Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-09 / 49. szám

8 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 49. sz. 1911 december 9. MAGYARORSZÁGI HÍREK. Erdei munkások temetője. A hányad- | megyei Déváról írják, hogy a megyében már régebben nagy megdöbbenést kelte­nek azok a borzalmas (balesetek, amelyek a Szeidner és Winkler fakereskedő-cég munkásait a bunyadmegyei Ponor nevű •erdőrészben érik. Tavasszal például öt • ember (abban a nyomorúságos kalibában égett el, melyet a aég lakásul számukra kijelölt. Pár héttel ezelőtt néhány mun­kás a cég iparvasutján ment haza a mun­kából, a rozoga alkotmány azonban föl­borult s megint egy csomó emberélet veszett el. Most újabb borzalom hire -érkezik. :A minap ugyanis körülbelül nyolcvan erdei munkás igyekezett haza­idé a családjához. A fakereskedő ugyan köteles lenne minden hét végén a cég I •iparvasutján hazaszállítani a munkásokat, azonban ezzel nagyon keveset törődik. Az említett nlapon is kénytelenek voltak a szegény emberek két szekérre kapasz­kodni. A kocsik azután — fékkel termé­szetesen nem voltak ellátva — leszalad­tak a lejtőn őrületes sebességgel. A ve­szedelmes koCsizás nem tartott sokáig, mert a karánosdi bányatelepnél egy hir­telen kanyarodásnál mind a két kocsi felborult. Két munkás a kerekek alatt ■halt meg, öt ember igen súlyosan meg- 1 sebesült, a többiek kisébib-nagyobb zuzó- ■dást szenvedtek. * A harmadik magyar egyetem. A deb­receni református egyházkerülethez mi­nap érkezett le a magyar vallás- és köz- oktatásügyi miniszter leirata a harmadik «egyetem ügyében. Leiratában közli a miniszter, hogy az uj egyetemet Debre­cenben fogják fölállítani és az erre vo­natkozó szerződést küldötte meg aláírás »céljából. A szerződés külön körvonalaz­za az egyetem teológiai fakultásának j ügyét. E szerint a fakultás költsége a református egyházkerületet terheli, en­nek fejében azonban a tanári kinevezés­nél a miniszter tartozik az egyházikerület “véleményét figyelembe venni. * A budapesti egyetemi könyvtár. Nagy a panjasz Budapesten — amint onnan ír- i ják — az egyetemi diákok közt. Az egye- 1 térni könyvtár helyisége szűk, a könyvek elviteléért megszabott biztosíték nagyon nagy, az olvasásra kiszabott idő pedig rövid. Az egyetemi hallgatók száma 36 év óta 2000-ről 7700-fla emelkedett s a könyvtárállapotok még mindig a régiek. A bécsi egyetemi könyvtárban tizenöt •hallgatóra egy ülőhely esik, Budapesten pedig százhetvenötre jut egy hely. Bécs- ben hárcimszázötven szék van az olvasó­teremben, Budapesten huszonnyolc. Iga­zán elszomorító állapotok. * 1848 óta kamatozó összeg. Szabadká­ról Írják: Batthyány Kázmér gróf 1848- iki szabadkai városi parancsnok az óbe­csei rácoktól elhajtott csorda árát annak idején Óbecsei árvák pénze címen elhe­lyezte Szabadka város hatóságánál. Az eredetileg hatszáz forintot kitevő összeg azóta ott kamatozott a városnál, hosszú ideig senki sem tudott róla, míg most a kamatos kamataival 24.234 koronára nö­vekedett tekintélyes summát a tanács a városi szegényalaphoz csatolta. * Egy magyar költő kitüntetése Buda­pestről írják: Lévay Józsefet, a magyar költők nesztorát a minap ünnepelte a magyar irodalom és (Miskolc városa. A Kisfaludy-Társaság hosszú élete folyá­sán most tette meg, hogy havi felolvasó- ülését Lévay-iinnep keretében, vidéken, a Lévay városában