Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-16 / 50. szám
8 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 50. sz. 1911 december 16. (2l Dl MAGYARORSZÁGI HÍREK. Í2 Öl Vanderbilt Gladys óvója. Széchenyi Lászlóné grófné Vanderbilt Gladys őrmezőn ötvenhatezer korona költséggel óvót építtetett, a melyben az ottani tót- ajiku lakosság gyermekei gondozásban és oktatásban részesülnek. Az óvót mots vette át ünnepiesen Beregszászy István tanifelügyelő. Az átvételnél jelen volt a grófi pár is, kiket a tanfelügyelő lelkes beszéddel üdvözölt és egyben Zichy János gróf magyar közoktatásügyi miniszter elismerését és köszönetét is tolmácsolta azért az áldozatkészségért, a melyet a közoktatás terén ismét gyakoroltak. A grófné az óvó átadása alkalmából ötszáz korona értékű ajándékot osztott szét a gyermekek között. * Kivándorlási zugügynökök. Gáiszács- ről írják, hogy Be meze magyar állaimren- •dőrségi határtiszt detektivekkel elfogatta és előállittatta Janak János, Szudina (Mihály, Janóczky János, Kuplya Vojtek, iMarkovics Gábor, Hacsak Jánosné, Hal- tmovszky Mátyás és Bemczák Bonifác kivándorlási zugügynököket, a kik Grosz Jakab janoki (Galicia) lakos és a Pool hajóstársaság megbízottjával voltak ösz- széköttetésben és szállították az útlevél nélküli magyar (hadköteleseket Amerikába. A 'határrendőrség megállapította, bogy a kivándorlás Luibkován át tilos utakon történt. A hatóság megindította az egész társaság ellen az eljárást. * Hercegi birtok dobon. Tihurn-Taxis Miksa Egon herceg baltavári (vasvár- ímegyei) birtoka dobra került a minap. A szé|p baltavári uradalmat a herceg három és fél millió korona adóssága döntötte romba. Kétszáz ló és szarvasmarha, kétszáz sertés, kocsik, gazdasági gépek és felszerelések 150.000 korona értékben keltek el. Az árverésre Magyar- ország minedn részéből, sőt Ausztriáiból is sokan mentek el. Az árverésnek igen jó eredménye volt. A birtokot Schlesinger és Pollákoviics budapesti cég egy konzorcium megbízásából 2,400.000 koronáért vásárolta meg. A birtokot parcellázzák. A hitelezők aránylag kellőiképp lesznek kielégítve, mert közel három millió korona áll rendelkezésre s jövő hóban árverésre kerülnek a kastély -ingóságai: az ősi bútorok, képek, szőnyegek és a könyvtár, melyek meglehetősen nagy értéket képviselnek. Az alkohol pusztítása. Miskolcról írják: Farkas Gyula ózdi vasgyári munkás részegen érkezett a napokban .munkahelyére, az ózdi acélgyár martin-kemencéjének pódiumára. Boros János munkavezető köteleségszerüen jelentést tett az esetről s természetesen Farkas Gyula parancsot kapott, hogy azonnal hagyja el a munkát, mert részegen a veszedelmes helyen nem dolgozhat. Ez annyira dühbe hozta Farkast, hogy a kemencénél lehajolva foglalatoskodó Borosra egy hatalmas vasruddal kétszer ráütött. Az ütése k súlya alatt Boros arccal a forró salakba bukott, vér elborította s arca teljesen összeégett. A dühöngő emiber ezzel sem elégedett meg, hanem újabb ütéseket akart mérni áldozatára. Az odafutott munkások alig bírták ettől visszatartani. Boros a szenvedett sérülések következtéiben megabit. A bírósági boncolás koponyarepedést és súlyos égési sebeket állapított meg, mint a halál okát. Borost, hat gyermek atyját nagy részvét mellett temették. A gyilkost a miskolci ügyészség fogházába szállították. Farkas nagyfokú