Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-26 / 34. szám
34 sz. 1911 augusztus 26. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 5 AZ IGAZSÁGNAK MELLVASA. Aki bűnbánó bűnösként állt Isten előtt és Krisztus keresztje alatt érezte, hogy mennyibe került az Urnák a mi megvál- tatásunk; aki bűneinek bocsánatát megnyerte és az istenfiuságról bizonyosságot szerzett, az nem fog könnyelműen a bűnbe visszaesni. Sőt arra fog törekedni, hogy szent, méltó életével Jézus szent nevére tiszteletet és ne gyalázatot hozzon. Az a hit, mely minket Krisztussal egyhefüz és az ö igazságának részesévé tesz, az ő szellemének és értelmének is osztályrészesévé avat. A Krisztus tagjában Krisztus értelme lakozik. Ebben az értelemben inté Pál apostol az ő tanítványát, Timótheust: “kövessed az igazságot !” (I. Tim VI: II.) A hit igazsága eszközli az élet igazságát. III. Jézus Krisztusnak ezt az igazságát, mely hit által nyerhető meg és amely az élet igazságát vonja maga után, dicséri az apostol alapigénkben, Krisztus katonái előtt, mint biztos védelmi eszközt, emelylyel ellenségeik lelkesedései ellen védekezhetnek. Egy páncéllal vagy mell- vassal veti azt egybe ama hasonlat okáért, mely a kettő közt van és mert a hit a hívőknek a lelki életben azt nyújtja, ami a mellvas a katonának a testiéletben. A régiek .mellvasa szilárd anyagból készült, azért volt az erős és tartós. Ereje és érvénye maradandó, örökké tartó. Azért nevezi azt Dániel is (IX: 24.) örök igazságnak. Krisztus örök megváltást eszközölt, az örök igazságot szerezte meg nekünk. Egyszeri tökéletes áldozatának eredménye a mi megszenteltetésünk lett. A régik mellvasa kinek-kinek testére volt szabva, nem volt az se nagy, se kicsi, így a Krisztus igazsága is minden bűnösnek jól áll, aki azt hittel fogadja el és sajátjává teszi. Elegendő az arra, hogy gyöngeségünket elfedezze. Az körülvesz és oltalmaz bennünket teljesen. A páncél pedig a régi harcosoknak különösen pedig mellük befedésére szolgált, úgy hogy az ellenségnek se kardja, se dárdája, se nyila nem hatolhatott át azon és halálos sebet nem üthetett. Ezt az oltalmat adja Krisztus igazsága minden hívőnek. Mögötte biztonságban vannak. Azzal ellenállhatnak az ördög fortélyos támadásainak. Arról a gonosz minden tüzes nyilai visszapattannak. Az olyan ke-* resztyénnek szive, ki igazán elmondhatja: “Krisztus az én igazságom”, minden irányban védve van. A sátánnak nincs joga ilyen emberihez, mert ö Krisztus tulajdona, ki őt drága vérén váltotta meg. Krisztus minden ő bűnéért megfizetett. Krisztus igazsága fedezi és oltalmazza öt, ö Krisztusban él és mozog. Nincsen kárhoztatása neki, mert ő a Krisztus Jézusban van (Róm. VIII: I.). Ha a sátán aggasztani és kárhoztatni akarja bűnei miatt, akkor ő Isten bárányának vérére hivatkozik, mely minden büntartozásért örökre megfizetett. Krisztus igazságában ő Isten előtt igaz.így ereje van arra,hogy a gonosz kisértéseivel szemben így szóljon : Hogyan tennék olyan nagy rosszat és hogyan vétkezném Isten ellen, ki engem úgy szeretett Krisztusban, az ő fiában és aki engem az ő nagy, meg nem érdemelt kegyelemben részeltetett, hogy az ő gyermeke és örököse vagyok. Aki tudja magáról, hogy ő igaz a Krisztusban, annak tiszta lelkiismerete is van, egyszersmind bátorsággal van ellátva a küzdelemre. — Óh, drága evangélium, mely a bűnösnek kegyelemből egyedül hit által való megigazulásának örvendetes üzenetét hozza. Óh, boldog az a bűnös, ki Krisztus