Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-27 / 17. szám
2 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 17. sz. 1912 április 27. csak percek múlva adta ki a parancsot a segélyt kérő távirat elküldésére. Ezek is végzetes okai voltak a gyors pusztulásnak. Csak 16 csolnak volt a hajón, összesen 800 ember részére elegendő, de utas és személyzet háromannyi volt. Tehát a megmenthetet- len kétharmadnak pusztulnia kellett és el is pusztult. A hiányos mentőfelszerelés és a csolnakok elégtelen száma volt az utasok és a személyzet pusztulásának oka. A szerencsétlenség megtörtént, a haj óóriás és vele 1600 ember elpusztult és mégse vádoljunk senkit, ne keressünk bűnbakokat- hanem nézzünk a jövőbe és csatlakozzunk minden oly mozgalomhoz, a mely követeli a törvényhozás utján azt, hogy a jövőben több óvatosságot mutassanak a hajóparancsnokok, és hogy a jövőben minden hajó olyan iüztonsági felszereléssel legyen ellátva, hogy minden utas megnyugvással gondolhasson azokra a napokra, a melyeket kint az óceánon eltölt. Ha ezt tesszük kötelességünkké, akkor bizonyára csöndesebb lesz a martvrhalált haltak örök pihenése és az ő rettenetes és borzalmas haláluk leggyönyörűbb emléke lesz az, ha a jövőben minden óvóintézkedést megteszünk, a mit csak emberi ész, türelem és kitartás meg tud tenni. A BIBLIA OLVASÁSA. Mondhatom, hogy már régebb idő óta nagyon megkedveltem Bibliám olvasását. És azóta az igazi érdeklődés által vezérelve, nagyon sokat olvasgattam. Nincsen oly könyv a Bibliában, melyből mennyit-annyit ne olvastam volna és még sem állítom, mint egyes barátaim, hogy én már átolvastam a Bibliát. Vannak ugyan egyes könyvei a bibliának, melyeket nem egyszer, de többször is átolvastam és nem hogy untatóvá, de inkább mindig érdekesebbé vált előttem. És sokszor mondtam már barátaimnak, hogy a jó keresztyén embernek úgy kell a Szent- irást olvasnia, hogy szintén ezeket tapasztalja, máskülönben semmit nem fog érni neki a szent könyve lapjainak forgatása. Amint megfigyeltem barátaimat, láttam, !hogy különféle célok vezérlik őket, - ne meg engem is, — Bibliánk olvasásában. Némelyek azért lapozgatnak benne, hogy mulatságok, lakodalmak alkalmával holmi fogásokat tudjanak belőle idézni, mint pl. „ki volt a legvénebb ember?”, „mikor beszélt a szamár?”, „mikor úszott a fejsze?” stb. Mások hogy dicsekedhessenek vele, hogy ők már átolvasták a Bibliát kétszer is. Aztán annyit okultak belőle, mint egy leányzó felől hallottam, ki szintén azzal dicsekedett lelkipásztorának, 'hogy „már nagyon szépen halad a Biblia olvasással s már több könyveket átolvasott belőle.” Természetes, eleiről kezdte olvasni ő is és midőn a jámbor lelkésze megkérdezte, mondván: „Ugyan mond meg hát nekem, hogy hol van az megírva, hogy mikor és hogyan teremtette Isten a világot?” Mire a dicsekedő biblia tanuló leányzó azt válaszolta, hogy „még nem értem odáig.” No vannak, a kik velem együtt az igazi célt szeretnék elérni Bibliájuk lapozgatásával; kik sem azért, hogy dicsekedjenek vele, sem azért, hogy a tudatlanabb barátjokat fogós kérdésekkel lepjék meg, hanem hogy mint igazi lelki tükörben megpillanthassák magokat és megtanulhassák belőle, hogy ebben a bűn által beszennyezett világban milyen vétkekkel mocsolhatják le lelkűket, erkölcsüket és becsületüket; hogy mgtanul- milyen vétkekkel mocskolhatják be lelkűket, erkölcsüket és becsületüket: hogy megtanul- ne csak hallgatói, hanem cselekedői is legyenek az igéknek; hogy ne csak a betűt ismerjék keresztyéni