Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

9 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja porához sújt bennünket, eszünkbe juttatja, hogy milyen gyarlók és tehetetlenek vagyunk. Ha egy ked­ves családtagunk fekszik a beteg­ágyon, mily Immár összekulcsoljuk 'kezeinket imára, mily hamar fel­váltja az egyenetlenséget a békés egyetértés és szeretet. Igv táplál bennünket mindannyiunkat az is­teni gondviselés és érezteti velünk, hogy nem csak földi, hanem meny- vei életünk is vagyon.--------o-------­időtől .fogva egyházunik szépen haladt előre. Az egyház derék elöljárósága 1911. év.kezdetén gyűjtés által befolyt ado­mányokból a templomot kívülről restau- ráltatta. — Előtte való évben megala­kult a Ref. Női Egylet, a mely kezdet­től fogva dicsééretes munkát végzett és ez évben saját költségén a templom bel­sejét kifestette. A ref. egyház a vallásos és erkölcsi nevelés végett minden vasárnapon va­sárnapi iskolát tart fenn. A2 AMERIKAI MAGYAR PRESBY- TERIÁNUS REFORMÁTUS EGY­HÁZAK TÖRTÉNETE. NEWARK. N. J. A newark,, N. J.. ref. egyház alapítá­sának .ideje az 1904. év kezdetére esik, amely időben Dikovics János, bloom- fieldi tiheologus és mostanáig az egyház f&Ucésze a Presbyterian egyház buzgó támogatásával összegyűjtötte e nagy gyári városban szétszórtan élő reformá­tus hívőiket. A megalakult misszióegyház a. .Broad Streeten levő Third Presbyte­rian Church imatermében tartotta első esten tiszteleteit. A misszió egyház első gondnoka Papp István volt. A Presby­terian egyházzal való összeköttetés az egész magyarság erkölcsi és anyagi elő­nyével járt. A nevvarki prSsbyterium a gyü­lekezet részéré csinos templomot vásá­rolt. E templomnak felavatása 1906. év julius i-én történt. 1908 december 13-án ónálló egyházzá lett a gyülekezet és ez WHARTON, N. J. Az 1904-ik év nyarán Hámborszky Pál, akkor a bloamfieldi theológia hall­gatója kezdett az egyház szervezéséhez és bár kevés volt a magyar református családok száma, a gyülekezet templom- építésre gondolt. Meg is indították a gyűlj tést s már közeledtek a cél kivite­léhez, mikor Hámborszky a new bruns- ■wffckii egyház meghívását elfogadta és eltávozott. A megkezdett munkát G. Kovács Arthur, színén a bloamfieldi téhológia hallgatója folytatta, de mielőtt a tem­plom építését megkezdhették volna,, tiz hónapi ittléte után a philadelphiai egy­ház hívásának engedve, színén eltávo­zott. A gyülekezet elöljárói és tagjai min­den reményt feladtak már, mikor utolsó kísérletképpen az egyházmegye Bogár Lajos bloomfieldi theológust bízta meg az egyház újjáalakításával. Hogy mily buzgalommal és sikerrel végezte Bogár 1. sz. 1912 január 6. ~~ 11 «—■ Lajos e fáradságos munkát, legjobb öi- zonyitéka a csakhamar felépített tem­plom. 1903 május elején foglalta el 'hi­vatalát s szeptember uó-án már felavat­ták a templomot. — 1909 május hó 20-án Bogár Lajost lelkészszé avatták s nem­sokára ezután, junius 25-én az egyházat 40 aláíró taggal organizálták. Ekkor Bogár Lajos a beaverfallsi, Pa. egyház meghívását elfogadta s a whartoni egy­ház 1910 január i-ig állandó vezető nél­kül maradt. Ekkor az egyház kérelmére az egyház­megyei fenhatóság if j. Laky Zsigmond bloomfieldi theológust bizta meg az egy­ház állandó vezetésével. Jelenleg az egyház szépen 'halad előre s a templomba megfelelő szép orgonát vett. A tagok száma 38-ról 80-ra szapo­rodott. SO. BEND, IND. Az Amerikai (Magyar Református Egyházak között a legkisebb helyet a so. bendi református egyház tölti be. Ez egyház ezelőtt mintegy 'hat esztendővel szerveztetett, amikor templomot és lel­készlakást is építtetett. Jelenlegi lelké­sze, Bartók Béla, amikor az egyház ve­zetését el vállalta, mi.njfcgy 35 egyház- tagot talált. A folytonos működés úgy á lelkész, mint az egyház tagok között ma már szép eredményt mutat fel. Mint­egy 165 egyháztag gyülekezik vasárna- jponkint a kis templom falai közé. Van mintegy negyven tagot számláló vasár­napi iskola és egyházi énekkar is. Úgy­szintén alakult egy református betegse­TÁRCA. NE HAZUDJ! A Reformátusok Lapja eredeti tárcája. Irta: Kovács Endre. (Folytatás.) A marciális néger-szolga átvette a névjegyeket; egy arc­vonással se jelezte, hogy mintha nem tudná, hogy a bejelen­tett városi ügyész nincs az automobilon s besietett a lakásba. Sógorném .örvendve borult a nyakamba. — Nos hát — nevetett pajzánul, ■— nem jól csináltam? Férjed pedig ezalatt otthon gyanútlanul dolgozik és az egész dologról mit sem sejt. Éreztem, tudtam, hogy a dolgon változtatni nem llelhet, tehát magam is vig lettem. A szolga visszajött mi pedig már índulóíélben voltunk, mikor a néger az automobilhoz lépett. — A kormányzóné kéri, ‘hogyi tegyék tiszteletüket, mondá ünepélyes komolysággal. Edith és én az ijedtségtől némán tekintettünk egymásra. — Edith! — suttogtam elhalványodva. A sógorném ijedt pillantást vetett maga körül s én pe­dig rosszul kezdtem magamat érezni. —• Add ide legalább finom bőrkeztyüdet! — szóltam ha­lálos aggodalommal s letéptem kezemről kopott kötött kez- tyümet. A marciális néger-szolga e közben mozdulatlanul állt az automobil mellett, mint egy diplomata s várta a parancsot. Edithnek ekkor hirtelen jó gondoata támadt. — (Menjen be még egyszer, — parancsolta néki szigo­rúan — s mondja meg, hogy ezerszer bocsánatot kérünk, de az ügyészné asszony hirtelen rosszul lett, eszméletén kivül van és nem tudja az autmo'biilt elhagyni. A szolga, ki az egész jelenetre magában mosolygott, mélyen meghajolt és ismét eltűnt. E pillanatban lEdith szólt a vezetőnek, hogy mehet. A szerencsétlen ember azonban valami fékezővei hajtódott s lakonikusan felelte: “Azonnal!” Közben roppant lelki nyugalommal igazgatta a fékezőt.

Next

/
Thumbnails
Contents