Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-04 / 5. szám

6. oldal.

Amerikai Magyar Reformátuiok Lapja”

5. sz. 1911. Február 4.

Magyarország.

Dr. Erőss Lajos tiszántúli püspök nyilatkozata. Debrecen bői jelentik: A tiszántúli református egyházkerület püspöke, dr. Erőss Lajos most adta ki éves jelentését, amelyben foglalkozik a Borromaeus-enciklikával. A jelentés keményen ítéli el azt a békétlenséget okozó irányzatot, melyet a Vatikán az utóbbi években követ. Erőss Lajos püspök nyilatkozata narr feltűnést kelt az egész egyházikerületben; amely helyesli a püs pök felfogását. A püspök nyilatkozata igy szól:

— A Vatikán gondoskodott arról, hogy a világ ke.* z tényei között ne legyen béke s valamiképpen meg ne érc-, egymást azok, akik (különben atyafiak volnának az Ur Je'us Krisztusban. A nyár elején jelent meg a Borromeus-féle ennik lika, ismeretes a tartalma, (valamint az a vihár is, melyet áz encilklika protestáns körökben az országokban világszerte felkeltett. Egy ízléstelen iránytani anakronizmus volt az arról a helyről, ahonnét kevéssel ezelőtt a ,»Ne fernere'‘ is kikerült. Engem azonban, aki a római egyház elfogultságának, türelmetlenségének s mindemekfelett a reformátorok iránt érzett gyűlöletének s a protestáns fejedelmeket sújtó kiszólásainak irodalomtörténeti maradványaival (évek hosszú során át hiva- tásszerüleg foglalkoztam, s jól ismerem azt a hangot és formulát, mielylyel pédául egy római katolikus lelkész hivatalába, vagy amint ők mondják; a plébániai javadalomba ma is beig- tatnak, őszntén mondom, ez az enciklika sem meg nem lepett, sem fel nem ingerelt. Nem lepett meg azért, mert megszoktam hogy századokon át mindig ilyen hangon Írtak felőlünk s nem ingerelt fel azért, mert >a reformáció világtörténeti nagy jelentősége a hit, erkölcs, szabadság és kultúra terén századokra kiható és csodálatosam átformáló teremtő ereje ma már; Istennek bála, sokkal erősebb és sokkal tisztább megvilágításban (áll a történelem itél'őszéke előtt, minthogy annak fényét .lyen (kiszólásokkal elhomályosítani lehetne. Mint keresztyén magyar ember sajnálom, hogy megjelent, de mint református, beérem az egyszerű tiltakozással.-----o----A vasúti sínek között. A salgótarjáni vasúti állomásról a városa vezető ut rendszerint sáros, aminek folytan az emberek a városba nem ezen a rendes (és alapjában veszélytelen utón hanem a sínek között szoktak menni, ahol a csatakba nem merülnek bele bokáig. Szilveszter éjjelén négy fiatal ember, aki az üveggyárban lalkik, szintén ezt az utat választotta, mit sem törődve azzal, h°?y a síneken éjjel is járnak mozdonyok. A- mikor igya város felé haladtak; egyszer csak azt vették észre,' hogy egy mozdony szembe rohan velük. Ijedtükben a másik vágányra ugrottak, nem is sejtve, hogy a hátuk mögött ott egy másik mozdony halad. így történt, hogy a négy fiatal ember közül az egyik Neugebauer János, a gép alá került, amely uerv összezúzta, hogy most élet-halál között lebeg. A másik, Kreschmer József; szintén a gép kerekei alá került s ott lelte borzalmas halálát. Ezt a szerencsétlent csak később találták meer. amikor a mozdony másodszor is keresztül haladt rajta; A történtekért persze első sorban ők a felelősek, de az állomás főnökségét is váddal lehet illetni, amiért a sínek között való járást. nem titotta meg, dacára annak, hogy «fajta szerencsétlenség többször előfordul éis hogy december folyama alatt hat halálos szerencsétlenség történt ilyen módon.

Nők a kaszinóban. iMáramarosszigetről jelentik: Az akna

szlatinai kincstári sóbányatelep kaszinója elhatározta, hogy ezentúl nőket is felvesz teljesjogu tagok gyanánt. A nők épp úgy szavazhatnak éis épp úgy megválaszthatok tisztségekre, mint a férfiak. Ez a liberális elhatározás természetesen nagy örömet kelt a sótelep hölgyi között.-----: o:----Katonatisztek fogyasztó-szövetkezete. Sopronból jelentik Érdekes intézményt valósítottak meg a soproni 48-ik gyalogezred kaszárnyájában. A helyőrség összes nős tisztjei és hivatalnokai a drágaság miatt fogyasztási szövetkezetei létesítettek; amely most nyílt meg. A szövetkezet élén Violin nyugalmazott őrnagy áll, a felügyeletet pedig a katonai állomás- parancsnokság gykorolja.-----:0:-----A magyar-török barátság. Egy ifju-töröik érzelmű napilap a most alakult magyar török ligáról a következőket írja:

A magyarok mindent elkövetnek hogy török testvérek iránti barátság továbbra is épségbn maradjon. Minden akadályt elhárítanak, amely a haladás útjába áll s megmutatják azt z utat, amely a, magyar civilizációhoz hasonló magas nivó eléréséhez vezet. Felvetődött iaz a (kérdés is, vájjon mi készteti a magyarokat arra, hogy az ifjú töröökök mozgalmát ily lelkesen támogassa. A felelet egyszerű s nagyon is közelfekvő. A magyarok érzik, hogy nncsenek barátaik, még a közeli országokban sem s ugyanúgy állanak e tekntetben, mint mi, a magi*™ hagyott törökök. Természetes tehát, hogy a két hasonló sorsú nemzet szimpátizál egymással <és közeledik egymás felé

A magyarok akkor is pártunkat fogták, amikor mindenki elhagyott bennünket s a megkezdett barátságot a békés időben nagyobb mértékben éreztetik. A magyarok közgazdasági téren nagyon is kezünkre járnak s most ipari téren is felajánlják szolgálatukat, amennyiben fiainkból derék iparosokat és ke reskedőket akarnak nevelni, akik hivatva lesznek a török ipart és kereskedelmet magas nívóra emelni. A budapesti törők kolónia napról-napra fejlődik s tudomásunkra adták, hogy a ta nulnivágyő török ifjakt szívesen látják a budapesti iskolákban is. Itt az ideje, hogy ezt a nagyfokú előzékenységet viszonozzuk s ezt nem üres szavakkal és frázisokkal, hanem tettekkel érhetjük el.

Török politikai körökben rendkívül lelkesen támogatják a közeledés eszméjét s az ifjú török bizottság munkája gazda, sági téren nagy változásokat fog előidézni. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy holnap, vasárnap uj intézmény nyílik meg Budapesten, a török magyar iskola. A megnyitás ünnepélyes formában történik a török-magyar társaskör Ferenc József rakpart 39. sz. alatti helviségébem délelőtt tiz órakor. Az iskola jeelntőségéről Barkóezv Sándor miniszteri tanácsos a következőket mondá:

— A török-magyar iskolának komoly és nagy célja van. Ez az első lépés arra, hogy török ifjak az európai kultúrába való bevezetést Magyarországon nyerjék el. Az iskola tovább fejlesztése is tervbe van véve s a jövőben internátusra, sőt egyetemi tanszék felállítására is van kilátás.-----o-----0-