Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-08 / 27. szám
Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3. oldal. nincsen. Hogyan kell ereznünk az állatoknak eme fajával szemben. Ugyan olyan szeretettel testvéreim, mint a többiek iránt. Lázár ilyen volt, semmi kiváló tulajdonságáról nem tesz említést a biblia. Egy közönséges ember volt, de akit Jézus szeretett. Mert az emberi iársadalom is ilyen közönséges emberekből áll és nem a kiváló tulajdonságú egyénekből. Sokaknak csupán a nevük van beírva a születési és a halálozási könyvben és mégis az Ur szereti az ilyen közönséges munkásokat. Hála legyen az Istennek a közönséges népért, mert ők azok, akik házainkat otthona és az életünket nyugodtá és édesé teszik. Mert tehetségek nélkül inkább el tudna az emberi társadalom lenni, mint baráti szivek nélkül. Könnyebben el lennénk rózsák nélkül, mint a fii levelei nélkül. Jézus pedig szereti az egyszerűt. Itt van tehát a boldogité) és megnyugtató igazságlreánk nézve. Az üdvezitő szereti a nagyszerűt és az egyszerűt, az álmodozót és a praktikust, a kicsinyt, a nagyot, a szegényt és gazdagot. 27 sz. 1911. Julius 8 TUDOMÁNYOS “Elvesz a nép, mely tudomány nélkül való”! Ezt mondja a költő. S a bridge- porti kér. ifj. kör nemes hivatásának meg felelően fogja föl e rövid mondás mély értelmét. Nem elégszik meg azzal, hogy ■szórakoztató, kedélyes estélyek rendezésével a magyarságot mulattassa, hanem teljes erejéből oda törekszik, hogy népünket szellemileg is magasabb színvonalra emelje. Tagadhatatlan ugyan, hogy a műkedvelői előadásoknak is megvannak a maga erkölcsi és anyagi sikerei, azonban népünket, de különösen az ifjúságot, hozzá kellene már szoktatni ahhoz is, hogy komoly, tudományos dolgok is érdekeljék. Ha édes hazánkat elhagyva, itt, az idegenben, átvettük az amerikaiak szokásait abban, hogy magas gallért, kemény kalapot, vasalt inget és lagos cipőt viselünk, vegyük át abban is, hogy komoly, tudományos dolgokkal foglalkozva, önmagunkat műveljük, ismeretkörünket Szélesbitsük, hogy hozzájuk ne csak külsőleg, hanem bensőleg, szellemileg is hasonlóak legyünk. Ezt akarja a bridge- porti kér. if. kör elérni azzal, hogy e nyár folyamán egy tudományos felolvasási sorozatot tart, melyet később követne egy másik, aztán a harmadik és igy tovább. A kör június havi gyűlésének határozata értelmében az e nyári fölolvasások tárgya volna: “Az emberiség szellemi fejFELOLVASÁSOK. lődése a legrégibb kortól kezdve, különös tekintettel a Krisztus előtti vallásokra.” Ezen felolvasások megtartására a kör Tóth Mihály urat, a bloomfieldi ref. Collegium magyar növendékét kérte föl, ki az iskolai szünidőt, mint a ref. nyári magyar iskola egyik tanítója Bridgeporton tölti. Tóth ur öt külön felolvasásban fogja ismertetni a tárgyat. Általános bevezetésül az első felolvasás az emberiség őstörténetéről szól, mig a másodiknak tárgya: Az egyptomiak vallása, harmadiknak: Az iráni (Perzsa) vallás, negyediknek: A görögök vallása, a befejező felolvasásban pedig az ősmagyarok műveltségi viszonyairól lesz szó. Az első felolvasás julius i6-án, vasárnap este, a ref. nagy templom tágas és hüs iskolatermében lesz megtartva s folytatólagosan a kövekezők julius 23-án, augusztus 2-án, g-én és 16-án tartatnak meg. Természetesen a kör tagjai gondoskodnak arról, hogy minden fölólvasás mellett szórakoztató darabok, ének és zeneszámok is legyenek. Belépti dij nincs. Jöjjön el hát mindenki, a kiben a szórakozni vágyás mellett egy kis tudni vágyás is él! Tisztelettel Az If. Kör vezetősége. cárt. Persze tudnunk kell, hogy ö, — mindegy lévén neki a nappal és az éjjel, — az éjjel legnagyobb részén át is dolgozott. Rendesen felmcne a ház híjába, hol a tengeri télire el vala helyezve, s ott dolgozott szünetlenül, még az ételét is oda vitette fel. Mikor a tengeri-fejtés ideje lejárt, akkorra hekövetkezett a gyapjú- és kender-munka. Segített az asszonyoknak gyapjút tépni és kendert csapni. Kender-csapásért rendesen egyik napra egy inget, másik napra egy Iábravalót kapott napszámba, s ily módon ellátta magát változóval. Buzacséplés idején oda állott a szélrostához, s azt hajtotta reggeltől-estig szüntelenül. Igen terhes, nem is valami jól fizetett (25 kr. napszám) munka volt, de mégis valami, mert munka es jövedelem-forrás volt. Így az év minden szakában megvolt a neki alkalmas foglalkozás. Különösen tengerit fejteni messze vidékre elment. Egy-egy nagyobb uradalomban gr. Teleki Gézánál Gernyesze- gen, Desbordes Gusztávnál Uzdiszentpéteren, báró Radák Ádámnál Mikeszászán, gióf Telcky Samunál Sáromberkén hónapokig tartó munkát kapott. Ha neki ült egy nagy kas tengeri fejtésének, megtörtént, hogy hat hétig, meg sé mozdult egy helyről. Nagy türelemmel, még nagyobb szorgalommal dolgozott naponként 18—20 órát, vidáman, a legtöbbször zsoltárokat énekelve, hétfőtől szombatig szünetlenül. Vasárnap aztán tisztességes ünneplő ruhába felöltözve, mindig ott volt a templom egy hátulsó padjában, s hályogos szemén keresztül is nézte, látta Isten csodálatos dolgait, mindenható bölcseségét, ki a szegényeknek, özvegyeknek, árváknak, csonkaáonkáknak is szerető mennyei édes Atyja, — őriző pásztora a legkisebb fűszálnak, legaprányibb bogárnak, s ki bár olykor az embereknek fiait nehéz megpróbáltatásoknak teszi is ki, de gondját, segitü kezét le nem veszi róluk soha. Hiuj segítségül engemet a te nyomorúságodnak idején: megszabaditlak tégedet; és dicsőítesz engemet. Zsolt. L. 15. HATODIK FEJEZET. A nyomorultak. Mert nem azt mondom, hogy egyebeknek restségre való alkalmatosság legyen ar alami/.snálkodás, néktek pedig fogyatkozástokra legyen; hanem hogy hasonlatosképen, mint a ti böségtek, azoknak fogyatkozásokat most felsegéli; azoknak bőségek is a ti fogyat közi! stukát felsegélje, hogy legyen köztelek egyenlőség.(2 Kor.Vili. 13) Naponként látjuk, hogy épkézlábu emberek járnak házról- házra koldulni. Egészséges, jó testi erőben levő egyének nyito- gatják ajtónkat alamizsnáért. Ha az ember egy-egy ilyen vándorlótól megkérdezi, hogy miért koldul, hiszen ép, egészséges, munkabíró, — rendesen ilyenforma feleleteket hallunk:
