Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-20 / 16. szám
iő. sz. 1912 április 20. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja örömhír. A SZERETET. 1912 április 28. A BOLDOGSÁG. ARANYIGE: „Boldogok a kiknek szivek tiszta: mert ők az Istent meglátják”. Máté 5:8. (Közöljük a bibliának néhány megfelelő részét, a többi otthon olvasandó.) — Máté 5. 1—12. — 1. Mikor pedig látta volna Jézus a sokaságot, felméne egy hegyre, és mikor leült volna, hozzá ménének az ő tanítványai. 2. És száját megnyitván, tanítja vala őket, mondván: 3. Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. 4. Boldogok akik sírnak: mert ők megvigasz- taltatnak. 5. Boldogok az alázatosak: mert ők örökség szerint bírják e földet. 6. Boldogok akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot: mert ők megelégittetnek. 7. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. 8. Boldogok a kiknek szivek tiszta: mert ők az Istent meglátják. 9. Boldogok a békességre igyekezők: mert azok az Isten fijainak mondatnak. 10. Boldogok a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert azoké a mennyeknek országa. 11. Boldogok lésztek, mikor titeket szidalmaznak, háborgatnak és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek, én miattam. 12. Örüljetek és örvendezzetek: mert a ti jutalmatok bőséges mennekben: mert eképpen háborgatták a Prófétákat is, kik ti előttetek voltak. MAGYARÁZAT. Egy nyári napon Jézus az ő tanítványaival elhagyta a várost és a közelben lévő hegyre ment fel a sokasággal együtt, amely őt követte. Szép hely volt az, ahová az Üdvezitő tanítványait vezette. A hegység egyik oldalánál terült el a galileai tenger, amely gyönyörű szép látványt nyújtott a szemlélőnek. Az Üdvezitő leült és az ö követői köréje gyülekeztek. Majd Jézus elmondotta azt a beszédet, amelynél szebbet soha senki nem mondott még az emberiségnek és amely hegyi beszédnek neveztetik. Boldogok azok, akik belátják azt, hogy szükségük van az Isten segítségére. Boldogok azok, akik szenvednek, mert azokat Isten előre segíti. Boldogok azok, akik jók és szerények igyekeznék lenni, mert azok örökség szerint bírják e földet. Boldogok azok, akik az igazság után vágyakoznak, vagy a békességre igyekeznek, mert azok az Istennek igazi gyermekei. Boldogok azok, akik szenvednek az igazságért, mert azokat Isten egy napon meg fogja jutalmazni. Ezek voltak azok a szavak, amelyeket Jézus mondott az ö követőinek és amelyek annyi örömet és boldogságot szereztek azoknak, akik Jézussal együtt voltak. Ebből a beszédből megtanulhatjuk, hogy mi a keresztyénség. Ha a tízparancsolat magában foglalja az ó-testa- mentumi törvényeket, úgy mondhatjuk, hogy Jézusnak ez a beszéde magában foglalja az uj- testamentumot, azokat az erkölcsi törvényeket, amelyek szerint nekünk élnünik kell. Ez az egész beszéd hasonlít egy gyönyörű mozaik munkához, ahol minden mondatnak meg van a maga értéke külön-külön is, de a mely mégis egy gyönyörű egészet képez. Idő: K. U. 28-ban. Hely: A galileai tenger melletti hegység. GYERMEKEKNEK. Sokan igazán nem tudják, hogy mi az a boldogság. Némelyek azt gondolják, hogy a szerencsétől függ az embernek a boldogsága. Pedig minden ember boldog lehet akkor, ha azokat a szabályokat, amelyeket Jézus felállított, betartja. Mert mi a boldogság? Mi az, ami az embert boldoggá teheti? Bizonyára nem a vagyon, amit megszerezünk, hanem a léleknek azon állapota, a melyet csak azok éreznek, a kik az Istenben bíznak és az ő nevét félik. AZ IGAZI ORVOSSÁG. Egy alkalommal egy orvos látogatást tett egy olyan családnál, ahol örökösen volt valami baj, veszekedés, vagy civódás. Mikor aztán a férfi az orvos tanácsát kérte, az orvos elővett egy papirost és egy receptet irt a következő tartalommal: Vegyen a háziasszony naponta két font önmérsékletet, másfél font türelmet, másfél font igazságot, egy font meggondolást, egy font tanúságot, egy font szelídséget és keverje ezt össze és tegyen hozzá ugyanolyan mennyiségben szorgalmat és vegyen ebből naponta annyit, amennyi szükséges, és ákkor a házban békesség és igazi boldogság lesz. Nagyobb kincs e földön Nincs a szeretetnél... Örülj, ha valaha Valami jót tettél. Nagyobb kincs e földön Nincs a szeretetnél. Hogy nyoma ne vesszen, Hogy ne legyen vége: Beírja az Isten Csillagos könyvébe, Hogy nyoma ne vesszen, Hogy ne legyen vége. I Ha csak egy könnyet is Egyszer letörültél: Édesebb öröm az Minden más örömnél, Ha csak egy könnyet is Egyszer letörültél. Mikor rá se gondolsz, Mikor nem is várnád: Isten két kezéből Ezer áldás száll rád, Miikor rá se gondolsz, Mikor nem is várnád.-------o------UJABBKORI BÖLCS MONDÁSOK. Az Istenfia részesévé lett az emberi életnek, hogy az ember ő általa részese lehessen az isteni életnek. Nem azért vettük az isteni igazságokat, hogy megtartsuk, hanem hogy azt tovább adjuk. Nem elég büszkélkedni számunkba, értelmiségünkbe s a világot hagyni a sátánnak. (Mackintosh.) Az eszményiségért való küzdelem tisztítja a lelket. Oly korban élünk, melyben nagy vallási és társadalmi problémák uj renaisancot teremtenek. Középkorban a hit nyomta el a tudományt, ujabbkorban a tudomány a hitet. (Luzatti.)
