Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-22 / 16. szám
5. oldal. 16. sz. 1911. 22. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja • VEGYES HÍREK. ' COLONEL ROOSEVELT MEGFEDDI A NÉV AD ALISAT. Fényesen sikerült felolvasó útja után Colonel Roosevelt Névadót látogatta meg egy napra, a hol Rénóban érddkesen egyszerű és őszinte beszédet tartott lelkesült hallgatóságának. Valósággal leszidta Nevada lakóit azért, hogy a válást annyira megkönnyebbit.i. ‘Az a nép—monda Roosevelt, — amely oly szigorú törvényt tudott hozni a lkártyajátékosokra, megtehetné azt is, hogy az elválásokra szigorúbb törvényeket léptetne életbe.“ Az exelnök megrovása nemcsak időszerű, de nagyon helyes is volt és remélhető, hogy Nevada tisztességes polgárainál nem fog hatályta- lenni a megrovás. A lelkész és az őrült szolga. Rev. D. Stuart Dodge megőrült szolgája a napokban nem kis aggodalmat szerzett. A lelkész, aki a 6. szám alatt Eaist 49-ik utcában lakik, nyugodtan végezte munkáját, amikor a szolga azon rémkiáltással verte fel a szomszédokat, hogy a házat rablók vették körül és kiáltása közben elsütött egy revolvert. Amig dr. Dodge és a családhoz tartozók hitelt adva a kiáltásoknak, elreteszelték magukat a második emeleten és amig az East 59-ik utcai rendőrállomásról kiküldték a segítséget, addig a szolga a száján lés a gyomrán meglőtte magát. A mentők a haldokló szolgát azonnal beszállították a newyorki Flower kórházba. A szolga még jobb kezében szorította görcsösen a gyilkos fegyvert, mig dr. Dodge, a 75 éves agg lelkész halálsápadtan várta a törté- nendőket. Természetesen, később kiderüli, hogy hire sem volt a rablóknak, hanem a szolga őrült meg. Amikor a kórházban a haldokló szolgához kérdést intéztek, hogy miért kiabált ? a szolga nyögve mondotta: „Emberek voltak a házban, jól tudom: utánam jöttek és még most is keresnek.“ A rémes jelenet lejátszásánál az emberek az ötödik aven és a 49-ik utcán az ablakokból a félelemtől reszkedve néztek ki. Azon hitben voltak ugyanis, hogy a rablók csakugyan betörtek a szomszédos lelkész lakásába. Dr. Dcdge és azok, kik vele oltak bezárva a rémületből felocsúdva ép akkor jöttek le, amikor a megörült szolgát az ambu'lancba tették. “Szegény ember“ monda az ősz lelkész. ”Ép a napokban akartaim a szanatóriumba küldeni. Hét évig volt a szolgálatomba,1 A megörült szolga neve Carr 50 éves és Brooklynban lakott. Az utolsó hónapban nagyra gyanúsan viselkedett, úgy hogy a lelkész a, szanatóriumba akarta szállítani. Vasárnap este, amikor a lelkész és neje fáradtan nyugodni mentek a szolga idegesen jelentette, hogy a házban rablók tartózkodnak. Hétfőn korán reggel a cselédség többi személyzetét ugyanezzel a kijelentésével költötte fel, de már ekkor a folyosón keresztül szaladgált, futott és kiabált, hogy a házat rabolják. A cselédség hitelt adott a kiabálásoknak ás telefonált a detektiveknek, akilk azonnal megérkeztek és az őrült szolga tanácsára a pince felé tartottak. Kihúzott revolverekkel mentek végig a rendőrök a szobákon, de a rablóiknak nyomát sem találták. Nemsokára ezltán lövések hallatszottak és a család tagjai -észrevették, hogy a szolga megőrült, akit aztán hamarosan elszállítottak. Dr. Dodge ugyanazon egyházmegyéhez tartozik, a hová a lapunk szerkesztője. 1860-ban végezte a Union Theological Se- minaryt és elnöke több egyházi hatóságnak. 