Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-10-08 / 41. szám

4Í. szám. 1910 október 8. ÍÖ. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Laf>ja“ ft-------#= .. = ­iL_______­Hírek a nagyvilágból____ k_______j, cTHagyarország. Nagy idők tanúja. Osli-nemzetségbeli astffy-asszonyfai Ostffy István negyvenm'olcas honvédtiszt, földbirtokos volt or- szággj'ülési képviselő szeptember i6_án n5'olcvan éves korában meghalt Ostffyasszonyfa községben. A halottat Farádra vitték s ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Tisza István az aradi vesztőhelyen. Varjassy aradi polgár- mester fölkérte Tisza István grófot, hogy az október 6-án Arad városa által rendezett gyászünnepen mondjon beszédet. Tisza István gróf erre megigérte, hogy október 6-ára leutazik Aradra s a tizenhárom vértanú vesztőhelyén beszédet mond. Kossuth=szobor leleplezés. Losoncon Kossuth Lajos szüle­tésének évforduló napján leplezték le Kossuth Lajos szobrát, a melyet a losonci önálló iparosok műkedvelő egyesülete, a magyar asztaltársaság és a Kossuth Lajos asztaltársaság állított fel. A szobor leleplezése alkalmából a város házait föllobogózták és földiszitették s a legtöbb üzletet bezárták­Erzsébet királyné szobra Csíkszeredán. Csíkszereda város lakossága a vasúti ligetben márványszobrot emelt néhai Erzsé­bet királynénak. Impozáns ünnep keretében az egész város kö­zönségének részvételével, délután leplezték le a művészi alko- tásu szobrot. Nagy tűz. Mikszásza kisküküllőmegyei községben gyufával játszó gyermekek egy pajtát fölgyujtottak, a mitől a fél falu le­égett. A viz hiánya miatt az oltás roppant nehezen ment. Az állomási alkalmazottak és a csendőrök nagy önfeláldozással vet­tek részt az oltásban. Néhányan meg is sebesültek, köztük súlyo­sabban Kenessey állomásfelvigyázó és Kovács pályaőr. Székely vállalkozás. Háromszékmegyében Apor báró torjai uradalmát a hozzátartozó kastéllyal, Bálványosiüred fürdőt, a világhírű torjai Büdösbarlang-ot, a regényes Bálványosvárat a mellette lévő szénsavsürítő gyárral Apor Gábor báró özvegyétől három torjai székely birtokos megvásárolta. A birtokot előbb egy angol társaság, később romániai magánosok akarták meg­vásárolni. Apor báróné fajszeretete azonban meghagyta a birto­kot székely kézben, bár a román ajánlat több százezer koronával nagyobb volt. Az uj tulajdonosok a fürdőt, melynek környéke téli sportokra kiválóan alkalmas, fokozatosan nyári-téli gyógyi- tóhellyé akarják fejleszteni. Agg honvédek öröksége. Ez év tavaszán meghalt Debrecen­ben Simonffy Imre királyi tanácsos, nyugalmazott polgármester, a ki a városnak több mint huszonöt évig volt legelső polgára. Simonffy Imre nagy vagyont hagyott hátra. Végrendeletében a város közintézményeinek és a református egyháznak tekintélyes összeget hagyott. Az öreg polgármester a szabadságharcban vitézül küzdött a debreceni honvédsereggel s halála előtt nem feledkezett meg a Debrecenben élő öreg honvédekről sem, a kik­nek egyesülete élén állott haláláig. Az egykori bajtársaknak két­ezer koronát hagyott. Birtokparcellázás. Nagy Sándor dr. a több milliót tevő vagyonát jótékonycélu alapítványokra hagyományozta. A hagya­tékhoz tartozó alsószentiváni uradalmat a dunaföldvári polgári takarékpénztár parcellázás céljából megvette. A parcellázásra történt eladáshoz a közalapítványi igazgatóság hozzájárult. Alsószentiván