tartotta meg; igy akarta (nyilvánítani hódolatát és szeretetét a nyolcvanhatéves költő iránt. Az ünnep­hez kedves meglepetésül járult, hogy Ferenc József király Lávaynak a Szent István rend kiskeresztjét adományozta. * Kossuth Ferenc hetvenéves. Kossuth Ferencet minapi hetvenedik születésnap­ja alkalmából Magyarország minden ré­széből igen sokan keresték 'föl üdvözlő távirataikkal. Cegléd városnak és a ceg­lédi függetlenségi pártnak (nagyobb kül­döttsége kereste föl lakásán. Gombos La­jos dr. polgármester tolmácsolta a ceg­lédiek ragaszkodását képviselőjükhöz, amit Kossuth Ferenc melegen köszönt meg. Átadták Kossuth Ferencnek azt az | ivet is, amelyet a magyar képviselőház­ban a kormány tagjai és a jelenlevő kép­viselők pártkülönbség nélkül aláírtak. A táviratok és levelek szakadatlan érkeztek a politikai, gazdasági, hivatali és társa­dalmi élet kiválóságaitól. * Trahomás zászlóaljak. Szabadkáról Ír­ják, hogy a város közigazgatási bizottsá­ga egyik min|api ülésén érdekes indít­ványt fogadott el. Günter József dr. tiszti főorvos a város közegészségéről szóló jelentésében foglalkozott a trahonra rend­kívül nagy mértékben való terjedésével. Szabadka környékén a triaihomás betegek legnagyobb része a katonaköteles legé­nyek közül kerül kik nemcsak hogy nem kezeltetik magukat, hanem még mester­ségesen megfertőzik a szemüket, hogy la katanasor alól megszabaduljanak. így történik azután, 'hogy a kaszárnyákban egymástól kapják meg 'a bajt és terjesz­tik a városban a legények. A főorvos azt indítványozta, hogy a közigazgatási bi­zottság a magyar honvédelmi miniszté­rium utján a hiadvezetőséget keresse meg, hogy a trahomás legénységből külön zászlóaljat alakítson. Ez által kettős célt lehet elérni, mert mig egyrészt elszige­telik a trahomás legénységet, másrészt kényszeríteni fogják a katonaköteles le­génységet, hogy gyógyittiassa magát. zászeg,kenfciéve lharaomtványSSS m bb * Leégett gőzmalom. Az eszéki Unió- malom a minap kigyuladt és amire a tűz­oltók megérkeztek, a malom főépülete már egész lángtenger volt. A tűz oly óriási hőséget fejlesztett, hogy lehetet­len volt közeledni az égő épülethez. A lángtengerlböl sürü füstgomoly szállt föl, hogy az égbolt nagy körben elsötétült. Három gyalogos század jelent meg a tiiz színhelyén. Egy raktárnok, aki a ma­lom második emeletén foglalkozott, ug­rás által menekült. Kezével az ablakot kitörte, ami által megsebesítette magát. Egy pénzügyi tisztviselő, aki a zsákok ólimozásával volt elfoglalva, szintén könnyű sérülést szenvedett. A mennyi­ben eddig megállapitiható volt, a tűz rö­vid zárlat következtében támadt. A kár mintegy két millió koronára rúg. A ma­lomépület és a gépház állítólag másfél imillió korona értéket képvisel. Az el­égett lisztkészletet másfél millió koroná­ra becsülik. A tűz a szomszédos épü­letek tetőzetére is átcsapott. A tetőtü- ze'ket azonban a tűzoltóság gyors közbe­lépése következtében elnyomták. A ma­lom főépülete, valamint a gépház telje­sen porrá égett. Az eszéki Unióimalom hiusz év előtt alakult. Az évek során mindjobban fej­lődött a malom s egyike lett Magyaror­szág legnagyobb malmának, amely na­ponként 1250 métermázsa búzát őrölt. A malomtársaság az idén emelte fel 2,400,- coo koronára alaptőkéjét s részvényeit csak nemrégiben vezették be a buda­pesti értéktőzsdén.

Next

/
Thumbnails
Contents