Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-22 / 29. szám
29 sz. 1911. Julius 22 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja EGYHÁZI BESZÉD. Alapige Lukács evangéliuma XV. rész, 4. verse. Az Üdvözítő Jézus Krisztus egy igazán felséges képet mutat fel nekünk az elveszett juhról való példázatában. Soha meghatóbban egy ember sem jellemezte az embernek változó életkörülményeit, mint Jézus, hitünknek nagy mestere. Kinek ne volna közülünk egy elvesztett báránya___ egy meghiúsult reménye? Sokszor hallunk szülőkről, akik elvesztették kis gyermeküket, örömüknek és boldogságuknak egyetlen forrását- Ilyenkor mi részvéttel kérdezzük meg a szülőket maradtak-e még gyermekeik s ha azt találják mondani, igen uram maradt még kettő.vagy három vagy csak egy is, akkor mi a fájdalmat, a keserű csapást enyhíteni akarjuk és azt mondjuk a szülőknek, hiszen a veszteségük nem olyan nagy, mintha egyetlen gyermeküket vesztették volna el. Pedig dehogy. A jó szülő keresi az elvesztettet éppen úgy mint Jézus, aki a pusztában hagyja a 99-et, hogy megkeresésére annak az egynek, a mely elveszett. Kedves testvéreim! Az evangélium eme fejezetetét méltán nevezték el éden- kert ajtajának. Mert soha szebben és fenségesebben nem rajzolta le Jézusnak az emberekhez való végtelen szeretetét, mint Lukács evangélista ebben a fejezetben. Az Isten országának ajataja kinyílik itt az eltévedt bűnös előtt is, ahol a Jézus vére tisztára mossa bűneinket- Nem mondhatja senki közülünk, hogy Isten talán megfeledkezett ő róla, mert sze- retete, irgalma nagyobb, mint bűnt büntető igazságossága. Nézzétek mily gyönyörűen hajlik felénk Istennek szeretete, amely nem csupán a nyájat ismeri, hanem annak egyes tagjait is. Jertek elmélkedjünk hát e felolvasott szent leckénk gyönyörű szavai felett és 1. társadalmi életünket és abban 2. Jézus áldásos munkáját. IMily gyöngéden nevezi meg Jézus az emberi társadalmat, amelyet ő egy nagy nyáj csoporthoz hasonlít. Istenem, mily szépen szól a bűnös emberről, amidőn azt elveszett báránynak alakjához hasonlítja. Soha szebben nem szólt senki at emberekről, mint hitünk fejedelme. Nézétek amott a bárányt! Hiszen az nem szándékosan téved el. Valami űzi, hajtja mindaddig, amig végre el nem téved. Lehajtja fejét a fűre s aztán eszi.. eszi a füvet... megy tovább és tovább s amikor már jóllakott, felemeli fejét és akkor latja csak, hogy elmaradt a nyájtól és eltévedett- Fut, szalad jobbra balra, de nem talál a helyes útra mindaddig, amig a jó pásztor fel nem keresi. Nem igy van-e az életben is, testvéreim ! A bűnös ember elmerül a földiekben... nem gondolja meg milyen utón megy s amikor a bűnnel, gyarlósággal megtelt felemeli fejét és akkor látja, hogy messze, messze tévedett Istennek nyájától. Van-e ember közöttünk, aki szándékosan, meggondolt komolysággal térne le az igaz útról — Istennek örvényéről. Valljuk be testvéreim, bizony nincsen. A legtöbb ember összes erejét és minden gondolatát lefoglalja és úgy vándorol el önkéntelenül a lelki és erkölcsi élet veszedelmébe ! A világi dolgok élvezésében elfelejti az Isten hatalmát s aztán örökre eltéved! II. Örökre? Nem testvéreim! Mert a jó pásztor nem hagyja el az eltévedt juhot- Megy utána, keresi mindaddig, amig meg nem találja. Igen. Isten ügyel az övéire. Elküldötte Jézust, hogy megkeresse mind azt, ami elveszett. Talán a sir rabolta el kedvesedet, nefélj Jézus felkeresi és társaságába veszi. Nézd amott a könnyezőt, az árvát.... félve szólal meg, nincsen senkije, aki meg értené... Jézus szól hozzá szeretettel, megvigasztalja és felbátorítjaAmott a tört remények felett búslakodik égj' embertársunk, nagy vagyoni szerencsétlenség érte. .. megtört teljesen... Jézus felemeli, uj erőt ad neki, hogy munkáját elkezdhesse. Vagy amott a bűnös. .. megtérni óhajt és Jézus vezeti vissza az élő Istenhez. Eltöri a bűnnek láncait és felmutatja az örök élet forrását. Kimerült és fáradt vagy testvérem, halljad akkor a kedves evangéliumot, mely Jézus igéiben feléd hangzik! gyedül a bibliai leckekép az, amelylyel megörven deztetheti gyermekeit. — 52 vasárnapra a bibliai képek ára a postai költséggel együtt csupán 20 cent. — írjon szerkesztőségünkhöz, 244 E. 14th Street, New York, N. Y. 9. oldal. VEGYES HÍREK. Tüntetés Becsben a lakáshiány miatt. A bécsi városházán a lakáshiány okot szolgáltatott egy pár szegény embernek a tüntetésére. A városi építészeti hivatal elhatározta, hogy a XVII. kerületben több házat, melyekben szegény emberek laknak, lebontat. A lakóknak felmondtak és már augusztusban ki kellene hurcolkod- niok, de az uralgó lakáshiány miatt csaknem lehetetlen, hogy más megfelelő lakást találjanak. A szegény lakók összeálltak és a városházára mentek, hogy kihallgatást kérjenek a polgármestertől. E közben zajosan tüntettek a városi építészeti hivatal ellen, amely őket lakásaikból kiűzi A polgármester elrendelte, hogy a szegény lakókat a szegényalapból támogatásban részesítsék. Abdul Hamid számkivetésben. A szerencsétlen elkergetett szultán élete egyáltalán nem irigylésre méltó. A “Hadsereg villá’’-jának egyik első emeleti szobájában lakik s ott tartózkodik majdnem állandóan. Egy nagy karosszékben unatkozik az ablak mellett, bő keleti házi ruhában, papucsban, jobb kezével egy nagy japán legyezőt mozgatva, baljában egy seylemkendöt tartva, melylyel homlokát szokta meg-meg törülni. Mellette a taburetten kávé, jégbehütött viz és gyümölcsnedv van, amikből gyakran hörpint- get fel, szidva a kánikulai forróságot.Sem- mit nem csinál, semmihez nincs kedve s a forróság gyakran juttatja eszébe a yildiz- kioszk hüs termeit. A kertben sem igen járkál, mert zavarja az őrség s a villa szó báin sétál néha-néha keresztül-kasul, benéz a hárembe, ahol a nők talán époly kedetelenek, mint ö s épugy szenvednek a melegtől. Naplemente után egy kissé frissebb élet van a házban. A hölgyek is felöltözködnek s-a vacsora alatt mindenki fe'éled valamennyire. Abdul Hamid különben nagyon szerény vacsorát szokott elfogyasztani. Leggyakrabban tej, gyümölcs és tojás szerepel az asztalán. A há remhölgyek mostanában uj, modern kosztümöket kaptak s az exszultán maga is felújította ruhatárát, amelylyel eddig semmit sem törődött. Mintha vendégeket várna... Órák hosszat elül sokszor az ablaknál s nézi a kikötőben horgonyzó hajókat. A búskomorság jelei félreismerhetetlenül mutatkoznak rajta s a környezete komolyan aggódik érte.
