Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-21 / 42. szám
42. sz. 1911 október 21. 3 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja jai nyomorogtak. így aztán hosszú ideig j csak öt család tagjai közül nevezett ki főpapot a helytartó, mert ugylátszik, j ezek voltak a legjobb fizetők. Közülök az Anan család oly módon bírta a főpa- ságot, hogy Annás az apa utáné ki Jézus \ pőrében mint főpap szerepelt, mind az öt fia egymásután nyerte el a főpapságot a helytartó kegyéből, bizonyára óriás ösz- szegek árán. Midőn aztán a zsidóság, megutálva a folytonos nyomást, megkezdte harcait a rómaiak ellen, mely hadjárat Zsidó-ország megsemmisitésével, a nagy templom lerombolásával és körülbelül egy millió zsidó leőletésével végződött, a nép, mely egyaránt gyűlölte a rómaiakat, Herodes ivadékait és a főpapi aristokratiát, tüntetőleg választó meg főpapjául a chabtai születésű Simont, kinek polgári foglalkozása a kőfaragóság volt. Gratus nyugodtan folytathatta üzleteit mindaddig, migcsak Sejanus nem lett Tiberius császár mindenható kegyencévé. Ekkor visszahivatott, hogy másszabásu helytartó lépjen a kitaposott nyomdokokba. Ez uj helytartó Sejanus föltétien szolgája és teremtménye volt s Pontius Pilatus néven nyert világhírt olyan tényéért, melyért teljességgel nem számított hirnevére: Jézus kivégeztetéseért. Pontius Pilatus első nevét talán onnan nyerte, hogy tengermellékről (a Pontus Euxinus, azaz a Fekete Tenger környékéről) származott. Második nevét való- szinüleg onnan kapta, hogy a dárda (pilum vagy pila) vetésében jártas volt, tehát katona lehetett, de nem előkelő rangú, kit csak Sejanus tett úrrá. Vége következik.) Dr. Kacziány Géza.------o-----A KÉSZSÉG SARUJA. Alapige: Efez. VI:i5:Fe.l- saruzván lábaitokat a békesség E v a ng é 1 iurnának készségével. A keresztyéneknek, hogy igazán ellenállhassanak, készenlétben kell államok, hogy a fondor ellenség egy őrizetlen pillanatban rajtok ne üssön. A keresztyén küzdelem általános fegyverkészséghez tartozik továbbá a tábori saru vagy katonai csizma, a mire az apostol mai alapigénkben tesz figyelmessé bennünket. A 15-ik versben ezt mondja: felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével. Igazlelküség — igazság — békeség óh, milyen drága mennyi javak! Ezeket akarja Isten kegyelmesen aján- dékoéni. Ezeket nyújtja nekünk fiának, a Jézus Krisztusnak evangéliumában. iMi megértjük, hogy az apostol itt mit akar mondani: Egészséges keresztyén és Krisztus jó harcosa csak az, a ki Isten igazlelküségében áll, Isten igazságában él és a ki Isten békéjétől van áthatva. Az ilyen keresztyén rendelkezik a legbiztosabb készséggel az előtte álló küzdelemben. Mai elmélkedésünk az isteni békéről fog szólni. És pedig I. hogyan jött az létre? II. mi hozza azt nekünk? III. mire képesít az bennünket I. Békeség! óh, milyen felséges szó ez, de még felségesebb annak tartalma, de leg- feleségesebb annak birása! Csak az olyan ember tudja, mi a béke, a ki annak hatását újra meg újra érzi szivében. Mert az Isten békéje, mint Pál apostol mondja, értelmünket s minden gondolatainkat felülmúlja (Filip. IV: 7). Akarod-e tudni, hol a béke? A mennyben lakozik. Ott van az örök békének helye, ott van a legbensőbb közösség az Atya és a szeretett Fiú közt. Ott van a legboldogabb összhang. A földön nincs béke. A föld a bűn által a békétlenség helye lön. A bűn által szakadtak el az emberek Istentől, a béke