kötelességüknek, hanem annak értelmét s szellemét is, mert tudjuk, hogy erre vonatkozólag Pál apostolnak mi a véleménye, t. i. „a betű megöl, a lélek pedig az, mely megelevenít.” II. Kor. 3:6. Tehát nem csak azt kell tudnunk, hogy mi van megírva keresztyéni kötelességeink felől, avagy az idvesség elnyerése felől, mert ezzel, ha nem cselekedjük a megirt kötelességeket, csak sajátkezűi eg zárjuk be magunk előtt az idvesség ajtóját. Az ilyen életmódra mondja Jakab (4:17) apostol is, hogy: „Azért a ki tudna jót cselekedni és nem cselekszi, az olyan ember bűnös.” Bárcsak mindenkinek ez volna célja a Biblia olvasásában. ,Hogy azitán hogy és miként magyarázzák némelyek a szent igéket, az kissé szomorú és néha nevetséges is. Pl. egyik barátom sokat olvasgató fia okosságáról akarván beEgy híres palota pusztulása. Az összes hazai lapok és az itteniek is megírták, hogy a Gróf Károlyi-család lebontatja a Budapesten a belvárosban levő több évszázados palotáját, melyben egykor Magyarország sorsát intézték. Az Egyetem-utcát, a hol a lebontandó palota áll, régebben Uri-utcának hívták. A telket és a rajta lévő kis házat, a hol a mai palota áll, Károlyi Antal gróf vette meg 1786-ban Bafkóczy János gróf szabolcsi fősipántól. Mellette ivóit, a mai Egyetem-tér felé, Harruckern Ferenc békésmegyei főispán háza. Károlyi Antal gróf feleségül vette Harruickern Jozefa bárónőt, és mikor az első fia megszületett, akkor építtetett a régi kis ház helyére sokkal szebbet 1779-ben. A most lebontásra kerülő, palota azonban nem ez a régi, hanem egy újabb, a mely a helyére került a tizenkilencedik század első felének végén és a melyet Károlyi György gróf építtetett. Az építés 1832-ben kezdődött és kisebb-nagyobb megszakítással nyolc esztendeig tartott. A mikor 1838 márciusában a nagy árviz volt Pesten, Wesselényi mentőcsónakján a be nem rendezett házba kétszáz hajléktalant telepitett. A grófi család csak két esztendő múlva költözött be. Azután e szép empir- stilü palota középpontja lett a magyar közélet akkori kitűnőségeinek. Sok áldásos és hazaifias mozgalom indult ki onnan. Azután következtek a szabadságharc évei. Batthyány Lajos gróf január első napjaiban Pesten várta Windisdhgraetzet s a végzetes estén, a mikor elfogták, együtt vacsorázott a Károlyi grófi családdal, majd a szalonba vonultak. A palotát nagyrészt Jel- lac'siics bán foglalta le, csupán a grófné lakása maradt szabadon. Künn egyszerre kardcsörtetés hallatszott és a komornyik jelentette, hogy egy osztrák katonatiszt akar bejönni, de egyenesen a szalonba. Károlyi György gróf kiment. — Mit kíván? — Csak benn a szalonban mondom meg, — válaszolt a tiszt. — Bemutatás és bejelentés nélkül senki sem mehet be a grófnéhoz; különben is vendégeink vannak. — Mögöttem a hatalom van — szólt most a tiszt és a künnálló harminc fegyveres bakára mutatott. A gróf ezután bebocsátotta és Batthyány Lajos grófot a szalonban lejátszódott kínos jelenet után már tiz perc múlva bevitték az Újépületbe. Históriai nevezetességű napok következtek később a Károlyi-palotára, a mikor július közepén Haynau seregével bevonult Pestre. A palota néhány nap múlva Haynau főhadiszállása lett. Ismét csak a grófné szobáit hagyták szabadon. A rémuralom megkezdődött. Károlyi György gróf legifjabb fia, István is bekerült fogolynak az Újépület egyik földszinti cellájába. A tömlöctartója, Haynau, a kegyetlen Susan tbáornokkal ezalatt az ő palotájában lakott. A most lebontásra kerülő palotának - park felé néző forntján, a jobb szárny
