Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-10 / 23. szám
23. sz. 1911. Junius 10. 5. oldal \\ / Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A KERESZTÉNY LEÁNYEGYESÜLET A Keresztény Leányok Egyesületének alapja a biblia-tanulmány és az ima; többnyire leányok alapítják s vezetik. Az egyesület célja testi, erkölési, szellemi és lelki segítséget nyújtani a leányoknak. A fiatal leány, társai segítségével bizonyságot tesz hitéről s nagyobb eréllyel küzd a rossznak minden neme ellen. Az egyesület célja felébreszteui a fiatal szivekben a felelözségérzetet leánytár- saikkal szemben s alkalmat adni nekik kötelességeik teljesítésére. Az egyesület összegyűjti azon leányokat, akik Jézust elösmerik Megváltójuknak, akik egyesülni akarnak az Ö szeretetében, kik egyesült erővel óhajtják az Ur országát terjeszteni a leányok között az Isten igéje által mutatott módokon. 1. A testi fejlődésre vonatkozólag egyelőre csak arra szorítkozhatunk, hogy beteg tagtársakat segítsünk, gyengélkedő, hivatásban kimerül leányt esetleg üdülni, pihenni küldjünk, mert a testedző torna és más sport nem áll a kezdő egyesületek rendelkezésére; ahol azonban lehet, ott jól teszik, ha állítanak esetleg tennis pályát. Az együttes kirándulások is kellemes szórakozást nyújtanak. 2. Ei kölest, társadalmi és szellemi téren már többet tehetünk, ha akarunk. Jó ha az egyesületnek könyvtára van, zenei és irodalmi összejöveteleket tarthat. Lehet, sőt kell, hogy legyen énekkara, egészségügyi, gyermek- és betegápolási felolvasásokat tarthat, figyelme kiterjed mindenre, ami Jeáeynak hasznos lehet a jelenben vagy a jövőben. Minden alkalmat felhasznál az együtt- létre, a tagok családot képeznek, megosztják az örömet s a bánatot: mindenki számíthat részvétre, érdeklődésre s lehetőleg segítségre. 3. A lelki fejlődés az alapja a Kérész- . tyén Leányegyletnek. Célja ezen fiatal életeket Jézushoz vezetni, hogy megös- merjék kegyelmét és hatalmát s Ö általa engedjék magukat vezéreltetni. Az egyesületi munka koronája az, hogy Isten gyermekeivé tegye tagjait. Minden egyesületnek van bibliatanulmánya s más vallásos összejövetele. Ezen lelki munka a vezetők s a leányok egymásra való befolyása által fejlődik és növekedik s bár csendesen működik, nem kevésbé áldásos. Az ima a központja az egyesület életének. Ha több tag buzgón kéri az Urnák lelkét, áldását és segítségét, ha bizalommal várja, hogy Isten az Ö szemével vezesse őket, akkor biztos, hogy mentül hamarább látható lesz az Ur áldása. Minden városban vagy faluban, ahol csak egy komoly keresztyén nő van is, aki Jézus nyomdokán akar haladni és segíteni másoknak is ebben — ott helye van a ke- resztyény leányegyesületnek. A leányegyesület tehát elsősorban a lányok érdekében alakul. Másodsorban, mint az egyház eleven tagja, egyháza javát keresi és segíti elő minden belmissiói munkában. A leányegyesület adja a vasárnapi iskolai tanítónőket, a betegek, öregek és szegények hűséges látogatóit; ők a Tabit- hák, akik megvarrják a meleg ruhákat, az ö soraikból támadnak alkalomadtán az önfeláldozó, szép hivatási! diakonisszák. Az ő körükben folyik legszebben a missiói munka, mert Krisztus szeretete által szivük fogékony lett távollévő testvéreik nyomora iránt is. Az egyletnek van egy kis mellékhaj tása is, a “Kicsinyek egylete”, összejövetelükön a Leányegylet tagjai közül felváltva tarthatnak bibliamagyarázatot, rövid ideig valami kézimunkával foglalkoznak jótékony célra, azután játszanak. Apró kis szolgálatokra felhasználják őket, megtanítják, hogy már ők is lehetnek hasznos tagok. Mire a nagy Leányegyletbe belépnek,már nem idegen előttük az a szellem, amely ott uralkodik. Ez az a recept, amely világszerte bevált s megteremtette az áldásosán működő “Keresztyén ifjú nők egyesületének” százezreit a földgömb minden zugában. Ezen recept után indulva kezdték valamikor a többiek is szerényen — s most egyesületüknek palotáik, üdülőházaik s otthonaik vannak. Ne csüggedjünk el. ösmerve szegénységünket, mert gazdag a mi Istenünk, ne riasszon vissza az akadály, az ellenvetések és kifogások sokasága,mert az Ur elhárítja azokat utunkábl s utat készít a kietlenbe. “Mindent elérhetünk nyitott bibliával a kezünkben”, mondta Berlinben egy olyan nő, aki ezt kipróbálta. Próbáljuk meg mi is és hódítsuk meg nyitott bibliával, az öt világrészben sikeresen használt recept szerint a magyar leányokat — Jézusnak s meg fogják látni pár évtizek múlva, hogy mennyit nyert ezáltal a magyar protestantizmus. Azokhoz az asszonyokhoz és leányokhoz, akik hivatva lennének ezt a munkát felkarolni, igy szól az Ur: “Ti azért bátorzágosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van”. Krónika II. 15., 7. Amerikai hírek. Szerencsétlenül járt lelkészekCaliforniának Ross nevű városából írják : Egy nő zsebkendőjének a lobogtatá- sától a lovak, melyek egy uj tüzoltókocsit húztak s a melyben 13 lelkész ült, úgy megijedtek, hogy nekiütődtek egy nagy fának és a lelkészek valósággal a járdára dobattak. Rév. Marrack, egyik Episcopolis templomnak a rectorja, csakhamar meghalt sérüléseiben. PLgy másik lelkész szintén halálosan megsebesült,mig négyen kisebb sérüléseket szenvedtek. A lelkészek Rév. McCarollnak voltak a vendégei, akinek felesége lobogtatta a zsebkendőjét, hogy üdvözölje a vendégeket. Jack Johnson és felesége a hajón. Mikor Jack Johnson, a világhírű néger birkózó és felesége a napokban felszállótok a Kronprinz Wilhelm nevű hajóra, nagy meglepődéssel vették észre, hogy nem ülhetnek a fehérek közzé és nem is volt már idejük arra, hogy intézkedjenek ezen beosztás ellen. Valószinüleg nem is számítottak arra, hogy gyémántgyűrűkkel megterhelve ne engedjék őket a fehérek asztalához ülni. Különben a világhírű néger birkózó nem csupán szóiakozásból ült hajára, hanem az angol királyi koronázásra készül. Húsz év után knpla vissza az első fél dollárt, amit keresett. Egy Woods Perenc nevű Pensylvániai lakos különös módon jutott ahhoz a fél dollároshoz, amit legelőször keresett életében. Woods egy hoteltulajdonos és a napokban egy vendég számláját fizette és a midőn kezeihez vette a pénzt, csodálkozva ismerte fel az első féldollárost a mit keresett, arról a monogrammról, amit erősen reávésett.
