Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-07 / 1. szám

11. old*L Amerikai Magyar Bsfonsituaok. Lapja" 1- sz. 1911. Január 7. REGÉNY. Örült a trónon. Irta: DUMAS SÁNDOR. (13) Az alak szivében egy hosszú tőr állott, amelynek marko­latján egy szintén csak a beavatottak számára olvasható jel volt látható. A fal mellett az egyik sarokban egy emberi csontváz, a má sik oldalon pedig egy élő kigyó foglalt helyet. A kígyó a föld re csúszott most le s egy ember, helyesebben gyermekfejhez közeledett. Ez a gyermekfej élni látszott, sőt amint a kigyó feléje kö­zeledett, mintha menekülni igyekezett volna előle, de haszta­lan, a kigyó most gyors tekergődzéssel átfonta a gyermekfej nyakát s a fej egy elhaló nehéz sóhajtásban tört ki. ■— Mi ez? — bérdé Néró. — Ez a szerelmes vágyódok és reménylők számára készül. Nem ismered Néró ezt az italt? EEz ennek a földbe ásott gyer­meknek a csontvelejéből készül, ha itt éhen hal, miközben szi­vét a vágy emészti, mert amint láthatod, körülötte mindenfelé a legjobb ételek vannak kirakva, amelyeket ő el nem tud érni soha. így a folytonos vágy emészti szivét» amig csak meg nem hal, ekkor azután minden csepp veleje tele van avágygyal — ez használ. Róma összes vágyakozó szerelmesei e helyen szer­zik be bájitalukat. (Még egy sem panaszkodott, hogy a szei; nem használt. (Tulla Sevina is tud készíteni bájitalt, de ő a gyermekeket csak három napig éhezteti, azután mindjárt leöli, ez nem helyes, ez a mód sokkal jobb. (Néró nyugodtan hallgatta ezeket a retenetes dolgokat s érdeklődéssel nézte a földbe ásott gyermeknek a fejét, amint» az aléltan hanyatlott vissza a kigyó ölelése alatt. — Nos, — mondá Néró — ne veszitsk az időt, tettre fel! A varázslónő ezen intésre lefonta a gyermek nyakáról a kígyót és egy ezüst sipba háromszor belefujt. Erre a jelre egy lomha állattól származható szárnycsapás vále hallhatóvá a levegőben, de oly magasságban, amelynek se hogysem felelt meg a szoba külömben alacsony menyezete. Ugylátszik valahol a magasban volt ennek a szobának egy foly tatása is, amelyet most a sötétség teljesen elfedett. A lassú szárnycsapás9k mégis mozgásba hozták a levegőt és a császár mintha egy percig mégis megijedt volna» kérdé: — Mi ez ? Felelet helyett a varázslónő még egyet fütytyentett s ke­vés vártáivá egy pislogó szemű bagoly repkedte körül a va­rázslónő jobb kezét, mely a kígyónak a fejét tartotta fogva. Amint a bagoly háromszor körülröpködte a varázslónő kezét, ez a kigyó fejét az előbb felszított láng felé tartotta. Az állat fájdalmában testével ide-oda csapkodott, de Lo­tste addig el nem bocsátotta, mig fogai közülsürü fehér habot tört elő. Ezt a fehér habot most sietve egy parázsal telt edénybe töltötte s hirtelen lefedte egy elefántcsontból készült fedővel. Intett Nérónak s ezzel az edénynyel kezében minketten sietve elhagyták a házat. Mielőtt azonban rtjég kilépett volna, sötét odúból egy élet telennek látszó tömeget emelt magához, Néró jobban szemügy­re vette egy fekete gödölye volt az. (Most gyors léptekkel vezette a varázslónő a császárt né­hány elhagyott utcán végig, mig a városon kiviil a halálraítél­tek temetőjébe értek. Itt egy dombnál hirtelen mint a hiéna kaparni kezdett Lokuste, majd mikor az ásott gödröt elég nagy nak vélte, beletöltötte az izzó parazsat. Alig hogy ennek füstje a szél által hajtva az ég elé kezdett szállani, hirtelen előrántotta a magával hozott gödölyét s an­nak nyakán a főereket saját fogaival átharapva, kiengedte az izzó parázsra az állat meleg sugárban előtörő vérét­Az állat keserves bőgéssel felet a halálos harapásra s né­hány pillanat alatt kiadta páráját. Lokuste még várt, majd Néró is úgy vette észre, hogy az elszálló füstben egy alak vált láthatóvá. Kanidiét vélte láthatni» a régi rómaiak leghíresebb varázs lónőjét és csakugyan ez a domb az ő sírhelye volt. Mikor ez a lélekidézés is elmúlt, a hold előlépett a sürü felhők mögül s mintha megelégelte volna a boszorkány őrült rémtetteit, bevilágította a temető néma táját, ahol szörnyű tet­tet tervezett egy császár és egy méregkeverőnő. — Nos, — kérdé Néró, amint Lokuste közelébb lépett hozzá. — Minden törekvésem hiábavaló lesz — igy felelt Lokuste — Úgy hát nem bírsz semmiféle biztosan ölő méreggel. — óh igen, de nála megvannak a biztosan ható ellen­mérgek. — Úgy hát ismered azt, akit halálra Ítéltem? — Igén, anyád az, — felelte Lokuste. — Jól van, — felelte hidegen a sászár — úgy hát más esz­közhöz fogok nyúlni. Mindaketten elhagyták most a temetőt és a város felé irá­nyították lépteiket. Sietni kellett, már hajnalodott és úgy a császár, mint Lo­kuste éppen nem akarták, hogy a kelő Róma őket az utcán lássa.---------- . í (Folyt, köv.) LEFKOVITS RUDOLF Első rendű Női Szabó 1525 FIRST A’VE. NEW YORK Mérték után a rendelések a legpontosabban eszközöltetnek.-■ 10 percentes kedvezmény, a ki a lapot felmutatja. ----­Dr. Soós Kálmán, állami közjegyző v. m. kir. törvényszéki biró, 337 East 16th Str., New York, mindenféle amerikai és ma­gyarországi okiratokat, szerződéseket» meghatalmazásokat szakszerűen szerkeszt és hitelesít. Sok évi bírói és ügyészi gya­korlata alapján a legjobbban elintéz bármily ó-hazai polgári és büntető, katonai, örökösödési, adásvételi, telekkönyv hekebe lezési stb. ügyet- A legjelesebb hazai ügyvédekkel van össze­köttetésben. Dr. J. PEKELMAN Fogorvos Lakása 308 East 72-ik utca NEW YORK. Hivatalos órák hétköznap: d. e. 10—este 8-ig Vasárnap d. e- 10— d. u. 4-ig. Telephone 5148 Lenox

Next

/
Thumbnails
Contents