Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-14 / 41. szám
4i. sz. 1911. október 14. A Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3 gét a császár jóváhagyásától tette függővé, országát 3 részre osztotta s igy megteremte a tetrarchia intézményét. A birodalom oroszlán-részét Archelaus ■nevű fia kapta, ki Judea, Samaria és Idumea, Herodes szülőhelyének fejedelme lett; Antipasnak jutott Calilea és Perea, Fü lap nek pedig a pogányök-lakta részék. Azért osztotta igy meg a birodalmat, mert tudta, hogy a rómaiak úgysem hagynák meg egy kézben az egészet s igy inkább ö osztotta úgy fel, ahogy ö akarta, mintsem hogy a rómaiak osszák föl máskép. E megosztás tömérdek sok zavargásra adott okot, különösen Júdeábán, hol csak oly vaskezü zsarnok tudott boldogulni a folyton lázongó, nagyzási hóbortban szenvedő zsidókkal, mint amilyen Herodes volt. Arc- helaus utánozni akarta apját, de ehhez sem esze nem volt elég, sem egyénisége nem volt oly nagyszabású, mint apjáé, Egyik lázadás a másikat érte: Archelaus oktalan kegyetlenkedései végre kihívták ellene Augustus haragját, ki őt Rómába rendelte, hogy igazolja magát. Itt a rossz kormányzás bűnében hibásnak találtatván, megfosztatott országától és a galliai Viennebe száműzetett, honnan soha vissza nem tért. Judeát bekebelezték a közönséges római provinciák közé s a syriai proconsul hatósága alá osztották be, egy-egy császári helytartóra bizvaa kormányzást. Az önkormányzatnak valami halvány árnyéka még megmaradt a főpapság kezében, azonban a római helytartó engedélye nélkül. Ez az állapot volt Jézus korában is s ez magyarázza meg Pilátus szerepét a vérité- letben. Dr. Kacziány Géza. (Folytatása következik.)------0------ÉUtíNK MÉRTÉKLETESEN, IGAZÁN ÉS SZENTÜL. (Folytatás.) Ha e küzdelem elől menekülünk, azzal a világ semmit se nyer. Ha ellenállás nélkül megadjuk magunkat, akkor mindent elvesztettünk. Azért küzdjünk oíy híven, becsületesen, vitézül, a hogy csak tudunk. Korunknak szüksége van olyan férfiakra és nőkre, gyárosoKra és munkásokra, kereskedőikre és tanulóikra, újságírókra és államférfiakra, kik arra törekesznek, hogy hivatásuk körében, igazán és szentül éljenek. Ennek gyakorlásában nem lehet izgalmas órákat, sebeket és fájdalmakat, végzetes helyzeteket, nyomasztó benső feszültségeket elkerülni. De ezeken keresztül vezet az ut a győzelemre. A ki közülünk el akarja érni e győzelmet s úgy akar élni, hogy majdan ne kelljen egy elveszett életre visszatekintenie, annak Isten nevében kell e küzdelmet felvenni és azt kiállani, annak próbálgatni, kísérletezni kell és a kísérletet soha se szabad abbahagyni, ha valóiban mértékletes, igaz és szent életet óhajt élni a jelenvaló világban. Élhez azonban csekély megerőltetés 6s i'karat nem elég. Éhez hit, bátor és nü< séges hit szükséges. Ezt mondja az apostol is a kezünk alatti szent lecke fejezetében. Először arról beszél, hogy a hit megtanít minket arra, hogy Helyzetünket a világban helyesen fogjuk fel, és azután arról szól, hogy a hit a másvilágba is vet egy pillantást. Mindenek előtt e világ dolgát hittel kell felfogni. Lehet, hogy közöttünk sokan nagyon szívesen nem is fognak fel a körültök levő dolgokat; de nekünk valamiképen ki kell azokkal egyezni. Es én meg vagyok győződve, hogy a legáldásosabban és legokosabban akkor cselekszünk, ha