Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-23 / 38. szám
38. sz. 1911 szeptember 23. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 5 A NEW YORKI SZABAD LÍCEUMRÓL. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja részére. Irta: Dr. Kovács Rzchárd Az idegenbe való szakadás sok-sok nehézségei közül tán egyike a legfájdalmasabbnak ez, hogy idegen földre, idegen nyelv, szokások és kultúra közé kerülve úgy érezzük, mintha szellemi életünk, fejlődésünk egyszerre megsemmisült volna Hiányzik az olvasmány, színház, sajtó utján nyert és annyira megszokott szellemi tápláléki; a Ikultura és annak nyíl vánulatai sokkal szokatlanabb előttünk, mintsem azokat megérthetnők és élvezhetnek. Amerikába kikerült honfitársaink mind érzik ezt: a különféle egyesületék, műkedvelői előadások, alkalmi lapoik csáki nyilvánulatai ennek a lelki művelődés, szellemi továbbfejlődés iránti törekvésnek. Am ily tiszteletreméltók és lelkesen támogattatok, ezek legtöbbnyire oly kezdetlegesek is, mert hiányzik belőlük a magasabb műveltséggel bíró emberek közreműködése, akik hivatva volnának azokat fejleszteni és még szebb színvonalra emelni. Talán első sorban a magasabb intelligenciájú egyének mulasztása ez : ő'.<: tanultságuk, világlátott - ságuk révén hamar belejönnek az angol- nyelvbe, amerikai szellembe és annak kultúráját könnyen élvezik. Pedig van-e nemesebb feladat, mint közreműködni abban, hogy gazdasági okok miatt a kivándorolni kénytelen volt honfitársainkat a mindennapi kenyérért való nehéz küzdelem közepette itt az idegenben a megszokott szellemi kultúra áldásaiban részesíteni, egyúttal segíteni őket a két világ közti szellemi ür áthidalásában és igy jó példával, nemes buzdítással felfrissíteni, előbbre vinni őket. A new yorki magyar Szabad Líceum lelkes megallapitóinak ez a cél lebegett szemük előtt, mikor most egy éve vállalkozásuknak neki fogtak. A new yorki és környéki magyar intelligencia legjobibjá- náki ibelevonásával, teljesen ingyen akarták a magyarságot időközönkint oly estélyeken vendégül látni, melyeken tudása gyarapodjék és lelke nemesedjék. Kishitű kételkedők lehetetlennek tartották ennek megvalósítását, a rendezők fáradhatatlan buzgalma, a new yorki magyarság józan érzéke bebizonyitotta ennek ellenkezőjét. A new yorki köz könyvtárak magyar oszitálylyal biró fiókjainak (East 79-ik, io-ik és Houston utca) előadó termiéit zsúfolásig megtöltötte a betóduló közönség, az előadási program- mot híven betartatott és nemcsak legkiválóbb magyarjaink, hanem az amerikai között néhány jeles tagja is tartott előadást. így a mozgalom az amerikai oldal felé is tanubizonyitékát adta a magyarok kud túr tör ek vé s e in ek. Csak röviden fogjuk itt felemlíteni a tavalyi évben tartott előadásokat. Az elő adások tárgyát első sorban az amerikai magyarság életkérdései képezték. „Az amerikai magyarság jövőjéről“ szólt Perényi Béla, ki e prolemák egyik legalaposabb ismerője „A bevándorlás kérdéséről“ Győri József, 'Ellis Islandon mű Iködő honfitársunk szólt „A bevándorlóik jogvédelméről” pedig Márkus József, a bevándorlókat védelmező egylet tisztvi- | selője szólt. lAz óhazával való kapcsolat számos vonatkozásban került szóiba. Singer Mihály szerkesztő „A kivándorlás hatásáról a imagyarsg kulturéletére”, Rácz Rónay Károly „Irodalom a tengeren innen és tengeren túl” címmel beszél tek mások. 