Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-04 / 44. szám

6 Arne. i Magyar Reformátusok Lapja. 44. sz. 1911 november 4. m MAGYARORSZAGI HiREK. 0 ♦ Rablás a vonaton. Vakmerő rablást kö­vettek el a minap a temesvár—valkányi vasúti vonalon. A temesvarról déiutan (elindult vegyesvonaton egy vasszekrényt vittek, a melyben egyes állomásokon be­folyt pénzt szállítottak el. Mikor a vonat az óbessenyei állomást elhagyta, észre­vették, hogy a vasszekrény hiányzik, a •melyben 2300 korona volt. Azonnal érte­sítették a valkányi rendőrséget, mely a szekrényt a mezőn megtalálta feltörve. Szigorú yiszgálatot indítottak. A vonat­személyzetet kihallgatták, de eddig nyo­mna sincs a tettesnek. A gyanú egy nem­régen elbocsátott vasúti munkás ellen irányul. Az “uj-pesti hatos”. Bizony kevesen tudják, hogy a Magyarországon forga­tómban általánosan ismert ‘‘újpesti ha­tos” értelmi szerzője és készítője Ka­menyik Erzsébet volt, a ki Grajczerov­szky Illésnével egyetértve vállalkozott a jövedelmező foglalkozásra. Kamenyik Erzsébet most már hetven éves, de úgy dátszik, hogy negyvenhárom éves üzlet­társával együtt javíthatatlan, mert rákos­palotai lakásukon a detektívek újra tet- lenérték őket a minap a mint hamis ko­ronásokat készítettek. Megindult ellenük az eljárás és mindkettőjüket letartóztat­ták, bár ezúttal még csak a kísérletig jutottak el. Grajczerovszky Illésnének a áerje most is pénzhamisítás mitt rabosko­dik. Az azsszonyoknak is most kellett volttá megkezdeniük jogerőssé vált egy évi börtönbüntetésüket, a mit pénzhami­sítás miatt rótt rájuk a bíróság. — Egy pár koronát akartunk besze­rezni addig is! — mondotta mentegetőz­ve Grajczerovszky Illésné a rendőrfogal­mazónak, a ki szemrehányást tett neki Javíthatatlan természete miatt. * Kamenyik Erzsébet különben néhány évvel ezelőtt egy rákosszentmihályi asz- szöny ingatlanára nagyobb kölcsönt vett föl. A közjegyzőnél és a takarékpénztár­ban ő játszotta a földbirtokosnő szerepét. Ezért a csalásért is hosszú ideig ült. Ma már egyébként az italra adta magát s kü­lönösen a pálinkát szereti. Butykosát még a rendőrség cellájába is be akarta vinni, de ebben már megakadályozták. * Afanymosó-telep a Mura mellett. Ér­dekes vállalkozás hire érkezik Muraszer- dahelyröl, hogy a helység határában .aranymosó-telepet alapítanak, a mely a Mura iszapjából fog aranyat mosni. Ez a vállalkozás nem külföldi tőkével, hanem legnagyobbrészt József királyi herceg tá­mogatásával valósul meg. Évekkel ez­előtt Town Sisson clondykei aranymosó szemet vetett a Murára, de rövid kutatás után félbenhagyta kísérleteit. 1905-ben ifjú Sporzon Pál, a magyaróvári gazda­sági akadémia tanára szerzett engedel- met a kutatásra s arra az eredményre ju­tott, hogy a nagyüzemü aranymosás a Murán haszonal járna, mert fövenye telis­tele van finom aranypikkellyel. Társult Holicska Imre temesvári mérnökkel, a ki föltalált egy olyan készüléket, a melyek segítségével 75—80 rész arany nyerhető az iszap aranytartalmából. Nem akarták a külföldi tőkét igénybe venni, azért Bu­dapestre mentek s ott néhány hónappal ezelőtt meg is alapították azt a konzor­ciumot, a mely az aranymosó-telop finan­szírozását magára vállalta. A konzorcium tagjai közé tartozik József királyi herceg is. A nyáron már meg is érkeztek a szük­séges gépek Muraszerdahelyre. Sok száz mukást fog alkalmazni