mellett a parcellázás alá kerülő birtokon több magyar telepessel uj községet fognak létesíteni. Beomlott sóbánya. Aknasugatagon egy üzemben levő só­tárna beomlott. Az abból kiömlő nagymennyiségű sóviza Róna, illetve az Iza folyóba folyt, a melynek vizét nagy darabon annyi­ra sóssá tette, hogy az állatok sem bírnak belőle inni. A tárna helyreállítására vonatkozólag hatósági intézkedés történt. A nagy kölcsön. Az ötszázhatvanmilliós államkölcsön, a melynek megadását a francia pénzpiac visszautasította, el van intézve. A mint előrelátható volt, Lukács László pénzügyminisz­ter ismét a bécsi Rothschild-csoporthoz fordult. A kölcsönt a bécsi Hitelintézet és Földhitelintézet, azután a berlini Bleich- roeder- és Mendelsohn-féle Leszámítoló Társaság és Dresdener Bank szavazta meg. Mecset GüLBaba sírján. Gül-Baba, a rózsák atyja, év­századok óta alussza örök álmát a főváros egyik legszebb fek­vésű helyén, a Rózsadombon. A török hagyomány szerint Bu- dinban (Buda) élt és itt is halt meg a szentéletü mohamedán, a kit a törökök máig is szentként tisztelnek és sűrűn zarándokol­nak el sírjához, a mely a budai oldal régi fürdői mellett egyet­len emléke a török uralomnak Magyarországon. Most, hogy a török és magyar nem ellenségként áll egymással szemben, sőt a legújabb kölcsönös személyes érintkezés újra élesztette a régi barátság érzéseit, egy kegyeletes terv merült föl: a török kor­mány mecsetet szándékozik építtetni a magyar fővárosban Gül- Baba budai sírja fölé. A terv immár megvalósulásához közele­dik. A török kormány már elkészítette a mecset terveit a legkö­zelebb megkezdik az építést. Kínai vendég Budapesten. Csang Juan Csi kinai közokta­tásügyi államtitkár Rottenbiller Fülöp táblai biró kíséretében megjelent Bárczy István dr. polgármesternél és közölte vele, hogy kormánya a közoktatásügy tanulmányozására küldötte Budapestre. A kinai vendég ellátogatott a közoktatásügyi osz­tályba is, majd a Balaton-utcai óvóiskolát, a Dob-utcai elemi iskola háziipari és iparos-inasiskoláját és a Peterdy-utcai polgári iskola női ipari és továbbképző tanfolyamát nézte meg. Csang- Juan-Csi elragadtatással nyilatkozott a főváros tanügyi viszo­nyairól. Kolera és a szesz. A Magyarországi Független Good Temp- lar-rend következő plakátot ragasztotta ki Budapest utcáin: Napok óta plakátok jelennek meg, melyek megtették az al­koholt a kolera orvosságának. A Magyarországi Független Good Templar-rend szükségesnek látta, hogy a közönség megtévesz­tését célzó eme reklámokkal szemben tiltakozását kifejezésre juttassa és a következő szövegű plakátok utján a közönséget he­lyes magatartásra intse: Száz esztendős tapasztalat, hogy a ko­lerában leghamarabb az iszákos emberek pusztulnak el. 1832-ben Albanyban kolerában elhalt 336 ember közül 140 iszákos volt. A tudomány azóta azt is bebizonyította, hogy még a szesz mérték­letes élvezete is gyengíti a szervezet ellenállóképességéta fertőző betegségekkel szemben. A mikor tehát a pálinkafőzők és szesz­árusok nem átallják még a koleraveszedelmet is felhasználni lel­kiismeretlen reklámjaikra, hirdetvén, hogy a kolera ellen biztos óvószer a szesz. Adame glaszgovi egyetemi tanár ezt mondta az 1848—49-iki kolerajárvány alatt szerzett tapasztalatairól: „Ha hatalmamban lenne, ezt imám fel minden korcsma ajtajára: Itt kolerát árulnak!1

Next

/
Thumbnails
Contents