Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-13 / 19. szám

oldat. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 19. sz 1911. Május 13 vei és életével támogassa. A ma­gyarországi katholikus és más vallásu főrendek és papok hatal­mas támogatása nélkül az erdélyi református nagy fejedelmek soha­sem lettek volna képesek az idegen hatalmakkal folytatott harcaikat diadalmasan megvívni. Csak igy volt lehetségesBocskai Istvánnak, Bethlen Gábornak és a Rákóczi Györgyöknek ama nemzetközi békekötéseket létrehozni, melyek Magyarországon a lelkiösmereti szabadságot és a magyar nemzet fenmaradását biztosították. Tehát Magyarországon a református vallás főérdeme és létérdeke épen a magyar nemzet fenmaradásának biztosítása. És hogyan állunk Ameriká­ban? Mi az amerikai magyar refor­mátus egyháznak létérdeke és fő­célja? Nem kételkedünk kimon­dani, hogy a magyar nemzetiség­nek bátor megoltalmazása és a jövőre való biztosítása. E nélkül itten létjogosultsággal sem bír­nánk Ezen főcélnak minden más érdeket és mellékcélt alá kell ren­delni. Akadhat-e tehát olyan igaz­ságos és tisztességes magyar em­ber, a ki az amerikai magyar refor­mátusokat eme törekvésükben meggyőződésből meggátolni, a ki a szent cél megvalósítására szol­gáló Szövetkezet létrejöttét az igazság és közjó szempontjából ellenezné? Nem akadhat, hanem igenis teheti azt egyik-másikunk önérdekhajhászatból, szereplési viszketeggel, szeszélyből vagy ke- resztyénteien személyeskedésből? Tiszteletes Komjáthy ur! Ugy-e azért ellenzi az amerikai refor­mátusok vállvetett együttműkö­dését, mert nem hajlandó .velem egy Szövetkezetbe lépni? Szóval, személyes okból. Hagyjon fel ké­rem az önző személyeskedéssel, a ” csodabogár” -oskodásaival, a sanda'' sántálásaivak ’, " rugkapá- lódzásaival” és a többi bibliai szó­lamaival és kövesse tisztán a tár­gyilagos alapon épülő meggyőző- dését s az ön által annyira hangoz­tatott igazság, a közjó és a keresz­tyéni szeretet parancsait. Kedves Tiszteletes ur! Ön valláscserélőknek és presbytaria- nusoknak nevezget bennünket. Nem tudjuk, hogy szemrehányás vagy gúny vagy mindkettő akar-e ez lenni? De nézzünk csak egy kissé jobban a Tiszteletes ur vád­jainak szeme közzé. Mi nem isme­rünk egyetlen magyar reformátust sem, a ki vallását változtatva re­formátusból presbyteriánussá. lett volna. A newyorki magyar refor­mátusok egy része, mint “new yorki 14-ik Utcai magyar rejormátus egyházközség”a maga egészében egy külön congregatiót vagy gyüleke­zetét alkot s mint olyan semmiféle más ajkú vagy fajú hittestvérek­kel össze nem olvadt, nem egye­sült, hanem a maga egészében fogadta el a Presbyterian Church pártfogását és segélyezését. Igen, a Presbytarian Church önzetlenül támogatta és támogatja a többi nemzeti egyházakkal egyaránt a magyar reformátusokat is, segé­lyezett és talpra állított bennünket összes magyar reformátusokat már akkor is. mikor az "édes­anya” a magyarországi kormány és egyházi főhatóságok teljesen magunkra hagytak, felölünk tudni sem akartak, mig ellenben a hatal­mas amerikai presbyterian egyház az általános vallásos érzület.és a protestáns szellem terjesztése cél­jából határtalan áldozatkészséget gyakorol, mert vezetői szabadság­szerető, demokrata szellemű, a protestantizmus és lelkiismereti szabadságnak s a közjóért való áldozatkészségnek rendületlen hí­vei. S ugyan mi áldozatot kíván­nak tőlünk ellenértékűi? Semmit Sem nemzetiségünk, sem val á- sunk rovására semmiféle kötele­zettséget vállalnunk nem kellett. A presbyteriái alsókéval úgyis tel­jesen azonos tan- és hitelveinket, a szülőhazából magunkkal hozott igazgatási szervezetünket és val­lási szertartásainkat teljes mérték­ben respektálják, azokat érintet­lenül hagyták és egyházközségünk belügyeibe egyáltalában nem avatkoztak. Vagyoni viszonyain­kat sem érintették, zálogjogokkal meg nem terheltek, javainkból semmit magukra nem írattak. így van ez nálunk! És ha szabad kérdeznünk, az Ön által hangoztatott igazságos­ság nézőpontjából,. miként áll a dolog Önöknél, kedves csatlako­zott hittestvér és Tiszteletes Lel­kész ur? Ugyebár a Dunántúli ref. egy­házkerületi tanács és a budapesti ref. Convent a "Csatlakozott" amerikai ref. egyházgyülekezetek részére szerzett kölcsönök erejéig az Önök ingatlanait zálogjogokkal terheltette meg? Ugyebár fentar- tották maguk részére azt, hogy Önök ingatlanokat csak úgy ve- he-senek-adhassanak s nagyobb beruházásokat csak úgy tehesse­nek, ha azt a nevezett óhazai ref. főhatósá go k jóvá h agyjá k. \ e ni tisztán felügyeleti, hanem határo­zottan rendelkezési jog ez, Tiszte­letes Uram! Hát ugyan a csődbejutni ké­szülő vagy a mások vagyonával jogtalanul gazdagodni kivánó éj­hazai kazér atyafiak vagy az amerikai fi tóbankárok mit szok­tak bukás előtt cselekedni? Azt, hogy ingatlanaikat úgy megter­helik, he gy a semminél is keve­sebbet éljenek, vagy üzletüket s más javaikat nejeikre, gyerme­keikre, sógoraikra vagy más cin­kostársaikra íratják s azután a másoktól kiharácsolt pénzeket zsebre vágva, azt előbb maguk számára biztosítják s azután cső­döt jelentenek vagy megszöknek, vagy mindkettőt megcselekszik. Hát a polgári hatóságok mit tesznek? A kiskorú mellé gyámot adnak, a gyengeelméjű és pazailib

Next

/
Thumbnails
Contents