Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-09 / 49. szám

•6 -laqiiuQoap u6i 'zs '6fr

7

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

Öt éve annak, ohgy egy szörnyű földrengés és a rákövetkezett rettenetes tűzvész porrá és hamuvá pusztította San Franciscoi. A statisztika szerint akkor 28.118 épület dőlt romba és sok ezer veszedelmesen megrongálódott. Az amerikaiak csodás energiáival vetették magukat a város újjáépítésére és azt már csaknem befejezték. Az öt év alatt 31.000 házat építettek újjá, egész városnegyedek ujhodtaik meg és a metropolis nagyresztben szeíblb ma, mint volt a pusztulás előtt. Különösen az első két évben dolgoztak káprázatos gyorsasággal és a pénz kíméletlen dobálásával: naponként átlag tizenkét (házat építettek. “Percenként 104 dollárt költöttünk” — mondta egy mérnök. Negyvenezer tanulóról kellett gondoskodni és rövid idő alatt 35 iskolát építettek. A 25 milliós költségű városiháza rövidesen elkészül. Dacára a szörnyű pusztulásnak, San Francisco Amerikának egyik legkevésbbé megterhelt városa. A lakosság nem fél attól, hogy a földrengés megislmétlődihetik.

*

Sandusky (O.) füszerkereskedői és mészárosai okos határozatot hoztak a drágaság megszüntetésére. Elhatározták, hogy szövetkezeti alapon farmokat vásárolnak, amelyen a grocerykben árusítani szokásos élelmiszerek termelésével, valamint a mészárszékek számára állattenyésztéssel foglalkoznak, hogy ez által a sok mindenféle (közvetítő hasznát a fogyasztók részére megtakarítsák.

*

(Drezdában, a szász országgyűlés minapi megnyitásakor egy elmebajos ember, volt tudós bement a trónterembe s abban a pillanatban, a mikor a király hozzá akart fogni a trónbeszéd fölolvasásához, előre lépett s a királlyal szemben megállt. A szolgák kivezették az elmebajos eímbert s a rendőrségnek adták át.

*

Sven Berghlund svéd mérnök oly gé- peztet talált föl, amellyel nagy forradalmat fog előidézni a mozgólfényképek terén. Találmánya ugyanis lehetőivé teszi, hogy a beszédet fotográfiái utón föl lehessen venni és az uj gépezet ezt a beszédet a mozgó képek mozdulatával egy- időben adja vissza érthető hangon.

*

Hötzendorfi Conrad báró, gyalogsági tábornok, az osztrák-magyar közös hadsereg vezérkari főnöke állásáról lemondott a minap. Utódjává Schemna altábornagyot nevezte ki Ferenc József király.

Az amerikai vasiparnak egyik legtekintélyesebb szaklapja, a “Daily Iron Trade Review” azt a munkaviszonyokra óriási jelentőségű hirt közli, hogy egyes nagyobb amerikai vasúttársulatoik még ez év december 31-ike előtt százezer acél vasúti kocsit fognak megrendelni kocsi- készletük kiegészítésére.

*

Az angol hajóépítő vállalatok egyik legnagyobbika, a Thames Iron Works Company, fizetésképtelenséget jelentett be. A vállalat 1840-ben létesült s már a következő évben az ő telepén épült a Warrior angol páncéloslhajó, a modern technika minden vívmányával. A cég legutolsó nagy megrendelése a Tunderer számfeletti Dreadnought volt. Mikor ezt épitette a Thames-ciég, hetenként 50 ezer dollár bért fizetett munkásainak.

