Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-09 / 36. szám

3Ó- sz. 1911. szeptember 9.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.

/

ESB KÜLFÖLDI HÍREK. “f8

— A kolera áldozatai. A Konstantinápolyi jelentések szerint a kolera járvány erősen szedi az áldozatait mindenfelől. Magában a városban több mint 31 kolera eset történt, melyből 1 halálos kimenetelű volt. Nasili helységében pedig 2 nap alatt 65 kolera eset fordult elő, amelyből 40 halálosnak bizonyultArabs Akadémia Kairóban- Az izlám világ tudósait már huzamosabb idő óta foglalkoztatja az a törekvés, hogy az a- rabok mohamedán művészetét és tudományát ismét életre keltsék és evégből megfelelő intézményt létesítsenek. Tunis, Algéria, Egyiptom és Szíria tudósai egyesültek arra a célra, hogy az óhajtott megújhodás elérésére egy arabs akadémiát létesítsenek- Kairói tudományos körökben úgy vélekednek, hogy elérkezett már azi deje annak, hogy az egész világban szétszórtan élő muzulmán tudósok az arabs tudományosságnak régi dicsőségét ujfent ragyogtassák és az enyészettől megmentsék. Feladatuk lesz ezeknek a kiváló tudósoknak, hogy az arab-izlám kultulrának a nyugat és kelet könyvtáraiban rejtőző nyomait összegyüjtsék és az idevonatkozó régi és modern írásokat, okmányokat számon tartsák. A tudósoknak e'ső sorban arra kell törekedniük, hogy nagyszabású muzulmán encyklopédiát adjanak ki, amely a muzulmán tudósok és bölcsészek életrajzai mellett általános nyagforrása legyen a régi és modern tudományosságnak és szépmüvészeteknek- Ez a munka valósággal hézagpótló leszen, amely nagyban fogja támogatni a tervezett kairói arabs akadémia tevékenységét. A létesítendő akadémia terve nem leőször merült fel ez alkalommal, legutóbb herceg Fuad Achmed basa küzdött nagy erélylyel egy arabs művészeti- és zeneakadémiával kapcsolatos intézmény létesítéséért. Bármennyire komoly is a mozgalom és bármennyire tiszteletreméltó is az illetékes tudósok szándéka, a nyugati kulturállamok tudósai nem tartják valószínűnek a terv kivitelét, nagy akadálya az uj intézménynek első sorban maga az arabs nép, a mely még mindig a legprimitívebb viszonyok között űzi foglalkozását, másodsorban pedig az arabs népoktatás, a mely még ma is a korán verseinek gépies, értelem nélkül való betanításában meriti ki egész erejét- Ezeket az akadályokat mindaddig nem lehet elhárítani, amig nem gondoskodnak modem szellemű oktatásról, amely az újabb generá- I ciót kiragadja az ismert keleti fatalizmus nyűgei alól.

Julianna hercegnő és Falliéres- A francia köztársaság elnökéről, Fallieresről, le lehet olvasni, hogy jul tud bánni a gyermekekkel és hogy hamarosan meg tudja magát kedveltetni velük. Legutóbbi hollandiai látogatása idején kivált Julianna hercegnő, Vilma királynő leánykája, férkőzött nagyon közel a szivéhez- A kis hercegnő még mindig rajongással emlegeti a franciaországi “bácsit” és ennek a szeretetnek a jeléül a királynő elküldte a köztársasági elnöknek Julianna arcképét. Falliéres mi.ndenekfelett azzal nyerte meg a három esztendős hercegnő tetszését, hogy vitt neki egy csodaszép játékszert: egy óriás hattyút, amelynek' hófehér szárnyai alatt egész arzenálja van a babáknak, állatfiguráknak. Julianna hercegnő minden játékszerének elébe helyezi ezt a pompás hattyút, amely nem feledteti el vele a párizsi bácsit.

Kellemetlen jóslat- Habenioht góthai tanár az európai szárazság és hőség okairól, valam'nt következményeiről érdekes cikket irt egy német újságba. A hőségnek főokát abban látja, hogy az Iz- land és Spitzbergáik között levő tenger, amely Európa viharfészkének tekinthető, a szikratávíró jelentése szerint teljesen jégmentes. Ebből következtetve, legalább is szeptember végéig nagy meleget jósol és csak akkor várja a fordulatot. Kritikus napok gyanánt az augusztus 24. és szeptember 24. ujholdat jelzi, de főleg az utóbbit- Szeptember 22. kitűnő kritérium lesz a földrengési és tűzhányó kitörések elméletére nézve és ezzel egyidejűleg a földréteg emelkedési és sülye- dési elméletére nézve is, amelyek az előbbinek a kisérő tüneményei. Ha helyes a Humboltféle teória, a föld izzó belseje és a hűlő rétegeknek reakcióját illetőleg, akkor ezen a napon földrengések és tüzhányókitörések lesznek. A nyári hosszas szárazság a folyók és tengerek színvonalának sülyedése, valamint a tömérdek tónak és talajvíznek elpárolgása a kontinensnek hatalmas tehermentesité- sát idézte elő. A mi földrészünkön való- szinüleg a Vezúv fog magáról életjelt adniTáviratváltás György király és Vilmos császár között. Mint franklfurtból jelentik, Edward király emléktáblájának leleplezése alkalmából Ggörgy király és Vilmos császár a következő táviratokat váltották. Ggörgy király ezt táviratozta:

— Minthogy te ma a városi testületeket a szeretett atyámnak készült emléktábla leleplezésével nagy tiszteletben részesítetted, szükségét érzem anak, hogy biztosítsalak téged, mily mélyen meghat kegyeleted e bizonysága drága emléke iránt és mily módon meghat rokonszenvednek bizonysága Homburg lakosságának nagylelkű tényével, amely ezt az emléket emelte annak bizonyságául, hogy mennyire tudja nagyrabecsülni városuk iránt érzett szeretetedet és személyes érdeklődésedet annak jóléte és boldogulása iránt.

Vilmos császár e táviratra a következő választ küldte:

— Köszönöm barátságos szavaidat, nagyon tudom méltányolni azokat- Épp most jövök az istentiszteletről, amely igen egyszerűen és szépen folyt le. Mindnyájunknak szivében, németekében és angolokéban egyaránt élénk visszhangot keltett az a kegyeletes beszéd, amelyet a püspök atyád emlékére szentelt.

VilmoáRostand Edmond balesete. Biarritzból

>» •

jelentik: Rostand Edmond költőt, amidőn automobilján St-Jean de Luz-ba ment, ••szerencsétlenség érte. Egy kanyarulatnál az automobil lezuhant a négyöt méter magas töltésről és Rostand az automobil alá került. Nyaralójába szállították, ahol ágyban kellett maradnia. Megállapították, hogy fején és testén több helyen erős zuzódás van- Remélik, hogy a költő belső sérüléseket nem szenvedett.

Jó vérű száztizenkét éves asszony.

Csütörtökön Bukarest egyik terén kimerültén rogyott össze egy vén anyóka- A mentők fölélesztették és ekkor kiderült, hogy az öreg asszony a bukaresti mene- dókház lakója, ahol már 26 év óta tartózkodik. Most 112 éves, de agg kora dacára is nagyon unalmasnak találja a menedékház csöndes életét, azért koronkint megszökik onnan s a főváros utcáin járkál, amig a rendőrség ismét vissza nem viszi a menedékházba.