Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-21 / 3. szám

XII. Évfolyam — Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. — 3. sz New York. N. Y. 1911 Januar 21. Application for entry as second-Class matter at the Post-Offioe at New York pending Felelős szerkesztő : HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki református lelkész. FELHÍVÁS LAPUNK UJ BARÁ­TAIHOZ! A múlt hetek folyamán az egyes gyüle­kezetek buzgó lelkipásztorainak lekötele­ző szivességéből és lapunk iránti meleg érdeklődéséből kifolyólag hosszú névsoro kát kaptunk azon kivánság kifejezésével, hogy a névsorban foglalt cimekre külde­nénk szép lapunkból egy-egy mutatvány számot, abban a reményben, hogy az illető kedves testvéreink az „AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTU­SOK L A P“-ját, annak épitő tartal­mát- értékét megismervén: bizonyára meg szaporítják az előfizetők táborát. Mi nagyrabecsüljük lelkésztársaink ek- képen nyújtott segedelmét és az adott ci­mekre készséggel indítottunk el egy-egy mutatvány számot. A hozzánk eljuttatott névsorok minden kétségen kivül az egyes gyülekezetek legbuzgóbb, és egyházszere- tőbb egyéneinek cimeit tartalmazván: ala pos reményünk van arra nézve, hogy ezen kedves testvéreink megismervén, meg is szeretik a mai gonddal szerkesztet vallásos újságunkat, és mihamarabb a lap előfize zetőinek táborába állanak. A kik tehát e mai számot, bárha nem rendelték a lapot, megkapják, szívesked­jenek tudomásul venni, hogy mi e lapszá mot az ő címeikre kedves lelkipásztoruk nak a szives ajánlatára küldöttük meg, kinek ezen ajánlata egyszersmind elisme­rés és bizonyítvány is az illető egyének egyházias érzületéről. Fogadják tehát hittestvéri szivök meleg szeretetével lapunk uj barátai e mai szá­mot, és ha úgy érezik, hogy szüksége van leiköknek arra a vallásos táplálékra, me­lyet e lap nyújt nekik hétről-hétre. — ál­jának az egyházi irodalom, ez egyetlen amerikai magyar református lap pártolói és előfizetői közzé.----O---­JÉZUS A SADDUCEUSOK SZEKTÁJAI- NAK MEGVILÁGÍTÁSÁBAN. Napjainkban is folytonosan kerülnek napfényre oly régi feljegyzések, melyek a már megszilárdult vallásos igazságokat és megállapítottnak vett tényeket eltérő vi­lágításban tüntetik fel. ' Igazán -érdekesnek mondható Margó- lionth tanár legújabb ilynemű fölfedezé­se. .De beszéljen itt maga a hiradás: Egyike a legkiválóbb hebreisstáknak, Margoliouth G. tanár nemrég rendkívül -érdekes adatokat tett közzé egy újonnan felfedezett ó-héber dokumentumról, a- mely véleménye szerint a keresztyénség bárom megalapítójával. Keresztelő János­sal, Jézussal és Pál apostollal foglalkozik. Az okmány valami lelkesítő beszédnek az Írásos feljegyzése -és arról tanúskodik, hogy már közvetetlenül a krisztusi korra következő időkben támadt a zsidóság ke­belében is egy szekta, amely azt vallotta, hogy már elérkezett egy messiás az Áron -és Izrael nemzetségéből, -egy másik pedig a Dávid király nemzetségéből. Kétségte­len, hogy ez alatt a két messiás alatt Já­nost és Jézust kell lérteni, ámbár a félj egy zés az előbbit nem .említi, az utóbbinak pedig ezt a nevet adja: „az igazságadás embere.“ De mivel János csakugyan Áron nemzetségéből való volt. Jézus pedig tud­valévőén Dávid király nemzetségéből szü letett, nem lehet kétség, hogy itt csak ró­luk van szó. Beszél a felj-egyzés .egy harmadik messi­ásról is, de ezt megtagadja, sőt a „csúf­ság emberé“ nek és „Béliál“-nak nevezi. Margoliouth véleménye az, hogy ez a har­madik messiás senki más nem lehet, mint Pál apostol. íÉs mindebből arra követkéz tét. hogy már rövid idővel Krisztus szerep lése után a zsidóik között is támadt egy szekta, amely őt is, Keresztelő Jánost is messiásnak vallotta, de Pál nemcsak hogy megtagadta, hanem gyűlölettel fordult ellene. ^ Ez a szekta, a szadduoeusok felekezete, 71 ben, amikor Titusz feldúlta Jeruzsále­met, Damaskusba költözködött át, ott kelt a most .említett okmány is. És igy ebből kiderül, hogy a zsidóságnak az a ré­sze. amely a zadok tanításához szegődött, a vallási meggyőződése mellett tulajdon­képpen -erősen -nacionalista -érzésű zsidó is volt. Ezért ismerte -el Messiásnak a zsidó születésű Jánost -és J-ézust, de üldözte hia- agjával a hellenizáló és a görög kultúrát Palesztinában is erőszakoló Pált. íme, hogy fogták fel a keresztyénség első századában élt sadduceusok ia maguk által is Messiásnak elismert Üdveziitő Jé­zust, Keresztelő -Szent János és Pál apos­tol egyéniségeit. T-ermészetes, hogy a nationalists szekta nem tudott felülemel­kedni Pál -aposstol gondolkozásának fen- költségéhez -és az egész emberiségre kiter­jedő -emberszeretetének nagyságához. Előttük még a saját fajuk fenntartásá­nak érdeke elsőbb kérdés volt az egész emberiségre kiterjedő humanizmus esz­meinél. Ilyen volt a mi szemünk -előtt Pál apostolnak -egész gondolkozásmódja -és nemes szivének szeretete lés ezért áll mielőttünk még apostol társai között is oly magas színvonalon.

Next

/
Thumbnails
Contents