Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-02 / 26. (27.) szám

2. oldal. 27. szám 1910. julius 2 „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” A becsületes korcsmáros. „Hogy ez nem jó. hanem hamis pénz ? Bizonyítsa be nekem!l< kiállt nagy dühösen egykor egy fiatal munkásember, midőn a korcsmáros nem akart neki italt adni. „Csak lassan, barátom“ felel a korcsmáros; „én nem mon­dom, hogy nem jó pénz; én csak azt mondottam, bog}' ezért a pénzért nem adhatok neked inni. “ „És miért nem ?“ „Mert nem illet téged“, felelt a korcsmáros. „Hogy nem engem illet ? Bizonyítsa be ! Hiszen én tisztessé­ges munkával kerestem meg e pénzt.“ „Igen, tisztességes munkával kerested, s szeretném, ha tisz­tességesen használnád fel. Ez a pénz nem a tied, hanem szegény édes anyádé; mert te még sokkal tartozol neki.“ „Hogy lehet az? Hiszen édes anyám nem kölcsönözött nekem soha semmit. ‘1 „Úgy, tehát nem kölcsönözött neked semmit? Te tehát min­dent megfizettél neki, a mit ő tanításodra, nevelésedre, ruháza­todra 18 éves korodig rád költött ? Megszolgáltad neki azt az anyai gondoskodást, mellyel születésedtől fogva a mai napig kö­rülvett, azt a sok aggodalmat, bánatot, azt a sok keserű könnyel, melyet érted szenvedett és ontott, azt az átvirasztott sok éjszakát, melyet betegágyadnál eltöltött ? Annak a szegény asszonynak ma nincs semmije; öreg, tehetetlen, beteges; egykor szép arcza, ma ráncos, haja ősz, munkára gyenge és te nem szégyenled magad keresetedet elinni, a mellyel kissé megkönnyithetnéd életét, meg­édesíthetnéd öreg napjait s legalább részben visszafizethetnéd, a mit érted tett ? Nem szégyenled magad Isten és emberek előtt ilyen hálátla­nul viselkedni szülő édes anyáddal szemben? Nem szégyenled, hogy idegen embernek kell téged erre figyelmeztetni ? Nem! soha nem töltök italt egy olyan fiatal embernek sem, kinek olyan tar­tozása van, mint neked. Nézd, ott az ajtó mellett ama fiatal em­bert, még ifjabb mint te! nézd, mint figyel rád, mert követni akarja a te példádat. Mutass neki inkább jó példát, hogy ne legyen egykor oka miattad sírni és téged átkozni. Az ifjú eleinte nagyon botránkodott, de végre mégis hallgatott a jobb érzésre s leikiismeretének intő szavára s belátta azt is, hogy mégis csak nemesszivü, jó embernek kell ama korcsmárosnak lennie, a ki nem nézi a maga hasznát, hanem inkább igyekszik őt gyermeki kötelességének teljesítésére rábeszélni. S akkor, kezet nyújtva a korcsmárosnak, mondá: „Igaza van! köszönöm, hogy rávezetett a kötelesség útjára !“ megfordult s a korcsmából egyenesen öreg édes anyjához távozott. Nos kedves olvasóim ! mit szóltok ez ifjúról ? tetszik nektek e kép ? ha igen és ha hasonlók akartok hozzá lenni: kövessétek őt, ti kik még ifjak vagytok; de kövessék őt, az idősebbek is, kik fér­jek, család apák, mert ezeknek is vannak kötelességeik gyerme­keik, nejeik iránt. Akkor nem lesz nélkülözés, szükség, sirás, rivás egy házban sem. Ford. Garay Gerö. A gyermekek dohányzása. Az egészségügy, főként pedig az iskolaegészségügy terén való­sággal mintaintézményeket fölmutatni képes Anglia egészségügyi újabb reformintézkedései között kettőzött figyelmet szentelt a