Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-10-23 / 43. szám
6. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 43. szám 1910. október 22 .ÖRÖMHÍR ' 1910 Október 23. ISMÉTLÉS. Aranyágé: “Lönpedig, hogy mikor az idő elközelgetne, melyben oda fel kellene vitetnie, magát megbátoritá, hogy Jeruzsálembe menne. És kibocsáta követeket az ö orcája előtt Lukács ev. IX: 51, 52. III. lecke: Péter vallást tesz Jézusról. Tegyünk visszapillantást az elmúlt leckékre, a melyek a mai aranyigéhez vezetek bennünket Ezekben a leckékben tervezte Jézus kiválasztani tanítványai résziére a legjobb utat, a melyen az ő tanait e földön a legeredményesebben hirdethetik. Ő már tudatában volt annak, hogy őt egy napon keresztre fogják feszíteni, azért mielőtt elhagyta volna a földet, tanította őket kérdések, parabolák és szerető szavai által, hogy a mikor eltávozik tőlök tudjanak nélküle is lelkesedni az evangéliumért. És előkészületének az első lépése az volt, hogy feltette a tanítványok előtt a kérdést, hogy mit gondolnak, kicsoda Ő? Erre a kérdésre Péter adta meg a feleletet az ő valiástételében, a midőn azt mondotta: Te vagy a ma Krisztus, az élő Istennek fia.” Jézus elkezdhette hát az egyház megalapítását e földön, nem azért mert Péter szavai igazak voltak, hanem azért mert, a mit az an dől kimondott, azt már a Szent lélek sugalmazta ő neki. ... .Aramyige: “Te vagy ama Krisztus az élő Istennek fii.” Máté ev. 18: 16. IV. lecke. Krisztus megdicsőittetése. Az egyik hók'ben olvashattuk, hogy Jézus csodálatos utón mutatta meg tan t' i- nyainak a benne lévő mennyei világosságot. Egy alkalommal a lelkében lévő viliágosság az areát vette körül egy bizonyos ideig. Megdicsőittetésének ehhan a pillanatban egy csodálatos hang hallatszott a mennytől, a mely megmutata, hogy kicsoda Jézus, t. i. Istennek egyszülött fia. Aranyige Ez az én szerelmes fiam, kiben én megnyugodtam, őt hallgassátok. Máté ev. 17: 5. V. lecke. A megbocsátás. Jézus itten megmagyarázza egy elbeszélés által, hogyan kell megkönyörülni testvértársainkon. A szolgán megkönyörült egyszer a király, a kinek ő nagy adóssággal tartozott, de a szolga már nem akart megkönyörülni a szolgatársán, jóllehet tapasztalásból tudhatta, milyen jól esett neki is egyrok, hogy a király elengedte az ő adósságát. Ezen példázatot Jézus Péter kérdésére feleletül mondotta el, hogy mi is megtanuljunk megbocsátani másoknak, mint az Isten megbocsát minekünk. Aranyigé: Ha megbocsátjátok az embereknek az ö vétkeit, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok” Máté ev. 5 VI. lecke. Jézus Jeruzsálemi utján. Az üdvezitőt nagy sokaság vette körül a jeruzsálemi utján, de legjobban az a- nyák törekedtek, hogy gyermekeiket megáldás végett Jézus elé vihesék. A tanítványok alkalmatlanoknak gondolták a gyermekeket és elakarták őket távolítani, de Jézus igy szólott a gvermekek felé fordulva hozzájuk: “Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert ilyeneké a menynyiknek országa.” Egy megkapó történetben van elbeszélve, hogy egy angyal leszállóit az égből egy kis maggal, a mely szeretet, igazságot és hűséget tartalmazott. És az angyal olyan helyre'- akarta a magot ültetni, a hol ha felnő az, gyiimöesözni fog Megkérdezte azért a földön, .hogy kinek adja az értékes magot. S a mint az elbeszélés mondja Jézus meghallotta ezeket és mosolyogva mondotta az angyalnak, hogy helyezze egy gyermeknek a szivébe. De az angyal nem -egyenesen a gyermek szivébe tette, hanem