Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-18 / 7. szám
Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 9. oldal. 7. sz. 1911. Február 18. A kis Magyar leány. (Igaz Alfréd előkelő angol családból származott. Szülei nagyon gazdagok voltak, de ő rajta egyáltalán nem látszott a gazdagság, egyszerűen volt felöltözve és nagyon jó szivü volt tanuló társaihoz. A gazdag angol kis fiú Juliskával először a cáron találkozott. Alfréd tanuló társainak vitt iegy csomó almát, de a mint az egyik utca sarkánál a car hirtelen megállott, Alfréd a nagy zökkenéstől elejtette a csomagot úgy hogy a papiros elszakadt, az almáik pedig szer ' te-széjjel gurultak. Most nem tudta, hogyan szedje azokat össze. A papiros széjjel szakadt s a mikor az egyik almát megfogta, a másik elgurult a kezei melllett. Juliska látta mindezt. Ő Magyarországból jött — alig egy pár esztendeje hogy az uj hazában van; az angol nyel vet csak nehezen beszélte, de nyilt hóm lokáról, sötét kiék- szemeiből le lehetett olvasni a jószívűséget. Meg kell azt is említenünk, hogy a Juliska özvegy é- des anyjával együtt vándorolt ki az uj hazába és itt nagy szomorúság érte, mert az édes anyja váratlanul elhalt és igy ő árván maradt. Juliska jkfözvetlexL mellette állott! Alfrédnek, látta amikor a papircsoma- got- keféből kiejtette, látta amikor az almák szerte széjjel gurultak. Alfréd \hasztalarnj gondolkozott, sehogy sem tudott módot találni arra, hogy az összes almáikat felvehesse. A papirost nem használhatta már. Ámde amint hátra tekintett ragyogó szemei találkoztak Juliska tekin tétével. történet.) lom többé papírzacskóba azokat — folytatá nevetve Alfréd — s azután szaladt az iskola épülete felé úgy, hogy Juliskának a- lig volt ideje megköszönni az ajándékot. Juliska kis testvérei igen megörültek a szép piros almáknak, Ritkán juthattak ők, mióta árvákká lettek ilyen szép, különös ajándékokhoz és igy nem csoda, ha nagyon hálásaik lettek azokért. Ettől az időtől fogva valahányszor Alfred és Juliska találkoztak a Car-on, mindig barátságos mosolylyal köszöntötték egymást. Egy reggel azonban Alfred észrevette, hogy Juliska mosollyá örömnél- iküli és hangja bánatos. A Car tele volt és igy Alfréd nem kérdezhette meg Juliska fájdalmának okát, de a mikor mindaketten leszállottak, Alfréd rögtön kérdést intézett Juliskához, hogy miért oly szomorú. A leáiny sötét szemei hirtelen köny- nyekkel teltek meg. Munkától megbámult kéziét szomorúan tette a szivére és fájdalmasan jelentette, hogy a munkáját elvesztette. „Az a nő a kinél szolgáltam — mon dá Juliska — elutazott a tengerentúlra talán abba a szép hazába, a honnan én egykor édes Anyámmal eljöttem. Ez az oka, hogy munkámat elveszítettem. .Már két hete, hogy munka nélkül' vagyok sóhajtott fájdalmasan“. Úgy látszott mintha Alfréd kérde- zősködése valami vidámságot ikölcsöno zött volna Juliskának. Alfréd kérte Juliskát ezután, hogy kísérné föl őt lakásukra, hátha váz ő szülei adhatnának neki va,yltt van ez a kosár, tedd ebbe azokat az almákat“ miközben Juliska is lehajolt s a kosárba tett egyet. Alfréd hálásain megköszönte és megegyeztek abban, hogy a mint leszállanák a Car-ról a legelső üzletben ismét papirosba csomagoljtatják az almákat és Alfréd visszaadja a kosarat Juliskánáfc. De á mikor leszállottak Alfréd az almák felét a kosárban hagyta Juliska résziére, a miért Juliska oly szives és jó volt, hogy az almák összeszedésénél segített neki. Juliska hasztalanul vatiaJko dott az ajándékot elfogadni. „Te jó voltál én hozzám — moüdá Alfréd — fogadd el hát tőlem e csekély ajándékot szívességedért én hozhatok miég tanuló társaimnak almákat más 'alkalommal is, de nem csomagolami munkát. Csakugyan úgy is lett. Alfréd mamája, a mikor a gyermek elbeszélte a Car-on történteket, azonnal adott munkát Juliskának, a Ikinek arca felragyogott az örömtől és boldogságtól. Alfréd pedig mosolyog va fordult Juliskához és mondá: Minden jótettnek meg van a maga jutalma. Napoleon Boneparte. Napóleont tartják a világ történelem egyilk legkiválóbb a- lakjának. Életének legfontosabb eseményei 15 év keretén belül folytak le. 27 éves korában az olasz hadseregget vezette. 30 éves korában ia világ legtnagyobb törvénhozóinak egyilkie volt, s korának legnagyobb hadvezére. 46 éves korában a "Waterlowi ütközetben legyőzetett. Életét Szent Helena végezte be. QVERMEKEKNE K.
