Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-07 / 1. szám

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 5. oldal. 1. sz. 101L Január 7. — AZ AMERIKAI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE. (Reformed Church in the U. S-) H. Az egyházkerület megalakulása. Küzdelem az egyház függetlenségéért. 1792-ben uj fejlődés küszöbére jutott az amerikai refor­mátus egyház. (Mikiépen maga a nemzet, erősnek érezvén ma­gát az önkormányzatra, a függetlenség áldásainak élvezete és szabadság után 'vágyott, s azt, habár vénáldozattal is, de Isten segedelme mellett kivívta, megszerezte magának: éppen úgy az egyházi élet terén is érvényesülést keresett az emberi lélek elnyomhatlan függetlenség utáni vágya. A református egyház kicsiny mustármagja az amerikai termékeny talajban Istenj áldó kegyelmiének segedelmével hovatovább erőteljes fává növekedett. 1792-ben a Coetus elég erősnek érezte magát arra, hogy elszakadván a holland anyaegyháztól: sorsa és jövője intézé­sét saját kezeibe vegye át. Az elszakadásra inditó jelentős o- kok a következők valának: 1. Hollandia oly messze van Amerikától» hogy a puszta levélváltás hónapok hosszú idejét veszi igénybe. A háborús idők alatt pedig az összeköttetés fentartása még levelezés ut­ján is lehetetlenné volt téve. A Coetus határozatai csak a, holland egyházi főhatóság által való megerősittetés után lévén érvényesek: e megerősítésre sokszor hónapokig kellett várni, sőt sokszor egészen el is maradt az, vagy a postai szolgálat megbizhatlansága vagy egyéb okok miatt­2. Az egymással való érintkezésnek és egymás megérté­sének nagy és legyőzbetlen akadályául szolgál a nyelvbeli különbség. A hollandok nem értik az amerikai német refor­mátusok nyelvét, ezek viszont nem beszélik a holland nyelvet. 8. A holland egyház mereven elzárkózik az amerikai német reformátusok Coetusának ama jogos kívánalma teljesítésétől, hogy a Coetus maga szentelhesse fel lelkészeit és hogy önálló lelkészképző-intézetet létesithesen, hol saját szükségeinek meg felelően képezhesse ki papjait. 4. Az egyház már anyagi tekintetben is képes maga erején megállani és nem igényeli Hollandia pénzbeli segítségét. Ezen alapelvek kimondásával, mindenekelőtt feloszlatták 1792-ben a holland egyetemes ref. egyház testéhez csatolt Coetust és az uj alakulás ormára kitűzték a függetlenség zász­lóját. A Coetus meghalt, de abban a pillanatban megszületett az egyházkerület. A fent elősorolt, kétségkívül figyelembevételt és méltány­lást érdemlő okoknál azonban talán még jelentősebb szerepe volt a szakadás előidézésében ama ténynek, hogy az amerikai reformátusok már 1787-ben megalapitották (Franklin Benjá­min a lánglelkü amerikai iró és államférfi, előbb nyomdatulaj­donos és könyvkereskedő, volt az iskola alapitója) és még u- gyanazon érvben a Coetus ünnepélyes gyűlésiével meg is nyitot­ták Lancasterben az u. n. Franklin főiskolát, azzal a kinyilvá- nitott célzattal, hogy ezt később theologiai fakultással is kibő­vítik. A holland egyházhoz memorandum ment» hogy engedtessék meg ez iskolában a theologiai fakultás szervezése, felállítása. Majd midőn ez a kérelem a holland egyházkerületnél süket fülekre talált: 1791-ben a Coetus ünnepélyesen kijelenti, hogy jogot formál magának ahhoz, miszerint papjait Amerikában képezze ki és szentelje fel — a holland egyház engedélye | nélkül- I •Ez a szakadás kívánás nyílt megüzenése volt, melyet m)ég világosabbá tett az az esemény