Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-04 / 18. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 18. sz. 1912 Május 4. VOL. XIII. MAY 4, 1912. No. 18. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church, in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 254 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. llth St., New York, N. Y. Telephone 18 93 Harlem. Előfizetési arak: Amerikában egész évre.................................$2.00 Magyarországra egész évre..$3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMER1CAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1 Foreign Countries One Year $3, Haf Year $1.50. Késik a sürgős segítség. Már csak egy-két szomorú fejezete van hátra a Titanic katasztrófájának és azután a feledés homályába megy át a legborzalmasabb éjszaka története. Nem marad más emléke, mint az óceán gőzösökön uralkodó “nagyobb rend és elővigyázatosság” és sok keserűség és gyász azok szivében, akik szeretteiket veszítették el azon a borzalmas éjszakán. E helyen nem akarjuk szóvá tenni azokat a bűnös mulasztásokat, a melyeket a mentés körül elkövettek és a melyek napnap után mind bizonyosabbá teszik, hogy nem csak az utasokat és a személyzetet, hanem magát a hajót is meg lehetett volna menteni. A Titanic hajótöröttéi közül, mint tudjuk, körülbelül csak 700 volt azon szerencsések száma, akik legalább puszta életüket megmenthették. Azt is tudjuk, hogy a 700 megmenekült között legalább is 200 olyan szerencsés halandó van, a kinek a puszta neve óriási vagyont ér, ellenben 500 olyan is van, aki “sürgős” segítségre szorul. A hány lap a szerencsétlenséggel csak foglalkozott, mind egytől egyig meg- állapitotta, hogy a menekültek “sürgős” segítségre szorulnak, sőt akadt a nagy lapok között olyan is, amelyik sietett gyűjtést indítani a “sürgős” segítségre szorulók felsegitésére. A szerencsétlenség óta nap-nap után ott találjuk a lapokban a londoni lordmayor kábeljelentését, mely szerint az általa megindított gyűjtés rohamosan növekedik, sőt legutóbb már túlhaladta az egy millió dollárt. Gaynor polgármester gyűjtése szintén igen tekintélyes összeggé növekedett, jóval túlhaladta a százezer dollárt. A nagy lapok kiadói, igy pl. a “World” és a “New York American” tulajdonosai is igen tekintélyes összeget gyűjtöttek már össze. Szóval a gyűjtési akció megmutatta, hogy van még az emberekben szív és lélek, mert a szü- kölködőknek, a sors szeszélyétől sújtottaknak segítségére mindig készen áll. E közben eltelt több mint két hét és bár a különböző gyűjtések összege átlag minden nap százezer dollárral növekedett, még sem történt semmi olyan, a mit sürgős segítségnek lehetne nevezni. Legalább 2000 embernek kell segítséget nyújtani, sok az özvegyek és még több az árvák száma. Ezeknek tényleg már kellene juttatni a “ sürgős ”-en egvbegyüjtött ösz- szegekből. Ila azok a nemesszivü, de talán soha szegénységet nem próbált urak, a kik a gyűjtést vezetik, valóban tudnák azt, hogy mit jelent az, a mikor nincs az embernek csak egy öltözet ruhája és azt is viseli, ha nincs olyan hely, a hová fejét nyugvóra hajthatná, ha nincs egy penny- je, a melyért, ha mást nem, legalább száraz kenyeret lehetne vennie, akkor bizonyára nemcsak mondanák, hogy “sürgősen” kell segíteni, hanem tényleg “sürgősen ’ ’ segítenének is. A gyűjtött összegek már közel járnak a másfél millió dollárhoz. Ebből az összegből köriilbelől 2000 emberről kell gondos- kadni. És lehet is gondoskodni. Hisz azok a nyomorult hajótöröttek nem várják azt, hogy egész életökre pénzzel lássák el őket, hanem igenis jogosan kérhetik minden emberbaráttól azt, hogy ne hangzatos kimutatások közreadásával mutasson jótékonyságot. hanem' azzal, hogy a tényleg- “sürgős” segítségre szorultakon tényleg “sürgősen” is segít. * Dr. Lukács László, a Kimen kormány volt pénzügyminisztere lett az uj kormány feje, vagyis a miniszterelnök. A kik Dr. Lukács László ravaszságát, diplomatikus tevékenységét ismerik, bátran állíthatják azt, hogy az uj miniszterelnök rendet fog teremteni Magyarországon. Igaz ugyan, hogy gróf Khuen Héderváry sem tett többet, vagy kevesebbet, mint Lukács fog tenni, de az ő személye a küzdő ellenzéki pártok egy része előtt sokkal rokonszenvesebb, mint az előző miniszterelnöké. Egész határozottsággal kérdezhetjük már most, hogy helyes-e, jogos-e a magyar ellenzéknek olyan harca, amely nem elvekért és nem jogokért, hanem személyekért küzd. Bizonyára senki sem kételkedik abban, hogy az amerikai magyarság őszinte szeretettel viseltetik szülőhazája iránt és hogy annak minden téren való előrehaladását igaz örömmel látja. És ha igy is van ez, még sem vagyunk hazafiságunktól annyira annyira elvakitva, hogy ne lássuk a személy iránti bizalom álarca mögött lappangó konc kereső politikát, a mely politikát módjukban van a kifelé harcosnak, befelé meghunyászkodó ellenzéki uraknak követniük egy a volt miniszterelnöknél ravaszabb politikus uralma idején. Ilyennek látjuk mi az otthoni kormány- változást, a mely bizonyára nagy haszonnal fog járni ha nem is az országra, — de legalább egy-két nagyszájú képviselőre nézve. # A virtus. Van-e magyar ember, a ki nem tudná, hogy mi mindent jelent ez a szó. Eddig joggal hihettük, hogy csak mi magyarok szeretünk virtuskodni. Most Wilkes-Barréból, Pa. érkezik annak hire, hogy egy Joseph 0‘Gourkas nevű munkás fogadott, hogy egymásután 25 pohár pálinkát tud meginni. Persze 16 pohárig csak könnyen ment a dolog, de azután a virtuskodó ijedt arccal a szivéhez kapott, a földre zuhant és mire segítségére siettek, már halott volt. így fest az amerikai virtus, mely bizony cscak ismét arra taníthat bennünket, hogy a virtuskodás csúnya tulajdonság, s hogy az alkohol méreg, amely megöli az embert. * Egy néhány sorral feljebb az otthoni áldatlan politikai viszonyokról és az azokból táplálkozó haszonlesésről szóltunk. Itt Amerikában sincs jobban, hisz Columbusban, (). éppen most Ítéltek el egy Andrews nevű szenátort kilenc havi börtönre, amiért elég szemérmetlen volt szenátori hivatását arra felhasználni, hogy mindig csak olyan elvekért szállt síkra, amelyekért éppen megfizette valaki. * Philadelphiában, Pa. a polgármester megtiltotta a mozgófénykép színházaknak, hogy a Titanic katasztrófájára vonatkozó képeket mutassanak be. Ugv látszik, hogy a polgármester ur azt hiszi, hogy a katasztrófa közelebbi részleteinek megismerése rossz erkölcsösei lesz a népre. Pedig hát, ha a polgármester ur egy kicsit okosabb lenne, mint a milyen, akkor a különböző betörési és rablási történeteket tiltaná be első sorban, mert azok tényleg csak is kárára vannak az erkölcsnek.