átaladta egy tanítónak, a ki gondosan beültette a gyermekeknek szivébe, a hol az szépen kifejlődött. így Jézus mindig szívesen veszi, ha gyermekek imádkoznak ö hozzá. Aranyige: “Hagyjatok békét a kis gyermekeknek, engedjétek hozzám őket, mert ilyeneké a menyeknek országa” Máté ev. XIX -, 14. VII. lecke Példázat a szőlőmunkásokról. Jézus a szőlő munkásokról szóló példázatában azt az örök igazságot akarta felmutatni, hogy az Isten bárkinek megadja a lelki élet boldogságát. Némely ember későn, másik hamarább tér meg az Isten országának, de Isten nem tesz külöinbséget és mindegyik számára biztosítja az üdvöséget. Aranyige: “Sok elsők lesznek utolsók, sok utolsók pedig elsők.” Máté ev. XIX: 30. VIII. lecke. Jézus Jeruzsálemhez közeledik. Ebben a fontos leckében az van kiemelve, hogy egy anya jött Jézushoz egy napon és kérte helyezze két fiát országában jobb és balkeze felől. Jézus felmutatta az anya előtt, hogy az ő országa nem trónokban, házakban, vagy országokban van, hanem azon szivekben, a kik szeretni tudnak és hisznek ő benne. Aranyige: “Az embernek fia nem jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon s adja életét váltságul sokakért” Máté ev. XX: 28. IX. lecke. Jézus Jeruzsálembe menetele. Jézus Jeruzsálem városába vonolt a husvét ünnepe előtt. Mindenki öröm ri- •valgással fogadta az üdvezitőt, a ki szamár háton a legegyszerűbben volnut be a díszes városba. Mikor a templomhoz ért, látta a galamb árusokat, pénzváltókat és kiűzte azokat az Isten házából, mert Isten lélek és a kik őt imádni akarják szükség hogy szívben és lélekben imádják. Aranyige: “Légy segítségül Isten Dávid fiának! Áldott legyen, a ki jött az Urnák nevében! Légy segítségül Isten, ki vagy a magasságban!” Máté ev. XXI. X. lecke. Példázat az Isten Ítéletéről. .A farizeusok és képmutatók büntetését mutatja fel ez a lecke minekünk. Isten az ő országának munkálásával csak azokat veszi körül áldással a kik reájuk bízott lelki adományokat megtudják őrizni. Isten leteszi kezünkben az léletet, tőlünk függ, hogy csupán a test örömeiért dolgozunk-e vagy a lelkünket is műveljük. Egy napon azonban elérkezik az ítélet, melyen ki ki elveszi munkájának gyümölcsét. Aranyige: “Elvetetik tőletek az Istennek országa és adatik a pogány népnek, hogy gyümölcsét annak teremaje.” Máté ev. XXI: 43. XI. lecke. A király fiának menyegzői lakomája. Istennek országába csak azok mehetnek be, a kik a lélek tiszta ruháját felöltözik. Mindenki meg van hiva ez országba, legyen szegény vagy gazdag, de senki sem foglalhatja el helyét, mig Isten ki nem választja és méltónak nem találja arra. Arnyige: “Sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak” Máté ev. XXII: 14. XII. lecke. Három kérdés. A farizeusok rossz indulattal olyan kérdéseket intéztek Jézushoz, a melynek megfelelésével őt bajba hozhassák. Az első kérdéssel a császár személyét érintették. Kell-e a császárnak adót fizetni? Jézus felelete igen bölcs volt, a mikor azt mondotta, adjátok meg a császárnak is a mi a császáré, Istennek pedig a mi az Istené. A második kérdés az volt, mi a legfőbb parancsolat a törvényben ? Szeresd az Istent teljes szivedből lés szeresd felebrátodat, mint önmagadat, válaszolá az Űdnezitő. E gyönyörű feleletek után aztán ő intézett kérdést a pharizeusokhoz, hogy megsz-égyenitse őket, mondván, mit gondoltok ki fia a Krisztus? Dávidé, felelik azok Hogyan lehet hát, mondja Jézus,hogy Dávid őt urának nevezi. A pharizeusok megszégyenülve távoztak.