hogy 1792-ben a Coetus egy bi­zottságot nevezett ki (Pomp és Blumer lelkészekből), a Függet len Egyházalkotmány megszerkesztésére- Ez az alkotmány el is fogadtatott az uj egyházkerület (többé nem Coetus!) által, mely mint ilyen, első történelmi nevezetességű gyűlést 1793. ápr. 27-én tartotta Lancaster Pennsylv. városban. A gyűlésen a csatlakozást bejelentő 22 lelkész közül 13-an voltak jelen. Ez az első egyházkerület, megalakulása pillanatában, 78 gyü­lekezetei és mintegy 15 ezer egyháztagot foglalt magában. A gyűlésen kimondatott, hogy a holland egyházhoz ezután csak egyszerű Írásbeli jelentés teendő az egyházkerület végzé­seiről. Az érzelmi momentumok még uralkodtak a sziveken. A hála és tisztelet köteles és szép erénye valamilyen gyöngéd formában kifejeződést keresett. Egyébként és más oldalról, ez a végzés volt az utolsó mozzant az önállóság felé is. A hol­land egyház tudomásul vette a határozatott és a hit és érdek- összekötettés utolsó hivatalos láncszemei is elpattantak. A fejlődés korszaka 1825-től a jelen időig­A református egyház Amerikában a XIX-ik század kezde­tén a rohamos fejlődés jegyében állott. Nemcsak a bevándor­lás folytán erősödött külsőleg számban és belsőleg tekintélyben hanem hittanának szellemevek közigazgatásának hamisítatlan és képmutatásnélküli demokratizmusával, a reformáció egyete mes papság evangéliumi elvének a való életbe való kivételével valósággal meghódította az amerikai nép lelkét. A református vallást a mai Egyesült-Államok (ha szabad magamat igy kite* jeznem) ősvallásának tekinthetjük. Ez a forrás, melyből a lel­kiismeret korlátlan szabadsága mellett a többi protestáns fele­kezetek is életet nyertek az uj világ földjén. A református egyház további fejlődése már esak az idők kérdése volt. Ohióban (1806) Christman Jakab lelkész alapi-» tóttá az első gyülekezetét. Az ohiói egyházkerület 1838-ban kísérletet tett egy theolo­giai intézet felállítására is, Buettner J. G. választatván meg eláő tanárul. E ivállalkzást azonban csak részletes siker koro-» názta, mert az intézet csak egy esztendeig lélegzett. 1848-ban azonban újra megnyílt az intézet és pedig Tiffin városban, Ohi- oban, Gierhadt D. D- kitűnő és tudós theol. tanár igazgatása a- latt. Ez időszerint (1907 óta) az intézet Dayton ohioi városban van letelepítve iés az Ursinus theologiai iskolával egyesülve, az Ohio egyházkerület ellátásának gondjai és az egyetemes egy­ház felügyelete alatt kittünően tölti be hivatását. Ez intézet falai között állandóan tanulnak magyar ifjak is, kik az egyete­mes egyház missiói hatósága részéről, némely esetben pedig a kerületek stipendiumaiból jelentékeny tanulmányi segélyben részesülnek. (Egy-egy magyar ifjú a theologián körölbelül öt­száz forint segélyt élvez.) Az első református egyházi lap 1828-ban Carlisle-ben lá­tott napvilágot. A majdnem százados újságnak mai eime: Reformed Church Messenger. Az egyetemes egyháznak leg­elterjedtebb s legtekintélyesebb lapja, mely mintegy 20—25 ezer példányban jelenik meg (hetilap vonzó alakban és kiállí­tásban sok illusztrációval. Az anyaszentegyház hajója duzzadó vitorlákkal halad elő­re a szabadság üde levegőjében, hivatásának kikötője felé! Isten áldó kegyelme megsokasodott felette. Az evangélium kovásza pihenés nélkül Végzi terjesztő munkáját. A gyertya fénylik sokak előtt. Az Evangélium Ameriákhan is Isten ha­talmának biznyult minden hivő idvességére­Harsányi Sándor,

Next

/
Thumbnails
Contents