Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-07 / 40. szám
40. sz. 191a október 7. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja; gyón kevés istenes embert lehet találni, olyan embereket, kikben meglátszik, hogy céljok Istenben központosul, hogy ok a láthatatlannal való érintkezésekből erőt és örömet merítenek, hogy életűkkel nem e földön merengenek, ellenkezőleg, mindig magasabbra, egyre magasabbra törnek a tökéletesség felé. Ha mi jámborok volnánk, 'kijönnénk-e sodrunkból minden csekélység miatt, mint most tesszük Csüggenénk-e gondolatainkkal és érzelmünkkel egyik-másik földi tárgyon olyan sokáig? Nemde akkor életünket a szép, jó és nemes foglalná el, s megszűnnék kicsinyes, zsémbeskedő és okvetetlenkedő természetünk, melynek most gyakorta rabjai vagyunk; akkor példánk másokat is magával ragacma s ők ;se maradnának tétlenül. Nem tudom, közülünk mennyi azoknak a száma, kik tényleg s nem névleg jámborok, kik Istenben vetik minden hitüket és bizadai- mukat. De azt tudom, hogy a kik Ismernek ilyeneket, azoknak is törekedniük kell, hogy hasonlók legyenek e vegyesekhez ; s el kell ismernünk, hogy senkire nézve nem lehet kívánatosabb és hasznosabb cél annál, mit az apostol alapigénkben kijelölt: Éljünk mértékletesen, igazán és szentül a jelenvaló világon. A jelenvaló világon. Nem kételkedünk abban, hogy a másvilágon mértékletesen, igazán és szentül fogunk élni. Az magától értetődik és természetes, hogy abban az esetben, ha oda jutunk, mindnyájan úgy fogunk akkor cselekedni. Az a világ egészen más, mint a földi világ, az angyalok világa, hol nincs se kiáltás, se szenvedés, se fájdalom, se kísértés, se bűn, se halál, az szent, tökéletes világ. Abban a világban nem lehet képzelni Istentől elrugaszkodott lényeket. De a jelenvaló világban? A mértékletes, igaz és szent életnek világa-e ez? Avagy volt-e valaha olyan? Avagy olyan volt-e Jézus korában és közelében? Vagy a vallástisztitás korában 'Vagy milyen ma? Gondoljátok az üzleti ve"seny küzdelmére ! Gondoljatok a gyárakban elhangzó (beszédekre! Nézzétek meg ltjaink nemtelen mulatozásait! Képzeljétek el magatoknak, milyen családi életet el népünk nagy része! Vájjon lehet-e. a jelenvaló világban mértékletesen, Igazán és szentül élni? És talán most közülünk sokan, magukra gondolva, igy szólnak: Igen, ha máshol lennék, ha hozzátartozóim másként viselkednének, ha velem másként bánnának, hamás testem és yé-/ rém, más idegeim, más (kedélyem és vérmérsékletem lenne és másforma ngtfelást nyertem volna, akkor eleget tennék ez / X Szerkesztői nyilatkozat alapige követelményének. De igy, mostani körülményeim és viszonyaim mellett, egyszerűen lehetetlen mértékletesen, igazán és szentül élnem a jelenvfiló világban. Ilyen módon nagyon sokan döntik el a nehézséget. Leteszik a fegyvert. Olyan zsinórmértékhez alkalmazkodnak,.melyet ielkiismeretök elvet. Olyan viselkedést és magatartást tanúsítanak, melyet- az apostol alapigének verseiben istentelennek nevez. Senki se fogja azt állítani, hogy derék megoldása a nehézségnek. Az apostol az istentelen modor is világi gyönyörök megtagadását kívánja. A mit pedig ez emberek tesznek és mit mindnyájan tesszük, valahányszoi" a nehézséggel az ő módjuk szerint alkudunk meg, az Jézusnak és az ő evangéliumának megtagadása. A keresztyénség első korszakai óta komoly, őszinte keresztyének más utón próbálták megoldani a nehézségeket. Nekik is lehetetlennek látszott a fennálló körülmények és szokások mellett mértékletsen, igazán