Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-02 / 48. szám

48. sz. 19m december 2. Amerikai Magyar Reformátusak Lapja 11 ISMERETEK KINCSESTÁRA. Ha a király mulat. A magyar közön­ség állandó érdeklődéssel olvassa azokat a tudósításokat, a melyek azzal számol­nak be, hogy miként él Ferenc József ki­rály. Az ily tudósítások kapcsán sok olyan adat került forgalomba, a mely a valóságnak nem felel meg. Ilyen például az is, a mely apróságokat mond el a ki­rályról, mint kártyajátékosról. Bármi­lyen kedvesek is ezek az apróságok, egy a hibájuk: hogy nem igazak. A király már csak azért sem mondhatott semmi­féle tréfás vagy elmés megjegyzést kár­tyázás közben, mert Ferenc József soha sem kártyázik és semmiféle kártyához sem ért. Az uralkodó ismeri ezeket a róla forgalomban levő történeteket és nagyon jól mulatott rajtok. Különben is nagyon szereti a tréfát, az adomát és ha bizalmasabb környezete elmond neki néha egy-egy sikerült ötletet, szívből ka- cag rajta. Bár nagyon sokszor megtör­ténik, hogy a közepén megjegyzi: — Már ismerem. És azt is meg tudja rendesen mondani, .ihogy kitől hallotta. A különféle játékok közül a király csak a billiárdot és a tekézést kedveli. Még a legutóbi években is sokszor meg­történt, hogy Sohönbrunnban billiárdo- zott. Ilyenkor valamelyik szárnysegéde volt a (partnere. Az uralkodó nagyon ügyes játékos és akárhányszor nyertes lett. Ha a partnere a király egyik-másik lökésére biráló megjegyzést tett, ezért nem haragudott, de a bőbeszédű hosszú magyarázatot már .nem szerette. A te­kézéssel a király rendesen csak Isohlben vagy a vadászat alkalmával szórakozik. * Ujoncvizsga. Svájcban minden had­köteles államipolgár köteles az ujoneozás alkalmával uijoncvizsgát tenni. Ez ab­ból a célból történik, hogy az állam tu­domást szerezzen a hadköteles évekbe lépő svájci polgár általános ismereteiről. Ezt a vizsgát minden hadkötelesnek le kell tenni, még ha akármilyen felsőbb is­kolát végzett is. E vizsga jó vagy rossz eredménye az egyes hadkötelesre annyi­ban fontos, a mennyiben azok, a kik rósz osztályzatot kaptak, sem a műszaki vagy a lovassági csapatokhoz be nem osztha­tók, sem pedig altisztek vagy későbben tisztek nem lehetnek. A hadköteleseket anyanyelvükön (német, francia, olasz, esetleg román nyelven) négy tantárgy­iból vizsgáztatják meg. A négy tantárgy: Olvasás és elbeszélés, szabad dolgozat, számolás és honismeret. A vizsgát a kü­lönféle iskolai viszonyokra és a gyakor­lati életre való tekintettel tartják meg. A középponti kormány katonai ügyosz­tálya kinevez egy pedagógiai főkiküldöt­tet, a ki arról gondoskodik, hogy a meg- birálás egyöntetű legyen. Évenként az egyes kantonok által választott “exami- nátorok”-kal értekezik, a vizsgáknál le­hetőleg sok helyen jelen van s ez alka­lommal az írásbeli dolgozatokat is átné­zi, továbbá jelentést tesz az emlitett ka­tonai ügyosztálynak. * Matuzsálemek. Nagyon sok olyan öreg ember van, akit a közvélemény százéves­nek mond, a kiről azonban halála után pontosan nem lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen hány esztendeig élt. (Majdinem valamennyi jóval alul maradt a százesztendőn. Viszont nagyon 'Sok olyan ember élt, a kiről hiteles okmá­nyok igazolják, hogy az évszázados kort csakugyan el is érte. A legismertebb a Matuzsálem korát elértek között Drakenberg, svéd tenge- rézs, a ki száznegyvenhat éves volt, mi­kor meghalt; több tengeri csatában részt vett, hatvannyolc éves korától nyolcvan- három éves koráig rabszolgaságban sínylődött. Száztizenegy éves volt, a mikor megnősült. Mikor felesége meg­halt, százharminckét éves korában ismét magára akarta venni Hirnen rózsalán­cait, csakhogy — kosarat kapott. Thomas Parr, egy angol földműves, a ki egész életében csak sajtot, túrót, ke­nyeret evett és tejet ivott — százötven- három évet élt. I. Károly király, a mi­kor hirt hallott nevezetes alattvalójáról, magához hivatta. Az aggastyánt az ud­varnál tejben-vajban fürösztötték; a dús ellátás, a kényelmet azonban nem bírta meg és csakhamar meghalt. Egy ízben Angliában a törvény elé rendeltek egy Jenkins nevű férfit, hogy százhúsz év előtti eseményekről felvilá­gosítást adjon. Jenkins akkor százhat­van éves volt és két fia kíséretében je­lent meg a tárgyaláson. Az egyik száz- négy, a másik száz éves volt. Németországban, Bergenben meghalt egy földmives, aki százhatvan éves volt; özvegye százkilenc éves volt és fia is százhárom éves korában hunyt el. A pátriárka-korú emberek közül a leg­többen mértékletesen éltek. Sajátságos, de a följegyzések szerint mégis való, hogy a Matuzsálem korát megélő embe- rekjavarésze a szegényebb néposztály köréből kerültek ki, még pedig legtöbbje azok közül, akik antialkoholisták voltak. Az első óceánjáról gőzös. Ha az ember meggondolja, milyen óriás forgalom van most az óceánon, szinte bajos elhinni, hogy az óceánt átszelő első személygő­zös utas nélkül volt kénytelen az utat megtenni. Pedig igy történt. Majdnem száz év előtt Scarborough amerikai ha­jótulajdonos a következő tartalmú pla­kátot ragasztotta ki New Yorkban: — A “Savannah” nevű gőzös Röger kapitány parancsnoksága alatt 1819 má­jus 20-án pontosan elindul Liverpoolba. A jelentkező utasok biztosak lehetnek abban, hogy a hajó fedélzetén minden képzelhető kényelmet megtalálnak. Két pompás kabin, egy a hölgyek és egy az urak részére, valamint háromszáz egyes ágy áll rendelkezésre. A Savannah-t, melyet vitorláshajából alakítottak át gőzössé, a kikötőben meg­bámulták ugyan, de nem bizták benne, még pedig joggal. A nevezetes gőzös­nek ugyanis egy teljes hónapra volt szüksége, míg New Yorkból eljutott Li­verpoolba. Útközben kifogyott a szene és ha nem vitt volna magával tartalék­vitorlát, talán sohasem jutott volna el Európába. Ezenfelül még az a baleset is érte, hogy útközben a nyílt tengeren cirkáló angol flottával találkozott, amely­nek tisztjei az hitték az uj gőzösről, hogy Napóleont akarja Szent Ilona szi­getéről kiszabadítani. Az angol hadi­hajók napokig üldözték a Savannah-t, mely csak ekkor folytathatta zavartala­nul az útját. gyedül a bibliai leckekép az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit.— 52 vasárnapra a bibliai képek ára a postai költ­séggel együtt csupán 20 cent. —írjon szerkesztő­ségünkhöz, 244 E.i4th bneet, New York, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents