * Gyász hir jött hazulról. Meghalt gróf Zichy Nándor. Ur volt, gróf volt, katho- likus volt. Unnak gőgös volt, mint gróf herceg szeretett volna lenni és mint kathoikus legjobban szerette volna Magyarországiból kikergetni mindazokat, akik nem katholikusok. Ez gróf Zichy Nándor, a gőgös nagyur életrajza. Született, élt és meghalt.... * Odalent Tripoliszban karácsony napján is ölték egymást az emberek- Az olasz katonáknak nem volt karácsonyuk. Harcolni kellett. Csak egy, a tábortól távol eső erőd legénység 'pihenhetett, ők vigadhattak a szeretet ünnepén. Összetákoltak egy deszkabódét és kinevezték színháznak. És színdarabot vagy jobban mondva szinhlázasdit játszottak. Ezt a hirt hozta a táviró. Kár hogy azt már nem tudjuk, hogy drámát vagy bohózatot adtaik^e elő a katona-szinészék. Akár dráma volt, akár (bohózat a cime, bátran lehetett volna ez: Tripolisz meghódítása* A gyermekek a pogány világban a történelem bizonysága szerint nem igen voltak kedvesek. Éppen ez a különbség a keresztyén és a pogány világ között. A keresztyénség veszd először védelmébe a gyermeket. A régi korban az apa, ha akarta, elhagyhatta gyermekét s általában a szülőknek a gyermekek fölött határtalan hatalmuk volt s azoknak élete élete vagy halála felett rendelkeztek., Még Plátó és Aristoteles is helyesli hogy a szülők a gyenge szervezetű és beteges gyermeket elhagyják, minthogy azók később az államnak terhére válnak. Egy ilyen eldobott gyermeket aztán bárki magához vehetett és tarthatta őt, mint rabszolgát. Mily másféle véleménye van a keresztyénségnek a gyermekekről! A gyermekeket Isten adományainak nézik és azoknak életéért a szüléket teszik felelőssé. A keresztyénség nem csuipán a gyermelkek elé szab kötelességeket, hanem a szülék elé is, amennyiben a gyer- meg megkeresztelésefcor a szülők fogadalmat tesznek, hogy a gyermeket megtanítják az Istennek (félelmére. A pogány népek között ma sincs sok becse a gyermeknek, különösen a nők valóságos rabszolgák. Afrikában, ha valamely anyának kettős gyermeke születik, a tudatlan népet babonás félelem fogja el és kényszerítik az anyát, hogy gyermekeit tegye az erdő sűrűjébe, hagyja ott őket, hogy azok meghaljanak. Mily másképpen gondol a keresztyénség Jézus tanítása után a gyermekről.