alkoholista, a ki keresetét állandóan elitta. Az ital vitte őt a rettenetes bűnbe. * Kedélyes kórház. A szegedi közkór- Iházban, melynek újjáépítését régóta 'hiába követelik, a minap délután beszakadt az egyik terem mennyezete. A kövek nagy robajjal hullottak a padlóra, de szerencsére senkiben kárt nem tettek. A kórlház többi termeiben is hasonlóik az állapotok. Már régóta sürgetik a kórház újjáépítését, de eredmény nélkül. * Eltemette őket a föld. Megrendítő szerencsétlenség hírét jelentik Zomlbor- iból. A minap délelőtt Szeghegy községben Reiner Lukács földibirtokos fia két fiatal leánnyal, Bittling Erzsébettel és Retti'g Magdával homokot hordott haza. Közben a homok hirtelen süllyedt s a (földréteg minldlhármuka eltemette. Mire megfeszített miunkával kiásták a szerencsétleneket, már mindhárom halott volt. * Pilóta-iskola Aradon. A Magyar Aeroklub elnöksége levelet irt Várj assy aradi polgármesternek, hogy Arad városa milyen kedvezésben hajlandó részesiteni a klubot, ha Aradon pilóta-iskolát állítana föl. Választ kérnek arra is, hogy rqpülő- térnek megfelelő terület van-e Aradon. Hajsza egy cigánykaraván ellen. Szek- szárdról írják: Tolna vármegye területén egy veszedelmes, sok tagból álló ci- gánybanda vakmerőén garázdálkodik s e miatt a Szekszárd környékén lakó né,p élete és vagyona egyetlen percig sem volt biztonságban. A harminc tagból összeverődött karaván sorra járta a vár- Imegye legnépesebb községeit és mindenütt rábolt, betört és lopott, ők hatoltak be annak idején az igali adóhivatalba, a honnan a pénzszekrényt elcipelték. A vármegyének egész csendőrségét mozgósították ellenük. Somogyi István szekszárdi járásőrmester vezette a nyomozást, hetekig kergette őket erdőn-ihegyen át és sikerült is a rablóbanda közelébe férkőznie, de a legutolsó pillanatban a cigánythad egérutat vett és átmenekülvén a Dráva folyamon, Szlavóniába menekült. Most a szlavóniai csendőrség üldözi őket. A bivaly és a vicinális. Természetrajzának megfelelő lomha komolysággal lépkedett a minap délután egy bivaly a veszprémi Eszteüházy-utoin a vasút felé. Feje egy kötéllel a jobb lábához volt szorítva, nyilván azért, hogy esetleges kellemetlenkedő szándékai féken tartassanak. A bivaly után két bácsi ballagott szótlan csendességben, rövid szárú pipájukból vékony füstöt eregetvén a kapa- dohány t-üzéből. ők töltötték be a bivaly körül a fontos hajcsári tisztséget. A hármas utazást egyideig semmi különösebb esemény nem zavarta meg. Az iFszterházy-uton korzózó vasárnapi női (publikum vörös blúzai, szines fejkendői egy cseppet sem hozták izgalomba a lomha állatot, noha általánosan elterjedt hiedelem, hogy az a vöröstől vadulni szokott. A veszprémi pályaház elé érve azonban a bivaly egyet fújt, felvágta otromba fejét, s az erős kötelet úgy elszakította, mintha csak sárkányeresztő spárga lett volna. Egy elszánt ember nyomlban odaugrott a megbőszült bivalyhoz, hogy majd elkapja lógó kötelét, de a virtuskodásra ráfizetett, mert a bivaly fellökte. Azután szilaj futásnak eredt az állat a vasúti raktárak irányába. A közönség látván, hogy a bivaly éppenséggel nem tréfál, iparkodott biztos fedél alá jutni. Végre egy jókedvű atyafi úgy fejtette meg a rejtélyt, hogy a bivaly bizonyosan azért vadult meg, mert attól tartott, hogy a csornai vicinálison kell neki utaznia.
