Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-25 / 47. szám

2 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 47. sz. 1911 november 25. nemcsak minden ok nélkül, de a legravaszabb rosszhiszeműséggel nyugdíjazta Barkóczy, és ebben szinte másodrangu kérdés az anya­gi megkárositás: a lényeges az er­kölcsi csonkítás. Nem kell fölfe­dezni, kicsoda Varga Ottó. A ma­gyarországi reformátusság mindig 'büszke lesz arra, hogy közüle való az oknyomozó magyar történelem- irásnak ez a nagy tudósa, akinek munkásságát éppen elfogulatlan tárgyilagossága tette előkelővé. Nos: ez a Varga Ottó régóta szálka volt Barkóczy Sándor szemében. Mert — nem hazudott. Nem kell csodálkozni: ezért. Mert Varga Ottó azt a már évszázadok óta vi­tán kívül és vitán felül álló igazsá­got irta meg hires történelmi mü­vében, hogy a reformáció keletke­zésének idejében teljesen lezüllött volt a római katholikus egyház. Ezt irta Varga Ottó, a történelem- tudós: nem, mert ez egyéni nézete, hanem mert ez az évszázadok óta beigazolt történelmi tény. Barkó­czy úgynevezett “tudományos meggyőződése” ellenben a refor­máció keletkezéséről a reformáció himpellér legyalázása: és e miatt, emiatt nyugdíjaztatta a jelen Ma­gyarországjának egyik legértéke­sebb tudósát. Hogy van Barkóczynak fölöttes hatósága? Persze, hogy van: gróf Zichy János magyar kultuszmi­niszter, — Barkóczy legrajongóbb védője, aki egyszerűen csak jobb- izlésü ember, mintsem, hogy ő is csapszéki módon küzdene a protes­tantizmus ellen. És ezek intézik Magyarország közoktatásának ügyét, és csodálkozzék valaki, ha iaz Amerikába vándorolt magyar református nem megy oda vissza, ahol legszentebb vallásos meggyő­ződését hivatalból bunkózzák le.---------o---------­AZ AMERIKAI MAGYAR PRESB. REFORMÁTUS EGYHÁZAK TÖRTÉNETE. A ST. LOUIS, MO. ÉS ST. LOUIS, ILL. ÉS VIDÉKI EGYHÁZ. 'Alakult 1909 áfpril 8-án és május 25-én a St. Louis Presbytarian egyházak és az Illinois! Synod gondozása és anyagi se­gítsége alatt. A gyülekezethez tartozó családok és egyesek szétszórtan laknak, annyira, hogy ez az egyedüli gyülekezet az Egyesült Államokban, a melynek tag­jai egymástól és az istentiszteletre hasz­nált helyektől mértföldnyi távolságiban vannak. Az East St. Louis, 111. gyüleke­zet a nagyobbik, a mely kezdője is lett az egyházalapitási piozgalomnak. Még saját templomépülete nincs, de a gyüle­kezetnek tulajdonában van egy 3 telek­ből álló tehermentes templomihely, a mely a helybeli és az Egyesült Államok területén élő honfitársaink kegyes ado­mányából szereztetett. Az építés ez év október hóban kezdődött a fentartó egy­házmegye gyűlése után szintén a pres- byterián egyház segítségével, a melynek csak egyik tagja $1500 ajánlatot tett. A saint louisi gyülekezet istentiszte­let céljára a város központjában szintén a presbyterián egyháznak kegyességéből használ egy igen szép és alkalmas tem lomot, iskolát, lelkészi irodát és gyűlés- helyiséget, és a lelkész ugyanott lakást is. A gyülekezetben van vasárnapi iskola 25 taggal, és betegsegély egylet 65 tag­gal. A lelkész Kardos József, aki Pennsyl­vania Pitsburgi Western theologiai in­T A R C A. TÁJFUN HONGKONGBAN. Hajóorvosi emlékek. Néhány héttel ezelőtt a világ sajtóját egy Japán