Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-23 / 51. szám

8

S'i. sz. 1911 december 23.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

— MAGYARORSZÁGI HÍREK. =.

Magyar aviatika. lAz aviataika terén meglepő, uj találmányról érkezik hir iBudatpestről, a mely ha beválik, gyökerestől átváltoztatja a repülőgépek szerkezetét, és csaknem t ökéletesen megoldja a biztos repülés problémáját. A találmány egy magyar mechanikusé, aki jelen leg egy csöndes magyar mezővárosban dolgozik. A feltaláló Bajtai Ernő tállyai műszerész. Nyolc éve, mint a 63. gyalogezred altisztje, Miskolcon önállóan egy (földön-vizén járó automobilt készített, a | mely benzinerővel hajtva szárazföldi já- | főműként használható, csónakformáju oldalakkal bir, s midőn vízihez ér, egyszerre motorosihajává változtatható át. Minthogy anyagi segítséghez nem tudott jutni, e találmányával nem mehetett semmire, de ez nem vette el kedvét és most egy újabb találmánynyal állott elő. Mos- tanvaló 'találmánya egy forgó motor, a melynek lényege az, hog)- a robbanás egy ikör területén elrendezett hengerkoszoru- ban megy végbe. A benzinmotor, a mely teljesen elkészült, mindössze 65 ífont súlyú és mégis hariminc lóerőt fejt ki. A benzinmegtakaritás a mostani motorokkal szemben 35—50 százalék, előállítási költsége pedig 70 százalékkal olcsóbb. Bajai Ernő, miután elkészült a motorral, egy egészen uj szerkezetű repülőgépet is tervezett, a melyet most készítenek el a diósgyőri vasgyárban. Egy újságíró Magyar Kurír tudósítója, fölkereste Allender Henrik főbányatanácsos, gyári főnököt, hogy engedelmet kérjen tőle a készülő repülőgép megtekintésére. A főnök azonban ne mtel j esitihette kérését, mert Bájtéi Ernővel olyan megállapodása van, a mely föltétien titoktartást követel. A magyar föltaláló 'ugyanis attól fél, hogy ha valaki a re)pülőgé|p rajzának birtokába jutna, esetleg értékesítené és külföldön hamarább megcsináltatná. Óvatossága annyira megy, hogy még a gépészeti osztály vezetőjének sem mutatta meg a repülőgép vázlatrajzát, hanem esetről-eset- re személyesen viszi el hozzá egy-egy gépalkotórész rajzát. A gép pár hét múlva teljesen elkészül.

*

A vasúti őr tragédiája. Körmöcbányáról Írják: A minap estefelé két gőzös robogott ki a zólyomvölgyi alagútból. Lámos GyÖFgy väsuti őr nyílt pályán dolgozott és a nagy ködben nem vette és. re a vonatokat . Az utolsó peroben, mikor az első vonat elrobogott, elugrott a sínekről,

azonban a másik megragadta Lámos kigombolt bundáját. Lámos a vonat kerekei alá került, a melyek több száz lábra vonszolták. A legközelebbi őriháznál vették észre, kivették a kerekek alól, de akkor már halott volt. Lámos negyven esztendeig szolgált a vasútnál és éppen most készült nyugalomba.

*

Nagy tűz pusztított Késmárkon s a Ián gok egy egész házsort elhamvasztottak. A hatóság megállapította, hogy a tűz gyújtogatásból ered. Erre enged következtetni az is, hogy másnap délután egy papirossal felgyújtotta Schwarz késmárki orvos házát, azonban a tüzet kellő időben észrevették és eloltották. A szombati tűz •gyújtogatásával egy magas férfit gyanúsítanak.

