Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-07 / 1. szám

8. oldal.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja"

1. sz. 1911. Január 7.

Magyarországi hírek.------o---------A Rákóczi-serleg és a Rákóczi-kultusz Egy kőnyomatos újság tudósítása nyomán megírta a Pesti Hírlap, hogy a kolozsvári ref. egyház a birtokában levő remekművű Rákóczi- kelyhet, amelyért a frankfurti Rothschild-ház 200.000 koronát ajánlott fel, mem adja el, hanem megőrzés végett egyik kolozsvári bankban helyezi el. Ez az ereklye-ügy, mint most nekünk Írják, nem intőződött el ilyen simám hanem ugyancsak sok gon dot és fejtörést okozott a kolozsvári ref- egyház érdemes vezetőinek. A Rákóczi-serleg valósággal remeke az ötvös-művészetnek. A nagy fejedelem ajándéka s azért áll oly nagy becsben az egyház előtt, amely féltve őrizte mindig a drága ereklyét. A serleg hire messze külföldre is eljutott s igy keltette fel érdeklődését a frankfurti Rothsehild-báz egyik tagjának, báró Rothschild-Goldschmidednak, aki szenvedélyes régiség- gyűjtő. Érintkezésbe is llépett az egyházzal, de azt az udvarias választ kapta, hogy a serleg nem eladó. A pénzfejedelem erre kapta magát és — lerándult Kolozsvárra, hogy személyesen tárgyaljon az egyház vezető embereivel. (Nem érdektelen a megemlítésre, hogy a milliárdok ura legelsőbben is azután tudakozódott, hol kaphat szigorúan rituális kosztot). A tárgyalások nem vezettek eredményre. Az egyház részéről ismételten kijelentették, hogy a serleg nem eladó. Rothschild erre fel ajánlott 100.000 koronát, de az egyháziak nem tágítottak:

— Nem adjuk el — mondták — mert ezzel a serleggel a Rákóczi-kultuszt kívánjuk ápolniA pénzfejedelem még mindig nem hátrált meg:

— Adok — igy szólt — a serlegért, ha kelL 200.000 koronát is. Ezen a pénzen építhetnek két Rákóczi-iskolát, amelyek ben sokkal jobban ápolhatják a Rákóczi-kultuszt!

A horribillis összeg hallatára gondolkodási időt kértek a kolozsváriak s a milliárdos reménynyel hagyta el az ő szemében csakugyan „kincses" Kolozsvárt. A ref. egyház kebelében ezután megindultak a nagy viták, elfogadják-e a fejedelmi ajánlatot, avagy visszautasítják. A gyülésezéseknek, tanácskozásoknak vége az lett, hogy az ereklyét felajánlották az államnak : vegye meg tőlük 100.000 koronáért, de — mint az állam tulajdonát — hagyja meg az ő őrizetükben. Ila az állam nem menne bele a vásárba — igy gondolkoztak, akkor hát mégis csak vándoroljon ki az a serleg azért a 200.000 koronáért, ügy látszik azonban, az állam nem sietett megvenni a serleget s miután igy — in spe — megduplázódott az értéke, valószínűleg ezért került a kollégium vasládájából az Erdélyi bank safe depositjába- Utóvégre nem megvetendő összeg a Rothschildék

200.000 koronája s afölött a kegyelet megsértése nélkül lehet gondolkozni; hogy két Rákóczi-iskola ott, a nemzetiség-lakta téreken, vajon nem ér-e fel egy Rákóczi-serleggel ? . . .--------o-------A fővárosi iskolák állami támogatása. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter értesítette a főváros közönségét, hogy a székesfőváros községi polgári iskoláinak az 1910. évi fentartási szükségleteinek fedezésére 40.000 korona, a községi iparostanonc-iskoláknak 30.000 korona, a községi felsőkereskedelmi iskoláknak pedig 35.000 korona, összesen tehát 105. 000 korona államsegélyt engedélyezett. A miniszter utasította az állampénztárt, hogy ezt az összeget a főváros központi pénztárának nyugta ellenében utalja ki.

A furcsán járt állatorvos- Az egyik nagyváradi lapban

olvassuk: A nagyváradi lóvásártéren kétszáz koronáért lovat vásárolt egy vidéki atyafi. A lókereskedő kikötötte, hogy ő úgy adja el a lovat, amint van. Ha megbetegszik vagy megdöglik, nem felel érte. ,Nem adja vissza az árát. Jól nézze meg tehát, nehogy becsapja magát. A szokásos vizsgálat után az atyafi mégis csak kijelentette; hogy iő bizony megveszi a lovat s majd csak lesz valahogy. A kétszáz koronát nyomban át is adta az eladónak. De azért még sem ivóit megnyugtatva a lel kiismerete. n

— Hátha megdöglik a ló?

Elment tehát Kovács Kálmán városi m. kir. állatorvoshoz. Majd megmondja az, hogy egészséges-e a ló vagy sem?

— Véna nekem egy lovam, — mondottá az atyafi az állatorvosnak — tessen megvizsgálni. Sok pénzt adtam érte, nem szeretném, ha valami rossz dög lakoznék benne. iNagyon jól tessék megvizsgálni, nem sajnálom én a pénzt, akármennyibe kerül is.

Az állatorvos nyomban hozzáfogott a vizsgálathoz. Megnézte a ló fogait, patáit, minden izmát, csontjait.

A paraszt pedig biztatta állandóan:

— Nálam nem számit a pénz. Se tiz, se húsz korosa.

iTöbb mint félóráig tartott a vizsgálat. Kovács Kálmán va

lóban kettőzött figyelemmel és lelkiismeretesen vizsgálta meg a lovat s végül kijeletnette:

— A ló teljesen egészséges. Többet is megér, mint kétszáz koronát.

A paraszt azonban láthatólag nem volt megelégedve a viza gálattal.

— Furcsa, nagyon furcsa; — mondotta. — Most egészséges amikor meg ráütök, alig megy egy-két lépést, rögtön elkezd, nyögni. Liheg, meg tudja az isten mit csinál.

Újabb vizsgálat következett. A paraszt felült a lóra, lassú lépésben elindította a lovat. Az állatorvos pedig ment a ló mellett és lelkiismeretesen várta, mikor kezd nyögni a ló. De bizony a nyögés elmaradt.

— Nincs ennek a lónak semmi baja, — állapította meg Ko vács Kálmán ismét. — Talán próbáljon vele gyorsabban menni.

Az atyafinak csak ez a biztatás kellett. Nagy körökben elkezdett vágtatni a vásártéren- A körök egyre-egyre nagyobbodtak, egyszer csak sebes vágtatásba kezd a paraszt s mikor már jó messzire volt az állatorvostól, kalapját megemelve, visszafordult:

— Köszönöm a hozzám való szívességét, — kiáltotta az állatorvos felé; aztán szélsebesen elvágtatott.

Kovács Kálmán most a rendőrségen ismeretlen tettes ellen csalás miatt megtette a följelentést, de hogy lesz-e eredménye a rendőri kutatásnak, azt már maga sem reméli.--------:0:--------Csecsemőholtest a kő alatt. iCremea községben—mint Fiúméból jelentik — borzalmas bűntényt derített fel a véletlen. Kis gyerekek játszadoztak a község határában és köveket dobáltak egy szakadékba. Amikor az egyik fiú egy nagyobb kőlapot emelt fel játék közben, a kő alatt egy csecsemöholtestet talált. A susaki rendőrség nyomban megindította a vizsgálatot A boncolásnál kiderült, hogy a csecsemő száját kavicscsal tömtek tele és a halál fuladás miatt következett be.