Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-11 / 45. szám
6 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 45. sz. 19,11. november 18. T MAGYARORSZÁGI HÍREK. *r Tévedésbő — halál. Redek Béla vosko- si (Biharmegye) birtokos anyját a minap egy sas támadta meg. Redek anyjának segítségére sietett és rálőtt a sasra. A golyó azonban anyját találta aki holtan esett össze. * A község pecsétje. Winkler Emil ke- leni (Zemplénmegye) volt körjegyző összejátszva feleségével, ki keleni postaügynök volt, 11.139 korona 02 fillért tartalmazó pénzesleveleket tulajdonított el. A pénzesleveleken foglalt összegeket a gálszócsi takarék- és hitelpénztár homon- nai fiókja barkóczházai, kismihályi, lado- méri és berezóci gazdáknak kölcsönkép- pen küldte, miről azonban a címzetteknek nem volt tudomásuk, mert a kölcsönöket, mint ez most kitudódott, az említett körjegyző a 'felek tudta nélkül kellően fölszerelt kérvényben kérte olyfor- mán, hogy a kérvényhez mellékelt kötelezvényeken a felek és a tanukul szerepelt községi bírák névaláírását meghamisította. E célra részint az illető községek bi- ráitól bizonyos ürügy alatt elkért eredeti hivatalos községi bélyegzőket, részint pedig titokban készített hamis bélyegzőket használt. Az ily módon folyósított kölcsönösszegeket tartalmazó pénzesleveleket ezután a keleni postaügynöknő nem kézbesítette a címzetteknek, hanem férjének adta át, a ki a pénzesleveleket eltulajdonította és a róluk kiállított postai kézbesítő-okmányokon a címzettek névaláírását, valamint e névaláírások valódiságának igazolására, illetékes községi birák névaláírását is meghamisította és a biráktól elkért bélyegzők lenyomatával látta el. Winkler körjegyzőt és feleségét már elitélte a bíróság. A magyar beli miniszter, most meghagyta a zemplén- megyei alispánnak, hogy szigorúan figyelmeztesse a vármegye összes községi biráit a járási főszolgabirák utján, hog a községi pecsétet saját érdekükben a legnagyobb gondosságai kezeljék és senkinek sem rövidebb, sem hosszabb időre át ne engedjék. * Anya és leánya. Aradról Írják: Jernye Tamás pankotai földesgazda felesége a minap a kemencében tüzet rakott. Egy észrevétlen pillanatban mellette lévő kisleányának a ruhája meggyuladt. Az anya a lángban álló kisleányt fölkapta és a kúthoz igyekezett vele, azonban az ő ruhája is égni kezdett, mire a szomszédok a veszedelmet észrevették, mindketten összeégtek és csakhamar úgy az anya, mint leánya, meghaltak. * A szolgabiró ur mulat. Maroshéviz, marostordamegye község egyik vendéglőjében a minap több társaság mulatott. Az egyik társaságban jelen volt Kőrösy Albert járási szolgabiró is, a ki éjjel felé behívta a korcsmárost és megparancsolta neki, hogy zárórára utasítsa ki a többi társaságot, ellenben ő a társaságával ott marad. A vendéglős fölszólitására a többi társaságok vendégei eltávoztak Szánthó Vitus dr. ügyvédjelölt kivételével, a ki kijelentette, hogy addig nem távozik, a mig a szolgabiró és társasága nem távoznak. Szóváltás keletkezett, melynek vé- én Szánthó és Kőrösy összeverekedtek. A szolgabiró végül csendőröket hozatott, a kik a szolgabiró parancsára Szánthót bekísérték a községházára, hová őket a szolgabiró is követte. iMásnap Szánthó dr. Haller gróf főispánnál hivatalos hatalommal való visszaélés miatt panaszt tett a szolgabiró ellen, egyben az ügyészségnél is panaszt tett Kőrösy ellen és a többi közt előadta, hogy a községházán a szolgabiró utasítására véresre verték, úgy hogy eszméletét vesztette, majd reggelig elzárva tartották. Köllő Inác alispán elrendelte Kőrösy ellen a vizsgálatot, ez azonban még annak befejezése előtt, a minap bejelentette, hogy állásáról lemond. * A vén orgazda. Weinberger Fülöp budapesti hatvanhét éves ócskavaskereskedő a minap tizenkettedszer került a büntető törvényszék elé orgazdaság miatt. Néhány évvel ezelőtt, amikor a budai Svábhegyen ellopták Széchenyi István gróf mellszobrát, ezt is ő vette meg a tolvajoktól. Akkor négy évi börtönre Ítélték. A mikor kiszabadult, egy másik orgazdaság miatt újra négyévi börtönre ítélték s ezt a büntetést még ki sem töltötte máris egy régebb bűne miatt került a törvényszék elé. Harmadéve egy koronáért vett meg egy ólomöntő kályhát, a melyet a budapesti vízvezeték csöraktá- rából loptak el. A tárgyalásra a komáromi törvényszék fogházból hozták most el a vádlottat. A tárgyaláson az elnök kérdésére, hogy mi a foglalkozása, igy felelt: —• Iparengedelmem van ócskavasak megvételre és eladására, de ebben a jogomban az ügyészség folytonosan gátol, A bíróság Weinbergert orgazdaságért egy évi börtönre ítélte. * Kegyelet sértő — kegyelet. Magyar- országszerte — sőt az Egyesült Államok magyarjai közt is mindig kegyelettel szokták megünnepelni az aradi vértanuk halálának: október hatodikának napját; de az ünnep seholsem megy végbe olyan mélységgel és olyan megrázó erővel, mint a Golgota színterén, Arad városában. Ez eddig igy volt, s a jövőben is remélhetőleg igy lesz. Az idén azonban — amint egy aradi tudósítás elmondja —: valami érthetetlen zűrzavar, valami bántó disszonancia bontotta meg az emlékezés magasztos szárnyalását. A magyar kápviselöház elnökét, ki a küldöttség élén a nemzetgyűlés koszorúját vitte a halhatatlan mártírok emlékére, senkisem fogadta. (Megengedték egy olyan versnek felolvasását, a mely méltatlan volt a megdicsőült hősökhöz és bántó a magyar parlamentre, a mely az ünnepen képviseltette magát. Az aradi két függetlenségi párt annyira összetűzött az ünneplés körül, hogy egyikük sem tett koszorút a szoborra. Általában annyira meghason- lottnak látszott az aradi társadalom ezen a napon, hogy nagyon kevés közönség vonult ki a szoborhoz, a melyet a szabadságért elhalt hősök emlékére állított a nemzet kegyelete. Mi történt Aradon és mi okozta ezt a zavart október hatodi- kán? Az okot megjelölni senki sem tudja. Rendszerint a függetlenségi párt, illetve a függetlenségi pártok szokták rendezni az ünnepet, ezúttal azonban a két frakció nem tudott megegyezni s ezért a városi hatóság vette kezébe a rendezés feladatát. De úgy látszik, olyképpen rendezte, hogy — nem rendezte, mert másnak, mint rendezetlenségnek nem tulajdoníthatjuk a felsorolt kelletlen jelenségeket, s azokat a tapintatlanságokat, a melyek előfordultak. Hogy pedig pártok, még pedig fügetlenségi pártok összeveszenek a vértanukon: ez tisztára érthetetlen és megfoghatatlan. Mert elvégre a vértanuk nem sajátíthatók ki egy párt javára 1 sem, mert a dicsők fölötte állanak a pártokon : nem valamely (pártért szenvedttek vértanúhalált, hanem a nemzetért, a mely minden pártnak foglaltja.