Az állami iskola ellen. Déváról (Hu- nyadmegye) Írják: Hunyadmegyében

újabban a nemzeti gyűlölködés ütötte föl a fejét s minduntalan bűnös cselekményekben nyilvánul. A minap éjjel például Szentandrás községben az oláh földművesek baltával és fejszével törtek be az állami iskolába s mindent összezúztak. Az újonnan szervezett állami iskoláknak egyetlenegy növendéke sincsen. A lakosság szívesen küldi ugyan a gyermekeket az iskolába, de az oláh parasztság magatartása miatt a szülők nem akarják kitenni gyermekeiket az agyonveretésnek. Mindez a dévai túlzó izgatok müve. Az izgatóknak gondjuk van rá hogy a gyűlöletet minél nagyobb körben szítsák s attól lehet félni, hogy a dolognak még folytatása is lesz. Fenyegetőző üzenetek érkeztek a hatóságokhoz, hogy addig nem lesz nyugalom, míg a szentandrási iskola iigvében az agitátorok ellen megindított port meg nem szüntetik. A közfelfogás általában az, hogy a nyomozást azonnal •meg kell indítani az izgatok ellen. Követelik. hogy Szenta ndrásra állandó csendőrség rendeltessék ki.

Gyárégés Budapest mellett. A napokban délelőtt Pestszentlőrineen kigyulladt az Olaj- és Vazelinmüvek Részvénytársaságnak a gyártelepe. A hosszú földszintes gyárépülüetnek közepén, a finomító műhelyben támadt a tűz a kazánból kipattanó szikrától. Néhány perc alatt meggyulladt a három egymás mellett lévő nyersolajtartó s csakhamar égett az épület teteje is. A községi tűzoltók sietve munkáiba álltak és sikerült is nekik homokkal az olajtartók tüzét eloltani. A

«*❖+*++*++*•^**■5^+++*******++

Ihoszu épület többi részét azonban nem tudták megmenteni, mert nem volt viz. A gyár területén ugyanis, bár több kút is van, a vízihez nem tudtak hozzáférni mert a kutak fölé igen sok folyadékkal megtöltött hordót raktak s ezeket nem tudták eléggé gyorsan eltávolítani. Végül is segítséget kértek Budapestről s a polgár- mester engedelmével ki is vonult a budapesti kilencedik kerületi tüzörség. De mikor a déli órákban megérkeztek, már az egész épület lángban állott s csupán a tartók menekültek meg a pusztulástól. A kár tetemes, azonban biztosítás utján megtérül.

Megszüntetett régi diákszokás. A hires debreceni diákszokások egy szép emléke tér vissza mostanság néhány napra. Az ősi kollégium diáksága — amint Debrecenből írják: — ez éviben megy utoljára a jószivü lakosság (portájára, hogy összeszedjék azokat a természetben adott segítségeket, a melyek a kollégium szegénysorsu növendékeinek ellátására szolgálnak. Kápsálás-nak hívják Debrecenben ezt az őszi segitséggyüjtést. Valamikor nagy jelentősége volt, mert abban az időben a debreceni diák nagy szerepet játszott a város életében; a legfontosabb intézménynek, a tüzoltótestület- nek is diákok voltak a tagjai. Évekkel ezelőtt hetekig, tartott a diákság kápsá- lása és egész társzekerek fordultak be dúsan megrakva mindenféle jóval a kollégium kiapuján. Összekötött 'kukorica- csövek, káposztafejek, búzával és liszttel telt zsákok, sonka, oldalas húzódtak meg a szekéren, a melyet szívesen tömött meg a város polgáreleme az őszi takarás után. Évről-évre kezd'ett a szokás jelen- tőségéből veszíteni. A diák nem tűzoltó többé, nem rendez Hazafias tüntetést, nem vezeti a polgárságot minden akcióban s igy a jó szivek is meg-meg kerné- nyedtek a diákság iránt. Ez indította a tiszántúli református egyházkerület el- nö'kségét arra, hogy a régi szokást meg- szüüntette. Ferenezy Gyula dir., a kollégium rektorprofesszora, la ki diákkorában maga is részt vett a kápsálásban, ebben ;az éviben utoljára küldte még szerte a városiba a diákságot. A mostani kirándulásnak nem lannyira kápsálás a célja, mint inkább az, hogy a diákság megköszönte a város polgárságának azt a szives jóindulatát, melylyel a kollégium ifjúsága iránt viseltetett.