Pál apostol utasítását követjük. Ő Jézus mellé áll, ki önmagát adta érettünk. E tényben Isten szent kegyelmét, atyai könyörületességét látja, mely e világba jön, és ettől kezdve abban, a mi vele történik, a mi őt körülveszi. Istenének nevelő eszközét látja. Nem hiszitek-e, hogy a körültünk levő kis világ más lesz, és hogy azonnal más viszonyban állunk ahhoz, ha lelkűnkben él a hit, hogy Isten mindeneket javunkra intéz, hogy az ő atyai irgalmassága ott van rendelése mögött, az az irgalmassag, melyet én Jézusban láthatok, értheteK meg és hitben ragadhatok meg? Óh, próbáljuk meg a nyomort és kisértetet Így tekinteni! Ragaszkodjunk, mint az apostol, szilárdan Jézushoz és az ő értelmében nézzük életünk dolgait! Ha igy teszünk, akkpr a másvilágba is bepillantást nyerhetünk. Ám mind ezzel nem aratunk végérvényes, tökéletes győzelmet a világban. Tovább küzdünk és tovább nyugtalankodunk. Az apostol igy folytatja: várjuk a boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. A hittel mindig várakozás van összekötve. És a hivő emberek tudnak várni. A látni-, a mielőbbi sikert birni- akarás sokaknál a benső előmenetel akadályául szolgál. Ha ama feladathoz fogunk hozzá, melyre alapigénk kötelez bennünket, hogy mérsókletesen, iagzán és szentül éljünk a jelenvaló világoan, vegyüík figyelembe, hogy az apostol ez Összefüggésben várakozásról szól. Minél eltökéltebben és komolyabban igyekszünk e feladatot megoldani, annál gyakrabban és fájdalmasabban fogjuk érezni a nehézségeket is, melyek utunkba kerülnek. Látjuk, hogy épen as sértetlenül nem bontakozunk ki a küzdelemből. Látjuk, hogy mig e világot Isten akarata szerint igyekszünk átalakítani, kezeinkhez szeny tapad. S e világban nincs másként. De hitünk szemeivel egy uj világot látunk, mely eltér a földitől, hol a feszültségek megszűntek, hol a megkezdett töredék erős és dicsó egész- szé leszen. Ez a cél éltet, ha útközben el- ernyedünk, és az utolsó győzelem bizonyságában minden vereség után tafcpra állunk, s mig Isten az élet nevelő iskolájába hagy járni, törtetünk előre, mértékletesen, igazán és szentül élvén a jelenvaló világban. Ámen. 'G. Benz nyomán: Székely Sándor,, uniontowni, Pa., ref. lelkész------0-----FELHÍVÁS. A New York környéki magyar egyletek ,s Szabad Líceumi bizottságok vezetőihez. A New Yorki Szabad Líceum vezetősége elhatározta, hogy az 1911—12. ősz I és tél folyamán a környék magyar lako- I sággal bíró nagyobb helyein is rendez Líceumi előadásokat, ha eme az illetékes tényezők felkérik. Felhívja tehát az eszme iránt érdeklődő és a helyi rende- j zésre hivatott köröket, hogy ebben az ügyben mielőbb forduljanak Dr. Kovács Richárd intéző titkárhoz (312 East 69th St.) New York City. Szabad Líceum. A New Yorki Szabad Líceum Intéző Bizottsága elhatározta, hogy a Szabad Líceum működését f. év október 25-én a Yorkvillei nyilvános könyvtár (222 East 79th St.) nagytermében tartandó estéllyel kezdi meg és azontúl havonta fogja estélyeit a new yorki közkönyvtárak előadó termeiben megtartani. Ugyancsak havonta fog a Szabad Líceum New York környékének nagyobb magyar lakosságú városaiban felváltva estélyeket rendezni, ha erre onnan {elkérik.------o-----• A REFORMÁTUSOK LAPJA az egyetlen újság Amerikában, amely tisztán vallásos irányzatú és felöleli az ösz. szes református egyházak munkáját.
