Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-11 / 6. szám
4. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 6. sz. 1911. Február 11. Vol. XII. February líth, 1911. No. 6. = ■■■ Amerikai Magyar Reformátusok Lapja FELELŐS SZERKESZTŐ: Harsányi László new yorki ref. lelkész. FŐMUNKATARS Kovács Endre daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utczai magyar református egyház New York N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás előfizetés, felszólalás és hirdetés e czimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI 244 Ea 14th Street, New York, N. Y. Telephone 730 Orchard Előfizetési árak: Amerikában egész évre .................$2.00 Magyarországba “ “ ......$3. (15 Kor.) A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének [hivatalos lapja. HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S, Board of the Reformed Church in the U. S. EDITOR; Rev. Ladislaus Harsányi Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries; One year $3, Half year $1.50, V ■ J> Apponyi Albert gróf • és a New Yorki Magyarok.--------o-------A magyar társadalmi életnek magasan kiemelkedő politikusa Apponyi Albert gróf megérkezett a magyarság egyik centrumába, iNewyork városába. .Mindenki, ia ki ismeri Aponyi kijövetelének czélját, kitörő lelkesedéssel üdvözölte az ékesen szóló nagy férfiút. Pedig aligha van közöttünk olyan a ki ne tudná, hogy Aponyi nem politikai álláspontját, nem felekezeti eszméit jött ide hirdetni, hanem mint nagy emberbarát, mint vüág politikus harczolni akar azon eszmékért, a melyeket krisztus is hirdetett, a melyek az egész emberiségre kiterjednek: a világ békeért? Mit értsünk viliág béke alat? Talán azt, hogy nem szabad senkinek a meggyőződésével síkra szállani — nem. Hanem igenis értjük azt, hogy a mikor a társadalmi életünk előrevitelén fáradozunk, miikor meg indítjuk a harczot az ellen, a mi életünket megmételyezheti, akkor csak magáért az igazságért küzdjünk minden alkalommal és ha az igazságnak ellenségei vannak, akkor harczoljunk embertársaink jóllétének érdekében, —de soha se fajuljon harczunk testvér gyűlöletté! A társadalmi küzdelmeikben lehetnek ellentétes elemek sőt szükség is van azokra, mert ezek által tisztulnak, nemesednek az eszmék, a gondolatok, de nincsen szükség a társadalmi életben olyan harcosokra, .a kiknek küzdelme, harcra nem az elvek, hanem a személyek ellen irányul. Harczolni kell az igazságért, de úgy hogy azt a szeretet ragyogja be a mikor eszméinkért síkra szállunk, tudjunk azonnal is, ha kell baráti kezet nyújtani elvi elleneseinknek. A világbékét nem lehet úgy értelmeznünk, nem is szabad, mintha ez egy gondolkozásra vezetné, az emberiséget vagy arra, kényszerítene bennünket ellentétben az általános emberi természettel, hogy szeressük azokat is, a kik a mi életünket megzavarják! Nem ! Ma már nem lehetünk bárányok, mert igen könnyen meg nyírnak s aztán levágnak bennünket. S nem is hiszem hogy volna olyan törvény, a mely csak a türelmét tenné az( ember feladatává. Ha minden ember türelmes volna, ajkkor kulturális elletünk haladása az általános emberiség fejlődése és maga a világ történelem is bizony megállana. Minden haladás küzdelemmel jár és minden küzdelemnek vannak ellenségei, küzdeni tehát szabad, sőtt kell is, — csakhogy ebben a küzdelemben nem az elleneseinkre, hanem az eszméinkre kell a fősulyt fektetni. Minden személyes ellenségeskedés, minden gyűlölet, a mely felebarátaink ellen irányul, megakasztja a társadalom fejlődését. Minden küzdelem az általános emberbaráti szeretetért, a testvériségért és egyenlőségért előre viszi a világbéke eszméjét és elősegíti az általános műveltség elterjedését. Krisztus is nem felekezetet alapított, hanem általános örök időre kiható eszméket hirdetett s azért nem azt mondotta, hogy ne legyenek ellenségeink, hanem azt, hogy igyekezzünk békések lenni, szeressük ellenségeinket is, hogy mindenki szegény, gazdag, munkás vagy munkaadó, egyházi vagy egyháznélfeüli férfiak és nők éreztessük egy mással a felebaráti,testvéri szeretetek Mi hisszük, hogy Aponyi ezen eszméket jött közibénk hirdetni s hogy épen magyar az, aki ©zen magasztos eszméknek szolgálatában áll, annak csak örüljünk mi amerikai magyarok. Ne nézzünk Aponyira másképen most, mint a világ béke magyar apostolára. A Bevándorló szerkesztője, az ideális eszmékért mindig lelkesedni tudó Dr. Singer Mihály élesen elitéli a NewYorki szocialistáknak ama munkáját, a mely Aponyi fogadtatását és ünnepeltetését itt az idegen földön meg akarják akadályozni, Mi is osztjuk az ő nézetét. Apponyit nem mint párt politikust, nem mint felekezeti embert kell fogadnunk, mert hiszen az ő politikai működései ellen nekünk is lehet kifogásunk, hanem ünnepelnünk kell, mint magyar embert a ki az amerikaiak meghívására a világ béke eszméit jött hirdetni. Fáj a szivünk, a keserűség fogja el lelkünket, a mikor a New Yorki bizottság egyik előkelő tagjának lapunk szerkesztőjéhez intézett szives sorait olvassuk, a mely szóról - szóra igy hangzik:
