Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
12 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 8. sz., 1912 február 24. Regény. Az elátkozott család. Irta: Jókai Mór. Viktor elég gyöngéd volt észrevenni, hogy Eudemia látható zavarban hajtja arcára a szelet széttárt legyezőjével s ügyesen félrevitte a beszédet, a nélkül, hogy a derék ha- dastyánt megsértené. — És lám, az én atyám még sem volt oly szerencsés e téren, hogy nékem oly jó, oly derék mostoha anyát adhatott volna, a minőt en másoktól irigylek. Ezt a mondást csak az alispán és neje érthették. Kadarkuthy László megkérte Ma- lárdy második nejét még leány korában, de ez Malárdyt választó a zajos hirü főur helyett. — Egyébiránt rajtam a sor az anyai szemetet megérdemelni Qtt, hol atyám nem volt azt szerencsés számomra megszerezni. — Veté utána halkan és szem-lesütve az ifjú. A alt spinné arcáról önkéntelen elmúlt a szigor e szavakra, a jövevény előtt minden szív kezde kitárulni, bókjai, hizelgeséei mindenkinek ízléséhez voltaik alkalmazva, mindenki elhitte, hogy hízelgése igazmondás, mindenki bámulta szerénységét és bátorságát, a biztos tapintatot, mely szerint egy társaságban, hova most lépett először azonnal mindenkivel tud olyan tárgyról beszélni, a mi azt érdekli, első tekintetre k; tudja választani, kik azok, a kiknek kegyét meg kell nyernie, és ellenkezőleg azok, a kiknek ellenében erőt kell mutatnia. Látszik, hogy ez egy tökéletes világfi. (Korántsem azon szeles gavallérok közül való, kik erővel törnek ■ át a Ikorlátokon, kik szép arcaikban, szabójuk művészetéiben s jólhangzó nevükben elbizva magoikat, kérkedő, kihívó arccal lépnek a világ elé, s nem veszik észre, hogy ott minden ember épen olyan nagynak tartja magát, mint más. iMlég egy kőszikla volt azonban, mely útjában állott, és az nagyon erős kőszikla. Malárdy jól tudá azt, hogy báró Kadarkuthy Lászlónak, van egy bűne, mely mindazon kellemes emléket, mely a múlt évekből közöttük fennmaradt, bátorságot, gazdag birtokot, nagy nevet lenyom a serpenyőben, a vallástalanság. Kadarkuthy kedvenc thémája volt a hit szolgáira nevetséges adomákat gyűjtögetni, azokat ő több példányban le is Íratta s ismerőseinek kiosztá. — A zajos orgiák közepeit gyakran paródiákat csinált ' a templomi szolgálatból, a bucsujárasból, I szent énekek dallamaira frivol verseiket j énekeve, ittas vendégeivel együtt. Több- 1 szőr kapott azért criminalis actiólkat, a , mik alól csak nagy áldozatokkal bírta kiI , r tt vágni magat, so,t egyszer annyira elfeledkezett magáról, hogy egy jámbor szerzetest sajátkezüleg megütögetett, mely rosszaságának sajnosabb következményeit csak úgy kerülhette ki, hogy magasan megfizetett orvosi véleményadások által arra az időre, a miikor az történt, magát őrültnek nyilatkoztatta. Ezeknek emléke folyvást sötét árnyat vetett Malárdy szivében azon derült képre, mely aban már egy egész uj csendéleti rajzot kezdett mutatni. — Vájjon nem . örökölte-e Viktor atyjától vallás,talansá- gát, nem rontotta-e meg szivében a rossz példa a hithezi ragaszkodást. Ez pedig első és utolsó kérdés volt Malárdy előtt. A kit azzal vádoltak előtte, hogy vallástalan, annak semmi erényét sem látta többé; mert ezt tartá minden erény alapkövének. E 'közben a kápolna harangja megcsendült, a vendégeknek ez jel volt,, hogy józan reggelijüket siessenek, innen a templomi szertartásra menendőik. A csengetés után ijedelmes arccal jött be az udvarnok az alispánhoz sietve, s elakadó lélekzettel adá tudtára azt a véletlen balesetet, mely a kántort érte, ki az estei tűzijátékhoz készítvén előre saját puskáját, egyik cső elpattant s jobb kezét egészen összemarcangolta; nem volt ugyan benne golyó, csak lőpor, de azáltal i- képtelenné van téve az ember ez ünnepélyes alkalommal az orgona melletti szolgálatot teljesíteni. Az alispán eltitkolhatlanul rossz kedvbe jött e baltudósitásra. Épen az utolsó percben, a mikor már beharangoztak, s íké ső a szomszéd faluba küldeni más kántorért. Az orgonához pedig nem is értenek ott a falukon. Az egész szertartást megcsonkítja ez a baleset. — Tekintetes alispán ur, — szólt Viktor szerényen fölkelve székéről, — ha szabad csekély szolgálatomat fölajánlanom; engedje meg, hadd helyettesítsem én ezúttal a szerencsétlen énekest, s egyúttal hadd küldjem neki ezt a néhány aranyat fájdalmai enyhítésére. IMalárdy szivéről egy nehéz kő látszott lehullani. — Méltóságod ért az orgonához? — Sokszor játszottam rajta s tűrhetően, a mint mások mondják. — És az éneiket hozzá? — Hangom az igaz, hogy nem valami szép, de legalább helyesen énekelek. Ez több volt, mint a mennyit Malárdy várt. Hát még a kivitel maga! Viktor előre átment a kápolnaterembe, megpróbálni az orgonát. Az első hangfutam elárulá, hogy mester kezeli a hangszert. Úgy játszott rajta, mint egy művész, ki a szent zene legmélyebb titkaiba avatva van, s midőn elkezdé énekelni Pergolesenek akkoriban hiresülni kezdett Sta'bat Materét, gyönyörű érecsengésü sopran hangon, a jelenlevők bámulva tekintének föl rá, a hölgyek léle'kzeteiket visszafojtva, hallgatták, elmeikbe szívták a hangokat, s önkéntelenül borultak le térdeplő zsámolyaikra, Malárdy szobortiszta arcán egy pár könyesepp futott végig. Ily szivreható ének még nem zengett a Malárdy-kastélyban soha. Midőn a szent szertartásnak vége volt, s Viktor egy remek hangcifrázattal befe- jezé az orgona-játékot, utána hagyva zúgni a pedál-sipok elhaló hangjait s azután lejött ő is a gyülekezet közé, Malárdy megölelte az ifjút és megcsókolá orcáját. Malárdy megcsókolta egy fiatal ember orcáját. Ez sem történt még soha az életben —- Még saját fiával sem. (Folyt. köv. Telephone: 6340' Plaza. MAGYAR FOGORVOSOK Elsőrangú munka olcsó árak mellett. A legjobb korona és hid munkák általunk a legújabb rendszer szerint olcsón lesznek elkészítve. Minden munkáért 10 évi jótállást vállalunk. Elsőrendű fogsorok .................$8.— 22 karátos korona és hid ..........$4.— Rendelő-órák: 9—9-ig este. Vasárnap: 9—7-ig este. THE PARTOS DENTISTS 322 E. 67th ST. Első és második Ave. között New York.