forrásától. És ‘'nincs békességük az istenteleneknek” (Ézs. XLÍVilII: 22), igy mondja nekünk Isten igéje és saját,tapasztalásunk. De a békeség Istene kezdettől fogva gondolt a békétlen világ békéjére, ő Ígérte meg e világnak a békeség fejedelmét, ki kibékít bennünket Istennel és az embereknek is békeséget hozand. (Midőn az idő teljessége bekövetkezett, akkor küldte el Isten az ő fiát, akkor jelent meg Isten személyes békéje, miért is az angyalok az ő születésekor Betlehemben ezt zengték: Békeség a földön! De a békeség csak ő benne szállt alá. Ez a békeség pedig boldogítókig sugározta be környezetét. A hol Jézus ment és állt, ott észrevették, hogy békét visz magával. Ezért érezték oly jól magukat tanítványai az ő környezetében és nem tudtak tőle távozni. De maradandó békeséget csak akkor adhatott nekünk az Ur Jézus, mikor életét áldozatul adta a kereszten érettünk. Élete, vére árán váltotta meg a békét. Mielőtt e békeséget adhatta, először békességet kellett teremtenie Isten és világ közt, olyan békeséget, a mely által a bűn megszűnt és az emberiség újra egyesült Istennel. Ilyen békeséget készített ő a kereszten kiontott vérével, ő a bűnt minden átkával és ítéletével együtt magára vette; felvitte testében a keresztfára és az vele együtt halt meg. A törvény válaszfalát az ő teste elmozditota, és a legtökéletesebb engedelmességgel szentelte magát Atyjának a hozott áldozata utján és midőn az emberfia örök igazságot szerzett számukra, a melyet örökér- vényüleg megpecsételt a feltámadás Istene is. Krisztus a mi békeségünk. ő a békétlenek békéje. Jézus egyengeti az utat minden elveszett bűnös előtt, hogy Istennel kibéküljön és az által élvezze is az Isten békéjét. II. Az evangéliumot a béke evangéliumának is nevezzük, mert annak béke a tartalma. Örvendetes üzenet is az nekünk, azt adva tudtunkra, hogy mit tett Isten az ő szeretetében az egész világ üdvére az által, a kiről János ezt mondja: láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal (Ján. 1:14). Azt jelenti ez, hogy Jézus a bűnt eltörölte és békét eszközölt az ő keresztje által. Az evangélium hirdeti nekünk e békeséget (Efez. II: 17). A békekövetek elmennek a nagy világba s hirdetik a békét közel és távol, zsidóknak és pogányoknak. “Jertek el, mert mindenek'készen vannak”, igy hangzik immár szájukból, “bé- küljetek ki Istennel”. “Mily szépek a békéséghir de tőknek lábai” (Róm. X:i5). A ki ezt benső füleivel hallja, a ki bé- kétlennek és Isten nélkül valónak találja magát, de szivéből szabadulni szeretne a bűntől és együgyü hitében Jézushoz fordul, az idvezülhet, sőt már idvezitve is van: Isten az ő békéje; a ki őbenne hisz, az igaz, az megszabadul minden vétektől, megmosatik a Bárány vérében, megaján- dékoztatik ama szerelmesben (Efez. I: 6). Megigazulván azért hit által, békeségünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, igy ujjong Pál és vele a megváltottak (Róm. V:I). A béke alapjául hit által Jézust teszik, boldogan tapasztalják, hogy Istennel személyes békéjük van, mely belső birtokukat képezi : a válaszfal) mely Istenöktől elkülönítette őket, leomlott. A gonosz lelkiismerettől megszabadulva, gyermeki bizalommal tekinthetnek fel Atyjukra s mondhatják neki: Abba! HL A kinek békéje van, az kész is a béke evangéliumával foglalkozni, azt hirdetni, tovább vinni. A béke gyermekei békét hoznak, ők mindenkor készen állanak arra, hogy Isten békéjének tanúiként lép