'Pivány Jenő, pedig históriai 'kutatások nyomán: „Tyrker és Parme- nius” a két első magyar ember Amerikában. Irodalmi témákról: jeles műfordítónk és költőnk Loew N. Vilmos ,,Petőfi költészete” — Biró János, a kiváló hirlapiró „írókról és a művészetről.” Irodalmi jellegű volt Polgár Géza jeles festőművészünk „Tükör darabok a kémia és fizika világából” cimü elme futtatása. Amerikai témák közül: Cukor Mór, 'kiváló hon fitársunfc és a Szabad Líceum vezetőségének tagja. Az amerikai alkotmány fejlődéséről. Az Amerikai Mérnök és Építész Egylet tagjainak közreműködésével néhány népszerű előadás tartatott érdekes technikai problémákról. így Zippernowsztky Ferencz „Nagyvárosi gyorsvomato1k”-ról O esz tenrei eher Sándor „A villamosság a nagyvárosi életben” vetített képekkel és gyakorlatilag használt eszközök bemutatásával. Mandel Ernő „.New York a jövő legelső városáról.” Az estélyek fényét és érdekességét nagyban emelték a Szabad Liceum vezetősége által megnyert kiváló amerikaiak közreműködése. Herbert. !L iBridge- man a Peary Artie Club titkára gyönyörű vetített képekkel illusztrált előadást tartott „iPeary útja az északi sárik felé“ címmel. Frederick iH. iSonyth „Az Ameri can Museum oif Natural iHistory” közvet len a Washington téri rettenetes katasztrófa után ,a new yorki tűzoltóság szervezetéről és működéséről” — tömérdek vetített képekkel. E. R. Hutton,a Columbia Egyetem tanára „Hogy óvakodjunk az ipari balesetek ellen” népszerűén fejtegette és vetített képekkel illusztrálta az e célra szolgáló berendezéseket, azután pedig a hallgatóságot körülvezette az ipari biztonsági muzeum termeiben. Az itt felemlített tartalmas előadási anyag élvezetét nagyban elősegítették a Szabad Liceum estélyein közreműködő kiváló zenei erők, kik az előadó termek monotonságába meleg érzést varázsoltak. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának más részén található a Szabad Liceum ez idei évadjának bejelentése. E lap kiváló szerkesztője, teljes mértékében felfogván az ő távolabbi kulturmisz- szióját, szintén lelkes és működő tagja a Szabad Liceum intéző bizottságának. Kívánatos már most, hogy azok, kiknek számára ez előadások tartatnak, a new ■yorki magyarság tagjai, jöjjenek el teljesen díjtalanul — az idén is tömegesen a Szabad iLiceum estélyére, hallgassák őket figyelemmel, hogy igy tényleg meg találják azt a lelki művelődést és tudás- báni haladást, melyet az intéző-bizottság nemes intenciója és áldozatkészsége oly szeretettel juttat nekik.------o-----• FELHÍVÁS. A New Yönki környéki magyar egyletek és Szabad Líceumi bizottságok vezetőihez. A iNew Yorki Szabad Liceum vezetősége elhatározta, hogy az 1911—12. ősz és tél folyamán a környék magyar lakosággal bíró nagyobb helyein is rendez Líceumi előadásokat, ha erre az illetékes tényezők felkérik. Felhivja tehát az eszme iránt érdeklődő és a helyi rendezésre hivatott köröket, hogy ebben az ügyben mielőbb forduljanak Dr. Kovács Richard intéző titkárhoz (312 East 69th St.) New York City.------o-----. .Szabad Liceum. A New Yorki Szabad Liceum Intéző Bizottsága f. hó 13-án tartota első gyűlését. A tanácskozás tárgya a iSzabad ILiceum ez idei munkapro- grammja volt. Elhatároztatott 'hogy a Szabad Liceum működését f. év Október 25-én a Yorlktvillei nyilvános könyvtár (222 East 79th Str.) nagytermében tartandó estéllyel kezdi meg és azontúl havonta fogja estélyeit a new yorki közkönyvtárak előadő termeiben megtartani. Ugyancsak havonta fog a Szabad Liceuhi New York környékének nagyobb magyar lakosságú városaiban felváltva estélyeket rendezni, ha erre onnan felkérik.