igazságát, mely egyedül van érvényben Isten előtt, élő hittel megragadja és magáévá teszi. Boldog az az ember, aki igazlelküen énekelheti és mondhatja: Krisztus vére s igazsága Lesz éltemnek díszruhája, Isten előtt abban állok Meg, ha egykor menybe szállók. Ilyen nyilatkozattétel mellett felvértezve, védve és oltalmazva vagyunk a sátáni hatalmak minden csábításai és kisértései ellen. Ámen! Férd. Zissler után: Székely Sándor, uniontowni, Pa. ref. lelkész. ------o-----■ AZ EMBERI TALÁLMÁNYOK BIZONYSÁGA A RÉGI KORBAN Iparunk mai fejlettsége mellett bizonyos szánakozással nézünk a múltba, a melynek készítményei általában meg sem közelitik a mai produktumokat, a mikor az emberi erőt gépek helyettesítik, amelyek pontosság dolgában bizony felülmúlják a kifáradó embererőt. Az ipar a jelenben típusokat teremt és tömegesen veti őket a piacra, mig a múltban az egyéni munka dominált, s az egyéni munka versenyéből, ebbe a versenybe fektetett (képességekből sok olyan dolog származott, amelyek méltán keltik fel nemcsak a kortársak, hanem a mai ember csodálatát is. Egyik-másik mesterember egész emberöltőn keresztül dolgozott egy-egy különben inpraktikus szerkezeten, amely aztán hiressé vált a maga korában, de egyiikét-másikát még ma is ismerjük régi írások alapján. Hogy mesterséges automátoknak az olyan mesterségesen készülő müvek neveztetnek, úgymond egy ismeretlen régi iró, melyek magukban s maguktól mozognak, azt kiki tudja. Ez az ismeretlen elmondja aztán, hogy egy Architas nevű tarentoni művész Krisztus előtt 408-ban egy galambot készített fából, amely ép úgy röpködött, mint a valóságos galambok. Archimedes maga pedig egy üveggolyót készített, amely “kerengésével az égi testek járását leábrázolta.” Schlottenheim János augsburgi mester II. Rudolf császár megrendelésére 1581- ben egy olyan gályát készített, a mely az említett iró szerint “tökéletes helybenhagyást érdemel”. Általában az augsburgi mesterek híreseik voltak kézi ügyességükről. Ugyancsak egy augsburgi mester, név szerint Langenbucher Achilles készített 1610-ben egy olyan zenélőautomatát, a mely “kétezer taktusból álló musika darabot tudott játszani”. Ez a szerkezet annyira elhiresült, hogy messze földről csodájára jártak az emberék. Az augsburgi Treffler Kristóf 1683- ban, a mint az említett iró mondja, “egy olyan Maohinát készített, melly az egész világot le ábrázolta, kerekek segítségével magától mozgott, s a Tsászári udvarig sétált”. Sajnos, nem tudjuk megállapítani, hogy mi lehetett ez a “Mac'hina”, mert bizony elég soványka tudósítás maradt felőle, csafc sejteni lehet, hogy egy automatikusan mozgó dioráma-féle lehetett. Egy Eppinger Joakim nevű bajor kézműves 1769-ben egy Pán istent ábrázoló szobrot készített, a mely szobor “nádsip- ján egy néhány igen szép dallokat fújt”- Egy Vancanson nevű francia pedig mesterséges kacsáival tette magát hiressé, a melyek épp úgy mozogtak, jártak, úsztak, mint a valódi bus-vér kacsák. Valami Offrens nevű angol egy hatvan fontnyi súlyú érckereket készített, amely önmagától futott. Egy Thibant nevű misszionárius pedig még a chinai császárt is bámulatba ejtette mesterséges oroszlánjával és tigrisével, a melyek 30 vagy 40 lépésnyire is el tudtak menni. — Egy másik misszionárius, névszerint Ventavon, 1768-ban gépemberek készítésén fáradozott, a melyek segélyével virágtartó edényeket akart ide-oda hordoz- tatni. Ezek a csodagépek egy-egy bizonyságai az emberi találékonyságnak.