*

Sigurd Hartig telekügynek San Franciscóban (Cal.) jó üzletet csinált a napokban s egy ezer dolláros bankjegyhez jutott. Nagy diadallal mutogatta a sárga bankót barátainak és legénykedően jelentette ki, hogy ő meg meri gyújtani a kincset. Egy gyufával csakugyan lángra lobbantotta a bankjegy sarkát, de azzal a szándékkal, hogy a lángot hamarosan el is oltja, mielőtt az észrevehető nyomot hagyhatna a becses bankón. Hartig azonban nem épp elmés barátai nélkül számított. Alig hogy a bankó széle tüzet fogott, mellé ugrott egy Haller nevű barátja s ezekkel a szavakkal: “Ugyan légy szives és adj egy kis tüzet” — kikapta kezéből az égő bankót a kezéből s rágyújtott vele egy szivarra. Egy lohbanás és a bankónak csak a csülcske maradt épségben. A két barátot rendőröknek kellett szétválasztani s az ügy is a rendőrbiró elé fog kerülni. A bankónak megmaradt csücskét és ösz- szegyüjtött hamuját Flartig felküldte Washingtonba a pénzügyminisztériumhoz, hogy az ezres elpusztulását igazolva, kártalanítást próbáljon a maga részére kieszközölni.

*

West Huronban, O., egy anyja mellett fekvő kis csecsemő sírása mentette meg a minap az egész Hinde-családot az elpusztulástól. A sírásra ugyanis felébredt Hindené és nagy rémülettel látta, hogy az egész hálószolba lángokban áll. Csak annyi ideje volt, hogy felkeltse férjét és két másik kis gyermekét, a kikkel együtt az ablakon át kimenekült az utcára. A házuk, mire a tűzoltóság megérkezett, majdnem teljesen leégett.

A rajna-veszttfáliai motoros léghajózási társaság több amerikai tagja óceánon: túli repülési expedíciót szervez, a mely Tenerilffáról kormányozható léghajón az Óceánon át Amerikába vonulna a Pás- sat-szelek kihasználásával. Tavasszal kezdődnének a próbarepülések, a melyeket, ha minden rendben lesz, az Amerikába való repülés fog követni.

*

Egy orosz újság levelet közölt a minap, melyet a moszkvai középonti börtön egyik foglya irt. A levélben részletesen meg vannak Írva azok a visszaélések, melyeket Kudrikov igazgató és Drudsin, a segédje követtek el és amelyek brutalitásuknál fogva elviselhetetlenné teszik a rabok életét. Említést tesz a levél egy-két valóban állatias büntetésformáról ; például a legcsekélyebb házirend-vétségért hét napi sötétzárka és botbüntetés jár ki. Van tiz földalatti zárka, melyek állandóan töimve vannak foglyokkal. IHa egy vétség elkövetőjét nem lehet kikutatni, akkor az illető zárka- minden lakóját megbotozzák. Nemrégen egy Gognok nevű politikai vétségért elitéit fogolyra csekély házirend vétségért sért száznál több kancsukaütést mértek, amelytől a szerencsétlen halálos beteggé lett. A legszomorubb az egészben, hogy ezekről a visszaélésekről a felsőbb hatóság mindig tud, sőt igen sokszor egyenesen szerzője a legválogatottabb kínzásoknak.

*

Egy jelenleg Párisíban tartózkodó gazdag amerikai asszony rájött, hogy John Paul Jones-nak, a hires amerikai szabadsághősnek és tengernagynak egyik rokona, egy kilenc éves kis fiú, ott él szegény sorsban levő nagyanyjával. Az említett úrnő kutatott a gyermek származása után s megállapította, hogy tényleg Paul Jones utóda s ezért megígérte neki, hogy visszatérőiben magával fogja vinni Amerikába s kieszközli számára az annapolisi tengerészeti akadémiába való kinevezést.

*

Az idei téli félévben a párisi egyetem irodalmi szakán Kont Ignác dr. a magyar irodalom köréből előadásokat tart. Négy órás kollégiumban ismerteti a magyar ro- manticizmus történetét és két gyakorlati kurzusban előadja a nyelvet magát. Érdekes, hogy ez idő szerint a párisi e gyetemen a nagy európai nyelveken és irodalmokon kívül csak a magyar, az orosz és a skandináv (svéd és norvég) nyelvek köréből tartanak előadásokat.