Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-13 / 2. szám

2. s'z. 1912 január 13. 7 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja ™ MAGYARORSZÁGI HÍREK. — Sok az ügyvéd Magyarországon. Az elmúlt éviben Magyarországon az ügy­védek száma 800-zal szaporodott, ami 13 százaléknak felel meg. Az ügyvédek száma ez idő szerint meghaladja a 7200- at. Az 1910-ik év végén 6400 volt a szá­muk. Magyarországon 1800-zal több ügy­vén van, mint Ausztriában. A jövő év folyamán előreláthatóan újabb 1200— 1500 ügyvéddel fog szaporodni a státus, ami bizony nem nagyon örvendetes je­lenség, mert az ügyvédek a perekből élnek és a sok perköltséget is azok a sok adótól már amúgy is elszegényedett emberek kell, hogy fizessék, akiknek már most is keservesen kell megküzde- niök a megélhetésért. * A paksi hős. Spiesz Népomuk János apát, őrknonok, néhány héttel ezelőtt Pécsett meghalt hetvenkilenc éves ko- __ ráhajL. Az öxfigL. kanonok életének neve­zetes momentuma volt, amikor 1887 junius 118-án háromszáz ífőntyi Ibuesus tömeget vezetett Páksról Kalocsára a Juliánná búcsúra s a ibuesus 'nép, amely nagyoblbára asszonyokból s gyermekek­ből állott, száz lélek kivételével a Du­nába veszett. A dolog akként történt, hogy a ibucsusok a Ibiskói révnél kompra szállottak és a rozoga alkotmány a viz közepén elsülyedt. Spiesz János, aki ak­kor paksi apátplébános volt, a legválsá- igo'síabb pillanatök,ban sem 'feledkezett meg papi papi hivatásáról s amikor a komp már viz alatt volt, ledobta magáról a pluviálét, a miseinget, a felső ruhát, aztán magasra emelt ezüstkeresztéi ün­nepi áldást adott a hullámokkal küzködő népre és elmondotta az általános felol- dozás imádságát. Mire befejezte, a komp egészen elsülyedt. Ekkor Spiesz plébá­nos megragadott egy fuldokló gyerme­ket és kiúszott vee a partra. Az ágig kanonok halála nagy részvétet keltett Pécsett. Vagyonát jótékony célokra hagyta. * Koholt rablótámadás. A Nagyvárad melletti Zsadány község pénztárhelyisé­gében a minap vérrel bontottan, eszmé­letlenül találták Kovács János községi pénztárost. Fején, mellén és karján 4 szúrt seb volt. Az Írnok föllármázta a községházát, orvost hivott, aíki csak nagynehezen tudta Kovácsot eszméletre téríteni. A pénztáros ekkor elmondotta, hogy kora reggel a községházára ment, hogy a pénztár héti forgalmát rendbe­hozza. Kívüle senki se volt az épületben. Mialatt az asztalnál dolgozott, egyszerre egy álarcos ember rontott be és szó nél­kül fejbe ütötte. Egyébre nem emlékszik, mert összeesett. Marko vies főszolgabiró és Osváth járási számvevő a községi elöljárósággal együttesen megállapította, hogy a pénztárból kétezernégyszáz ko­rona készpénz és tizennyolcezer korona értékű értékpapiros hiányzik. A geszti rendőrség megindította a nyomozást, mely meglepő fordulathoz jutott. Meg­állapították ugyanis, hogy a rablás ide­jében senki sem távozott a községházá­ról, az orvos pedig azt a Véleményét fe­jezte ki, hogy a pénztáros sebsülése j nem olyan, bogy tőle az eszméletét el­veszthette volna. Sarokba szorították erre a pénztárost, aki akkora ellentmon­dásokba keveredett, hogy Baróthy nap?