és szentül élni. De a helyett, 'hogy megadták volna magukat, kolostorba, erdőkbe, hegyekbe és pusztáikba menekültek. Fejedelmek és fejedelemnők 'hagyták ,oda trónjukat és életűket lemondásba töltötték. A gazdagok mindenüket eladták és vagyonukat a szegények közt osztották ki. Államférfiak és tudósok lemondtak tisztes hivatalaikról és csendes rejtekek- be vonultak visza. Inkább a világot, sem mint igazságtalanságot kövessenek el. Inkább szegénységben és alacsony sorsban éltek, semmint mértéktelenségben és bujaságban. Hányónknak volna ma erőnk olyan lemondásra? ők a történejben a mellett tesznek tanúbizonyságot, hogy a világ varázsa, mely ezrek átká volt, őket foglyul .nem ejthette. Am ne higyjük, hogy az ő eljárásuk, mellyel a nehézséget megoldani akarták, ugyanaz, a mit Pál apostol kiván. ö nem mondja, hogy mértékletesen, igazán és szentül. | kell élnünk bárhol a világ mellett és azon kívül vagy a világnak egy meghatározott, különösen védett helyen, ö röviden és velősen mondja: a jelenvaló világban. Azt jelenti ez, hogy mindenki ott, a hol épen áll, naponként komoly és nehéz küzdelme^ tartozik vívni. (Folytatása következik.) Lapunk két hét előtti, szept 24-iki számában irigység ez. alatt egy közlemény jelent meg Nt. Harsány! Sándor homes- feadi és vid. ref. lelkész ur tollából, válaszképen azon kritikára, mely nevezett lelkész urnák az Amerikai Református Egyház Története ez. közismert müve ellen a P. H. hasábjain megjelent volt. A vita anyagához Dr. Kacziány Géza. philadelphiai lelkész ur is hozzá kívánt volna járulni egy közleménynyel, melyet ő hozzánk beküldött, de a melynek közreadásától az ügy jelen állásában el kell tekintenünk. Mint ugyanis értesülve vagyunk, Nt. Harsányi Sándor ur, a szóban forgó mü Írója választott egyházi bíróság döntése alá bocsátja az ügyet, és ily körülmények között, mindenki bizonynyal belátja álláspontunk helyességét, céltalan és merőben indokolatlan dolog is volna az ellenségeskedésnek tápot adni, hogy ‘akár egyik, alkar másik, fél támadásának vagy védelmének helyet adjunk lapunkban. Semlegességünket és- a teljes tárgyilagosságot megőrizni igyekezve, fenti okból a Nt. Harsányi Sándor ur újabb válaszának sem engedhettünk tért. Értesülésünk általánosságban a vitás ügy mibenlétére vonatkozólag az, hogy úgy a Törvénykényv, mint a Történet-i mü ellen intézett támadások, melyek részben a Bevándorlóban, részben a P. H.-ban jelentek volt meg, szóról-szóra lefordittatnak és a biráló bizottság elé terjiesztetetnek, hogy a felsőhatóságnak alkalma legyen tiszta képet nyernie a vádak és az arra adott védelem lényegéről. IMindkét fél keleve is meg lévén nyugodva a felől, hogy az Ítéletet hozó urak igazságosak, tárgyilagosak és elfogulatlanok lesznek nekünk egyébb teendőnk nem lehet, mint a 'szemben álló feleket és általában lapunknak az ügy iránt érdeklődő közönségét szives türelemre kérni addig az ideig, mig a biróság meghozza Ítéletét, melyet kötelességünknek fogunk tartani szóról-szóra közölni. Reméljük, hogy magatartásunk korrektségét mindkét fél elismeri. A Szerkesztőség. Értesítés. Tisztelettel értesítem lapunk Bridgeporti és környéki olvasóit, hogy a Reformátusok Lapjának volt képviselői Mészáros Sándor ur és Zsíros Károly ur megváltak a képviselői tisztségtől és igy előfizetési vagy hirdetési pénzt át nem vehetnek és nem nyugtázhatnak. A REFORMÁTUSOK LAPJA az egyetlen újság Amerikában, amely tisztán vallásos irányzatú és felöleli az ösz. szes református egyházak munkáját.