49ik utcai lakásához közel vannak Mrs. Russell Sage, Ogden Guelet milliomosok épületei. Tárgyalások a Green streeti katasztrófa után. A newyorki nép még mindég nem tudja elfelejteni, azt a borzasztó katasztrófát, amely alig egy pár héttel ezelőtt történt. A 145 elvesztett éleet, amint a lapok annak idején hosszasan megemlékeztek róla 40 ezer ruhavarró nő és férfiak kivonulása követte A gyászmenet komor hatását még komorakba tette az a nagy esőzés, amely a kivonulás folyama alatt majdnem állandóan kísérte a menetet. A menet óriási hatása után többekben érlelődött az a komoly elhatározás, hogy a Manhattan városrészben lievő épületek ben a tultömöttséget megakadályozzák. A Manhattan Operaházban tartottak egy nagygyűlést, ahol az épitési -szabályokat is vita tárgyává tették. Mindezideig azonban semmiféle megegyezésre nem jutottak arra nézve, hogy hogyan lehetne az ilyen borzasztó szerencsétlen, ségek megakadályozását biztosítani. SZERKESZTŐI ÜZENET PITTSBURGH A közöttünk fenforgott szerkesztői üzenet-váltásba belekoní árko- dott „Egy bridgeporti csatlakozott“ álnéven az A. M. Népszava 90-ik számában egy „fogadatlan prókátor“ is, de cikkének hangulatából és személyeskedő irányából az tűnik ki, hogy megszokott borközi állapotában, vagy a tudás folytonossági hiányában pökhendiskedik s amellett még palástja alól a lóláb is kikandikál, — ép azért kontárkodó kiruccanásait érdemleges feleletre sem méltathatjuk, mert az ily lelkületű egyénnel való foglalkozás az A M. Reformátusok Lapját csak bepiszkolaá és lealacsonyítaná. Amit mondottunk önnek, azt általában véve, mint valót fentartjuk. Amerikai hírek. —New Yorkban a múlt héten megint volt nagy gyári tűz. A Manhattan Soap Co.- nak a West 36-ik utca 550-552 száma alatt levőötemeletes gyára égett le, de ezúttal a 75 alkalmazottat, részben a tűzi létrán részint a szomszédos ház tetején át sikerült megmenteni. Bár 200.000 dollár kár esett, de a tűzvésznek emberéletben áldozat nem volt. — Ralph Brandreth new yorki milliomos, ki titkárjával együtt Europa országait járta, brüsselben csavargónak nézték s becsukták. Már 3 hetet ült titkárjával együtt,együtt, mikor a belga igazságügyminiszter a tévedést ézrevév-e, szabadságukat visszaadatta. — A Havard-egyetem csereprofesszora Bostonból Írják: Smith Teobald, a Haw- ard-egyetem pathologiai tanárát szemelték ki arra, hogy csereprofesszornak a berlini egyetemre menjen. — Az adósság — titok. Hitcheock, az Egyesült-Államok posta igazgatója rendeletet adót ki valamenyi postahivatalhoz, amely szerint azokat a levelezőlapokat, amelyekben a hitelező fizetésre szólítja fel az adósát, nem szabad kézbesíteni. Az ilyen levelezőlapokat vissza kell juttatni a küldőknek. Egy magán-tartózás — mondja a rendelet — szent titok és nem a nyilvánosság elé való. A posta- igazgatóságnak nincs hatalma, hogy az ilyen levelezőlapokat kizárja a postáról, de azt megteheti, hogy a kézbesítésüket megtagadja. A milyen öröm azonban ez a rendelet az adósoknak olyan teher a postahivtalnokokra, mert most minden levelezőlapot át kell olvasniok. Amerikai Magyar Szövetség CLEVELAND, OHIO. Alakult 1906. február hó 27-én. Jogvédelmet nyújt,előmozdítani kívánja az amerikai magyarság művelődését, becsületet akar szerezni a magyar névnek. Minden jó magyarnak be kellene lépni e Szövetségbe. Tagsági dij egy dollár egy évre. Tessék írni e cimre: Amerikai Magyar Szövetség 515 Superior Building, CLEVELAND, OHIO.
