Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-28 / 4. szám

4. sz. 1911. Január 28. Amerikai Magyar Bei ormát u»ok Lapja” 5. oldal. A mi életünk. A legtöbb ember csak azért lél mert született, mert felnőtt mert az Isten megadta az Ő testét lelkét s nincs semmi lami el­vegye tőle.— Él mert meghalni sem kedve, sem ereje nincs, mert úgy gondolja hogy élni addig kell amíg lehet. — A gaz dagok gyermekoruktól kezdve abban az elk'ényeztett állapot­ban élnek, ahogy megszületésüktől kezdve gondozták s kényez tették őket s nincs rájok nézve semmi fontosabb semmi érdé kesebb mint a divat, a szokás, a politikával való foglalkozás, de semmivel sem úgy hogy abban kiváljanak hanem hogy ab­ban megtaláljanak mindent ami a kényelmükhöz s gondtalan­ságokhoz szükséges. A szegény ember viszont ugyanazt teszi de a másik nem. A szegény ember küszködik születésétől kezdve, küszködik a legelső lélegzet Vételétől egészen a haláláig de sohasem úgy, hogy abból ki is tudjon szabadulni csak annyira, hogy meg legyen a mindennapi kenyere. S mégis azt tartjuk, hogy az ember teremtés koronája- mi mégis azt mondjuk, hogy rendelkezésünkre adta az Isten az egész világot, hogy azt tegyünk vele amit akarunk, uralkod­junk az egész mindenségen. Bizony el kell pirulnunk mindnyájunknak, hogyha erre gondolunk. — Bizony magunkba kellene szállanunk mindnyá­junknak hogyha végig gondolunk az életen igy. -— Mert a mi­énk minden, mert a mi rendelkezésünkre áll az egész minden- ség, mert azt tehetjük, a mit jónak látunk- arra mehetünk a merre mennünk kell, úgy cselekedhetünk amint a mi okossá­gunk diktálja. S ahelyett mit csinálunk ? — Élünk mint a herék. — Mert here módra él nem csak az a nagy gazdag, az a sokszoros milli- omos akinek ki kell csak gondolni valamit s az máris rendelke Zésére áll, hanem here módra él az a szegény ember is, aki nem megy tovább mint ameddig az orra ér, küzd, de nem többért- mint a kenyeréért, dolgozik erőssen de csak hogy gondolkozni ne kelljen. — Pedig ha kinyitnánk a mi lelkünket, ha megszó laltatanánk a mi gondolatainkat, ha úgy haladnánk amint Is­ten azt rendelkezésünkre bocsátotta, bizony nem ladolnánk a bányákban, nem lébereskednénk a gyárakban, nem húznánk a koxot testünk verejtékével; hanem azt mondanók, végezze azt a gép, én majd gondolkozom. — Nem igaz -az, hogy a szegény ember a földhöz vagy a pikk nyeléhez van kötve, — nem igaz az, hogy a szeglény embernek szegénynek kell lenni haláláig s .küzdeni, dolgozni testi erejé­vel. — Mindenkiben magában van a haladás, mindenkinek a saját kezébe van letéve a maga jövője. — üEIa kinyitnánk a mi szemeinket rögtön másképp látnánk. Nézzük csak meg magunkat magyarokat? — nézzük csak meg, hogy mennyire hátra vagyunk mi mariadva, mennyire nem megyünk mi a haladókkal. — Csak azt lássuk meg- hogy mi­lyen kevés van közöttünk, aki első sorban is több akar lenni, tehát a nyelvet tanulja meg amelyik a haladásra segítheti, — több akar lenni, tehát nem a kezével igyekszik dolgozni hanem az eszével; megismeri a gépek erejét, tehát nem a testi munká­ra irányítja képességeit, hanem a szellemire; — megismeri az üzlet erejét, hatalmát, tehát elhagyja a testi erő mezejét s a szellemire megy? — Ugyancsak nézzük meg jól magunkat, ugyan csak ne resteljük átrostálni a mi gyarlóságainkat. Bi­zony elborzadunk magunktól. Hát hol van az az ész amelyik azt tanítja, hogy ha hat na­pom dolgoztál a hetediken dőzsölj ? ha hat napon a testedet emésztetted, a hetediken a lelkedet is emészd? — Nem tudjuk mi milyen nagy a mi lelkünik ereje. — Nem tudjuk mi milyen messze terjedő a mi szellemünk határa, — nem ismerjük magunkat s ahelyett, hogy magunknak a megis­merésére törekednénk a magunk elbutitására dolgozunk. Ebben a rovatban uj rovatot nyitunk. Ami lapunlk legfőbb kötelességének ezután népünk behatóbb istensivebb tanítását tűzi céljául. iKi akarjuk venni ami olvasóinkat onnan ahol most vannak, tekintet nélkül arra, hogy hol vannak. A mi be­lünk hogy emeljük vigyük a társadalmat, a társadalom minden egyes tagjának az emelése által. Gondolatokat fogunk itt tol­mácsolni- gondolatokat akarunk ébreszteni s ha akárki jön s megkeres az Ő egyéni gondolatával mely ezt a közös Célt akar ja szolgálni, foglalkozni fogunk vele. iMi niem ismerjük magunkat. 'Magyar nemzetünknek itt élő ezer meg ezer tagja olyan tehetetlenül tél itt ebben a nagy világban mintha az erdőben rejtőzködött volna el, hogy ne jus son hozzá ,a műveltségnek a haladásnak egy szikrája sem. Mi ki akarunk onnan hozni mindenkit, — fel akarjuk ébreszteni a szunnyadó lelket, tettre akarjuk tüzelni az akaratot s ke­resztül akarunk törni a lehetetlenségen mert „Isten az embert a teremtés koronájának tette meg“ — Kisérjék figyelemmel ezt a rovatot, szóljanak hozzá- küldjék be szerkesztőségünknek reá vonatkozó véleményeiket s ha segítenek ami lapunk nélkü lözhetetlen lesz minden olvasónkra nlézve. M. NYILVÁNOS NYUGTÁZÁS. JOHNSTOWN, PA. Komolay József.......................... ............. $5.00 NEW BRUNSWICK. N. J. Németh Károly............................... . .fél évre 1.00 ) ALPHA, N. J. Dézsi Károly......................... . egy évre 2.00 NEW YORK iDr. Kovács Bichárd PHILADELPHIA, PA. ílöldváry A.......................................... fél évre 1.00 CONGO, 0. Szarvas Ferencné .................................egy évre 2.00 RAYLAND, 0. Nagy Bálint ...........................................fél évre 1.00 BRIDGEPORT, CONN. Miss Mary W. Hawley...........................egy évre 2.00 ADENA, 0. Blade András...........................................fél évre 1.00 BÉKEVÁR. CANADA. Varjasy Imre .......................................egy évre 2.00

Next

/
Thumbnails
Contents