* ' ’"adi ügyész a gyannekok aiapján csendőri őrizetbe vétette. * A pálinka őrültje. Gurlbán Imre do­rogi (Hajdúm.) gazdát annyira a hatal­mába kerítette az ivás szenvedélye, hogy megőrült. Évek óta csendes őrültként viselkedett, a minap azonban pálinkáihoz jutott, mire ismét dühöngeni kezdett, vasvillát kapott és megtámadta a járó- ktlőket. Oláh József községi rendőrt le­szúrta, számos embert pedig megsebe­sített. Végre megfékezték és elhívták hozzá Dömötör orvost, de az őrült őt is megtámadta és oldalba szúrta. Végre négy csendőr megbilincselte. A sebe­sültekkel együtt őt is beszállították a debreceni kórházba. íme az ital borzal­mas romboló hatása. * Karácsonyfa-ünnepély a budapesti pro­testáns árvaházban. A budapesti protes­táns árva'házban az intézet -száz növen­déke részére a nőválasztmány1 tagjai Brocsko Lajos igazgatóval élükön ka­rácsony előtti vasárnap rendeztek kará­csonyfa-ünnepet. Az ajándékokkal dú­san megrakott asztalokon három nagy karácsonyfa ragyogott. Az alkalmi be­szédet Varga Antal református hitoktató mondotta. A nőválasztmány buzglmából majdnem 6000 korona foyt be intézeti célokra. Az ünnep az ajándékok szét­osztásával végződött. * Pénzszekrény a kutban. Érdekes lelet­re találtak a bajai határban levő Máté- házán október 20-án kuttisztitás közben.. Hatalmas pémzszekrényt találtak a kút- báni. .A zára föl volt törve s teljesen üres volt. [Kétségtelennek látszott, hogy valami pénztárrablás nyomára jutottak. A, pénzszekrényt bevitték a bajai város­házára. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított, hogy kiderítse, miiképpen került a kútba a pénzszekrény. Az egyik rendőrkapitány visszaemlékezett, hogy 1896-ban Szerajevóban feltörték egy tőrök pasa p énz szekrényét’, melyben, százezer korona értékű arany volt. A rablókat abba máz időben Baja környé­kén fogták el. A bajai rendőrség értesí­tette erről a szerajevói rendőrséget, amely azt irta vissza, hogy d rablás, a melyről szó van, Bácskán történt. 1896- ban két nAio, névszerint: Szabó János ía rs fEÖlics Péter százezer korona érté­kű aranyat raboltak el Szucsmatics ba­sától. A rablókat Baja határában letar­tóztatták és az ulsójíjuzlai törvényszék 3—3 évi börtönre ítélte őket. A pasa pénzszekréinyét azonban nem vitték el. így tehát ez a föltevés megdőlt s a rend­őrség megszüntette a nyomozást. A pénzszekrényt felküldlték a budapesti rendőri múzeumiba. * A bankcsaló nyomában. A rendőrség nagy energiával dolgozik a Kereskedel­mi Bank másik csalójának, Bauer-Bajpr Lajosnak a kézrekeritésén, a ki többi mint százezer koronával szökött trneg.. A bűnügyi osztály az európai kikötők­ből december 12-től 20-ig elindult 4r hajó után kábel táviratot küldött. E ká— beltáviratokban pontosani közölték Bauer személy leírását, tehát ha a csaló e hajó­kon van, aligha tud elmenekülni. Lov- ranából érkezett a budapesti főkapitány^ ragra hir arról, hogy Bauert ott látták. Egy lovránai vendéglős telefonozta ezt a hirt, de csakhamar kidlerült, hogy je­lentése tévedésen alapiszik. Biztatóbb­nak ígérkezik az az értesítés, amelyet Genuából küldöttek a budapesti rendőr­ségnek. E szerint az “Adria” tengerha- jós-társaság egyik genuai tisztviselője értesítette a rendőrséget, hogy egy Ge­mmában hajóra szállt emberben a lapok­ban olvasott leírás után Bauer-Bajor La­josra, a megszökött csalóra vélt ráis­merni. Budapestről erre azt az utasítást;

Next

/
Thumbnails
Contents