Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-16 / 37. szám
5 Amerikai Magyar Reformátusok Lajpja. 37. sz. 1911. szeptember 16. .i1...". ■■ VI1 1 1•— - ■ • ... _j GYERMEKEKNEK. "I0 Meséli a nagyapó. Ilonka, Gyula és Margit lementek nagyapjuk birtokára és örömmel keresték fel az almafás kertet. Játszadoztak miközben fel felszedtek egy egy finom piros almát a földről, amely a fáról lehullott. Egyszerre csak Gyula örömmel kiáltíel: “Itt jön a nagyapa” kiáltott és mind a hárman örömtelt arccal futottak elébe, hogy köszöntsék a mosolygó öreg urat. Az utón azonban valamire bukkantak, amit azelőtt nem vettek észre. “Óh, nézd csak azt a szegény öreg al- mafát, bizonyosan a szél fújta le!” kiáltott fel Margit és mind a hárman megállották a nagy szürke fa előtt, amely ott hevert előttük a földön élettelenül. Csak egy néhány puszta ága maradt meg a fának, ezek simák és ezüstös fehérek voltaik, mint ahonnan a kéreg is lehullott már. Amint igy csodálkozva tekintenek az öreg kiszáradt almafára megérkezett a nagyapjuk is. Nézte.. .nézte az öreg fát, aztán a gyermekeket, akik már ekkor rajta ültek. A mosoly helyett köhyek jelenntek még az ő: kedves - kék szemeiben. “Szegény öreg . fa”, szólt és leült a gyermekek, mellé, “ügy sajnáltam amikor ki halt, hogy nem akartam tüzelőfának .félvágatni. Hiszen olyan régi barátom volt ő nekem” Itt fnegálloft az öreg ur és elkezdte meséjét az öreg almafáról,, amit á gyermekek nagy kíváncsisággal hallgattak. “Édes atyám ültette” monda “mikor még kis fiü voltam, sokkal kisebb mint mostan Gyula. A fa gyorsan nőtt. . . gyorsabban mint én magam és még mielőtt én elég nagy lettem volna arra, hogy fá'kat másszak az almafa már szépen kifejlődött, sőt már le is estem az egyik ágáról és megütöttem a karomat.” A gyermekek részvéttel hallgatták az öreget és sajnálva gondoltak arra, hogy mint ütötte meg magát a nagyapa. De az öreg ur tovább folytatta mosolyogva a történetet és hogy megvédje a fát sietve tette hozzá “sok kellemes órát is töltöttem - azonban ez öreg fa alatt, sokszor tekintettem fel álmoao^ Ilonka, Gyula és Margit az öreg almafánál. az ágaira és figyeltem azokat a madarakat, amelyek fészkeiket reája rakták. Egy alkalommal észre vettem, hogy egy kis fülemile egy lyukat talált a fának I együk ágánál és ott fészket rakott magánál?. Sokszor megtnéztem a. kicsinyke fülemile fészkét, láttam a fehér tojásokat, amelyek ott voltak bent mélyen a sötét lyukban. Majd később három kis piros csőrt láttam, amelyek csipogva várták édes anyjukat. Ez a lyuk' a fának ágánál igen alkalmas volt arra, hogy a fülemile ott fészket rakjon! de ez volt a megélője az én öreg barátomnak. Mert a rothadt rész mindig mélyebben és mélyebben ment le egészen az öreg fának a szivébe s egy pár év múlva csakhamar eljött az idő, amidőn a tavasz hivására nem jelentkezett levél vagy virág ä fán. A rá következő télen egy nagy szélvihar derékben ketté törte s azóta itt fekszik élettelenül szegény. . .” Az öreg ur rátette kezét a kiszáradt nagy fatörzsre és megkönnyezte az öreg fát, amely annyi sokat tudott volna az ő életéből is elmondani. Aztán megfordult s mosolyogva mon dá a gyermekeknek: “De azért jól betöltötte a hivatását- A madaraknak védő helyet adott, minekünk fiuknak sok örömet szerzett s az almáikból, amelyeket róla leszedtünk olyan nagyszerű rétest készítettek szüleim, hogy még most is jól esik azokra vissza gondolnom. Jó és hű fa volt, mindnyájan büszkék lehetünk reá. Vajha mi is any- nyi örömet és hasznot tudnánk nyújtani másoknak, mint ez a fa.” Ekkor felállott az öreg ur és el akart menni. De a gyermekek nem engedték. “Mi egy képet akarunk erről a kedves öreg fáról”, mon dá Ilonka. “Egyet saját magunknak, e- gyet pedig a nagyapának.” És v.ettek ' is csakugyan egy j fényképfelvételt äz öreg fátörzsről. Ilonka és Gyula ott ülnek egymás ' mellett mit két nyyár'i madárka a fatörzsön Margitka peddig imádkozik, hogy ők is annyi örömet ' szegezzenek másoknak, mint ez az öreg alma-fa.' A nagyapa megőrizte ezt a képet és igy jutottunk mi is hozzá, hogy bemutatjuk ezt a; Reformátusok Lapja olvasóinak. gyedül a bibliai leckekép az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit.— 52 vasárnapra a bibliai képek ára a postai költséggel együtt csupán 20 cent. —írjon szerkesztőségünkhöz, 244 E.i4th Street, New York, N. Y. AZ ÖREG ALMAFA.