jó fizetéssel az uj válalkozás. Az aranymosást a jövő ta­vasszal kezdik meg. * Két kis le^ny szerencsétlensége. Ko­máromból írják: Háhn Károly, a komá­romi helyőrségi főtörzsfogház igazgatója a Vág folyón egy tutajról horgászott a napokban. Vele volt két kis leánya is, a tiz éves Gizella és a nyolc éves Mariska, a kik, mig atyjuk horgászott, a közelben játszadoztak. Estefelé a gyerekek atyjuk keresésére indultak s az utat a folyón nyugvó tutajokon keresztül tették meg. Eközben az egyik tutajról lecsúsztak és a Vagba zuhantak. Sikoltozásukra figyel­messé lett az atyjuk és segítségükre sie­tett, de mire odaért, a két gyermek már elmerült. Holttestüket csak félórai kere­sés után találták meg. * Gyilkosság bosszúból. Minden szenve­délyek egyik legcsunyábbja : a bosszú. Ennek a rut szenvedélynek az eredménye lett az a rémes gyilkosság, amely most Ajka veszprémmegyei község lakóit tart­ja izgalomban. Az áldozat egy családos péksegéd, a ki pár héttel ezelőtt költö­zött oda egy uj péküzlet vezetésére, a gyilkos pedig a község régi pékmesteré­nek fiatal segédje. Boross Gyula pékmes­ter régóta egyedül űzte mesterségét a községben. Mintegy négy héttel ezelőtt Langfeld Ede ottani cipészmester uj há­zat épitetett és házában pékmühelyt ren­dezett be. A pékség vezetésére Sleskó Lajos harmincnégy éves várpalotai csa­ládos péksegédet szerződtette. Az uj kon- kurrenst természetesen rossz szemmel nézték amazok. Boross péknek Závor- szky Elemér nevű fiatal segédje haragját hangos szóval nyíltan is hirdette a falu­ban. A minap Langfeld Ede segédje át­ment Lobi Ernő korcsmájába, a hol Zá- vorszky szóváltás nélkül nekirohant Sleskó Lajosnak és kését markolatig döfte a mellébe. A kés pengéje a boldog­talan embernek a szivét járta keresztül és azonnal megölte. Mikor a vérengző le­gény végzett áldozatával, Lángfeldre akart rohanni, de ez kimenekült a korcs­mából és egyenesen a csendőrségre fu­tott. A gyilkos legény egészen a kapuig követte, csak ott hagyta abba az üldö­zést és menekülni igyekezett, de a csend­őrök elfogták. A község lakossága fölhá- borodásban az elvetemült gyilkost meg akarta lincselni, de ebben a csendőrök I megakadályozták őket. A gyilkost vasra j verve kísérték a devecseri járásbíróságra, onnan pedig a veszprémi ügyészség fog­házába. A szerencsétlen áldozatot, a ki feleséget és három gyermeket hagyott hátra, a napokban temették el a község nagy részvéte mellett. * Az a;.ősi cseppkőbarlang. A Magyar- országi Kárpátegyesület eperjesi osz­tálya az Abos községben fölfedezett cseppkőbarlangot átkutatta és föltáratta. A barlang két nagyobb teremből áll, me­lyeket hat méter hosszú, szűk folyosó kapcsol össze. Az első terem a diszterem, a melynek hátterében igen szépek a víz­eséshez hasonló cseppkőképződmények. A diszteremből kisebb oldalterem nvilik, a melyet függönyhöz hasonló cseppkő- képződményéről színháznak neveztek el a kutatók. A másik terem a barlang föl mérőjéről a Ludmann Ottó-terem nevet nerte. Ebben igen csinos cseppkőoszlop áll, a Bábel toronya. Ebből a teremből ki­sebb fülke nyílik, a csontkamra. A Kár­pátegyesület a barlangot a közönségtől örökbérletbe fogja venni. * 1 Felkérjük olvasóinkat, hogy ha bármi tekinte ben panaszuk volna a lap kézbe­sítésénél, szíveskedjenek bennünket ér­tesíteni, hogy mi intézkedéseket tehes­1 sünk.

Next

/
Thumbnails
Contents