vizein vé­gigtombolt rettenetes tájfunról szóló hír járta be. Érdeklő­déssel követtem a hirt, ímert soha életemben sem fogom elfe­lejteni azt a tájfunt, amelyben mint egy német ihajóstársulal hajöorvosának, Ikeletázsiai utam 'alatt 1908 nyarán részem volt. Utinaplóm erre vonatkozó részlete az alábbi közlemény: A világ legnagyobb forgalmú kikötőjének, az ideális fek­vésű Hongkongnak szörnyű átka, a tájfun, újból elvégezte romboló munkáját és Hongkong vizeit Ihajóroncsok és hullák, utcáit pedig 'házromok, gyökerestől kitépett fák borítják. Az utolsóelőtti tájfun 1906 szeptember 18-án, bár mindén előzetes jelzés nélkül, de nappali időben támadt és ez sokat elvett félelmességéből: hisz könnyebb iszambeszállani vész­szel és halállal, ha látjuk az ellenséget. Ez a tájfun azonban, amelyen tegnap keresztülmentünk, a július 27-ről 28-ra vir­radó éjjelen, zuhogó esőben, vak sötétségben, végítélethez ha­sonlóan tombolt végig a szerencsétlen városon, a (melynek la­kói közül egy sem hunyta be szemét, a kikötőben pedig a sö­tétség és köd mellett a házmagas hullámok, a messze felhabzó tajték fokozták a tomboló elemek borzalmát. Minthogy a. tájfun a nyári hónapokban évente rendsze­resen islmétlőtíik a délkinai tengeréken, rendszeres megfigye­lés folyik az egész partvidéken Manilától Sanghajig, amelynek főcélja a rettenetes forgóvilh'ar közipontjának haladási irányát megállapítani és erről a hajókat értesíteni. Mert jaj annak a hajónak, amely a nyilt tengeren belejlut a tájfun közepébe; a szédületes gyorsasággal rohanó hatalmas vizoszlop menthe­tetlenül pozdorjává zúzza. Julius 27-én este hat órakor jelent meg a hongkongi obszervatóriumnak hatalmas, az egész ki­kötőben látható távjelzőjén az első jel: “háromszáz mértföld- nyire Hongkongtól tájfun jelentkezik, iránya egyelőre még bizonytalan.” Gyakoriságánál fogva ezt a jelzést csak keve­sen vették komolyan, de amikor féltizkor megjelent a máso­dik jel: “Tájfun Hongkong felé”: lázas izgatom támadt min­denfelé. A parton minden e'lmozdithatót biztonságba helyez­ni iparkodtak, a nagy kikötőiből a kis hajók tömegesen (mene­kültek a kisméretű biztos Refuge-kikötőbe, a nagy hajók tel­jes gőábe helyezkedtek, horgonyaikat megnégyszerezték, a parthoz kikötött hajók eltávolodtak, hogy a tájfun ki ne vesse őket a partra. A légsulymérő folyton esik, az első erős szélrohamok mutatkoznak. iTizenegykor megered az eső, egyre erősbödő rohamokban, egyre félelmetesebben süvölt a szél. Negyed tizenkettőkor az obszervatórium magaslatáról három ágyulö- vés dördül el és megjelenik a veszély közvetlen közelségét je­lentő vörös-zöld-vörös jel. Az utcákon, házakban földrengés erezhető. És néhány perc múlva megjelenik a tájfun. Irtóztató erősségű szélrohamok követik egymást gyors egymásutánban, csattogása és ropogása hasonlíthatatlanul fö­lülmúlja az imént való ágyudörejt, minden megrázkódik alap­jában, hatalmas esőtömegek szakadnak le szünet nélkül. A kikötő felett az első pillanatban szürke köd támad, úgy, hogy tiz lábnyira sem lehetett látni, azután bágyadtan feltűnnek a hajó vörös lámpái és (körben felcsillan az “Astrea” angol ha­dihajó reflektorfénye. A viz habzik, forr, egész rendszertele-

Next

/
Thumbnails
Contents