Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-29 / 5. szám
14. oldal. „Amerikai Magyar .Reformátusok Lapja’ 5. szám. 1910 január 29. megnyerő, hogy gondolatai csak ugyan mély benyomást gyakorolnak azokra, a kik vele érintkezésbe lépnek. E minden tekintetben kiváló ember egy méltó segítőtársat kapott az uj esztendőben William P. Shriver lelkészben, a ki különös előszeretettel viseltetik a magyarok iránt és e sorok Írójától már eddig is több informátiót kért a bevándorolt magyarok helyzetéről. Istennek áldása vezérelje őket munkájokban. A 14-dik utcai ref. egyház lelkészének címe, a hová a megkeresések alkalmával a leveleket kérjük: Hév. Lad. Harsányi, 214. E. llth St, New York, X. Y. Johnstown, Pa. Anyaszentegyházunkban az uj év első vasár; napján adtunk számot múlt évi sáfárkodásunkról, a délelőtti isten1 tisztelet végeztével tartott egyház községi közgyűlés alkalmával. Lelkész jellemző vonásokban mutatott rá arra a buzgó munkásságra, mit az egyháznak tisztviselői fejtettek ki egyházunk virágzása, előrehaladása érdekében. Az egyház építés munkájában el- ismerés illeti különösen Lengyel János gondnokunkat, ki több évi gondnokoskodása dacára sem fáradt meg a vállaira nehezülő terhek alatt, sőt a gondjaira bízottakban időt, fáradságot nem kiméivé a legnagyobb hűséggel járt el mindig; úgy egyháziassága mint egyházunk liánt kimutatott áldozatkészsége által is tündöklő példaként állt gyülekezetünkben. Nem kevesebb elismerés illet1 Bakos József egyházi pénztárnokunkat, ki ref. jellegű intézményi* inknek évek hosszú sora óta j ennája. Egyházi anyagi ügyeink zavartalan elintézése — mindin (gyes esetben pontosságáról, hűséges sáfárkodásáról tanúskodott. Az igaz bittől származó jó cselekedetek fokmérőjeként lelkész előadja, hogy egyházunk évi bevétele a tavalyihoz képest bár $5C0 emelkedést mutat: mégis kevés, egyházunk tagjainak nagy számához viszonyítva, mert sok az olyan egyének száma, kiknek évi járuléka egyházunk fenntartásához nem üti meg a $9.00 mindrnu- mot. Tekintettel azonban a jobb munkaviszonyokra, lelkész azon reményének s meggyőződésének ad kifejezést, hogy a jövőben nagyobb mértékben fognak eleget tenni egyháztagjaink az egyház, mint oly isteni, vallás-erkölcsi intézmény iránt tartozó kötelességeiknek, melyen az emberiség létének nagy kérdései sarkalla- nak. Ha követi kiki nemesebb részének sugallatát, ugye felderült uj esztendő bizonyára áldott és kedves esztendeje leend reánk nézve az Urnák, ki hatalmasságánál fogva megcselekedheti, hogy lókedvünkből való adakozásunknak haszna reánk térjen. Egyházunk számadatai a következők: Bevétel volt az 1909. évben: Perselypénzből.... ............................................$ 355 21 Kollektálásból .................................................... 399.20 Társas összejövetelekből...................................... 422,47 Adományok ................................... 49.— Vegyesekből.......................................................... 28.— Maradvány 1908-ról 110.29 Összesen.... $1364.17 K i a d á s Lelkész fizetése....................................................$ 300.— Templom adósság törlesztés ............................... 666.50 Templom, iskola, parochia világítás.................. 29.55 Templom és iskola fűtés..................................... 7.20 Templom takarítás ............................................. 36.— Templon, iskola súrolás....................................... 19.20 Tűzbiztosítás..................................................... 14.— Vizadó............................................................... 18.— Városi adó................................................ 16.50 Megywi adó..........................................................$ 3.33 Egyházmegyei költségek .......................... 29.72 Telephon.............................................................. 15.78 Egyházi hirdetések.................................. 5.35 Nyomtatványokért................................. 3.15 Temető föld vételárába......................... 25.85 Javítások.......................................................... 123.26 Vegyesek................................................................ 8.90 Összesen.........$ 1322.59 Maradvány 1910-re .. . .$ 41.58 Népmozgalmi adatok a következők: Születtek: fi-neinen........................................ 15 nő-nemen .............................................17 Összesen .........32 Házassági szövetségre lépett....................................15 pár Meghaltak: fi-nemen................................................ 2 nő-nemen.............................. 1 Összesen ... 3 A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából „Isten dicsőségére“ adakoztak a következők: Lengyel János $10.00, Nagy László $•'•00, Patay Mária $2.00, Barkó Pál $1.00, Antucs Józsefné $1.00, Gaydos E. 5.00; összesen: $24.00. Az urvacsorai kenyeret és bort a következők adományozták az 1909. évben: Fél-bőjtkor, Keresztessi János s neje. Husvétkor, v. Kovács István s neje. Pünköstkor, Mercz József s neje. Uj-kenyéri hálaadás alkalmából, Nagy László és neje. Uj-bori hálaadás alkalmából, Pecsenye István és neje. Karácsonykor, Pelsőczi Ferencz és neje. E helyen is megörökítjük azok nevét, kiknek havi adománya 50 cent vagy azonfelüli volt a múlt esztendőben és a kik legtöbb adományaik által tűntek ki egyháztagjaink közül: Lengyel János SIS.50, Nagy László 16.50, Bakos József 9.50, Kövér Sándor 9.00, Pecsenye István 7.00, Pelsőczi János 6.50, Erdélyi József 6.00, Komjáthy József O.oO, v. Kovács István 6.00. Kövér Mártonná 6.00, id. Szakái József 6.00, Végb György 6.00. (Vége köv.) Magyar rabszolgák Amerikában (Igaz történet.) (Vége.) IV. A MAGYAR RABSZOLGÁK. A két fiú azt gondolta, legokosabb, ha ők az erdőbe behatolnak, mert amerre másfelé láttak, ott nem volt sehol sem farm. Talán belül valami tisztáson, lesz valami tanya, ahol kapnak Valamit. A- zért is ajánlkoztak ők, mert a legéhesebbek voltak, a fiatal gyomor hamarabb éhezik meg, mint a vén emberé s igy ők leghamarabb jutnak eleséghez. Ok hát bevették magukat az erdőbe s mentek befelé, mindig a napot vigyázva, hogy vissza is tudjanak jönni, de bizony ott két óra járásnyira hire-hamva sem volt akármilyen eledelnek. Holmi tavalyi bogyók voltak a fákon, meg nagyobb gumók is, de ezeket nem igen merték megkóstolni, hogy nem mérgesek-e ezek. Persze, ha egy oldal paprikás szalonna lógott volna le valamelyik fáról, attól ugyan nem ijedtek volna meg. De hát van még paprikás szalonna a világon? Ezt kérdezgette Mics Jani Bokortól, aki nagyon elkeseredett erre. Itt volnának most a szabadságban s nincs mit enniök. Majd még éhen pusztulnak el a rengetegben. Mit csináljanak most? Végül is azt határozták, hogy visszafordulnak s elérik társaikat. Ta-