dohányzásnak, mint a gyermek szervezetére igen káros élvezetnek. Akárhány vidéke akad Angliának, a hol az alsóbb néposztály gyer­meke, nemre való tekintet nélkül hódol a dohányzásnak; akár cigarettázásról, akár pipázásról, akár pedig bagózásról legyen szó. — Am e tekintetben nem kell épen oly messzire kalandoznunk Angliába, hiszen hazánkban, kivált dohánytermelő vidékeinken, a pipa már a négy-öt éves fiúgyermekek szájában is gyakorta ott látható, sőt fáraó-népünknél, cigányainknál állandóan járja a bagózás, még a legzsengébb komáknál is holott Angliában a bagó­zás abuzusával legfölebb a tiz-tizenkét éven fölül levő csemetéknél találkozhatunk; ott is legfölebb Irhon szegényebb sorsú néposz­tályánál. Angolország újabb időben nagyobb arányban fejleszti hadi­erejét. Ez alkalommal ismételten föltűnt a brit hadveszetőség előtt, hogy az újoncok túlnyomó többsége csenevész, vézna s a katonamértéket is alig üti meg. A baj eredetét kutatni kezdték s csakhamar rájöttek arra, hogy az anyaországból kikerülő újoncok nagy többsége zsenge gyermekkora óta szeuvedelmesen űzi a do­hányzást, főkép pedig tömérdek sok cigarettát fogyaszt. Mig az egyesült hármas királyság északi részéből. Skótországból kikerülő ujoncanyag egészséges, erőteljes, pirospozsgás fiukból állott, addig Anglia és Irhon ujoncjutalékának tetemes százaléka igen gyön- gécske emberanyagot szolgáltatott. A magyarázat egyszerű volt: mig a skót szülők legtöbbje szigorú dohányzási tilalom alatt tartja és neveli gyermekeit, addig az angol, főként pedig az ir szülők gyermekei már zsenge koruktól fogva úgyszólván rabszolgái a do­hányzásnak, legfőkép pedig az amúgy is káros és hozzá nagy­mértékű cigarettázás szenvedelmének. A dohányzás nemei közül tudvalévőén a pipázás és szivarozás, bizonyos mérsékeltebb élvezett mellett, kevésbbé jelenthet vesze­delmet, mig ellenben a papiroshüvelylyel együtt fogyasztott ciga­retta határozottan ártalmas anyagokkal rakja tele az emberi szer­vezetet. Az alsóbb néprétegek, kivált Angolországban és írbon­ban, a szó teljes értelmében földhöz ragadt szegény elemekből álla­nak; ezeknek pedig nincs módjukban jobb minőségű pipadohányt vagy épen szivart beszerezni; igy tehát kénytelenek a leghitvá­nyabb s igy olcsó dohánytörmelékfélét papiroshüvelybe csavarni s cigarettának elfogyasztani. Az ilyenfajta, rettenetes büzti s igy a lélegzőszervekre ugyancsak káros hatású füstölő anyagból Irhon szegénysorsu népe, nemre való tekintet nélkül, tömérdek mennyi­séget fogyaszt. Persze, a csemeték aztán követik ebben is a szülők rossz példáját. A sok dohányozás miatt az éhes gyermek keve­sebb ételt is kér a szegénysorsu szülőtől. Ez a szomorú állapot aztán kihat a jövő generáció szervezetére is s igy a testileg hátra- maradottabb ilyen nemzedék érthető módon nem képes az ujoneo- zás és a katonamérték igényeit kielégíteni. A fejlődésünkben aránylag visszamaradt ilyen husz-huszon- négy éves újoncok egészségén a lehetőség szerint azzal igyekeznek javítani, hogy bevonulás után tüstént dohányozási tilalom alá fog­ják. Ez az intézkedés, ha részben elkésett is, nem épen ered­ménytelen. Különösen Roberts lord tábornagy, a bur-angol há­borúból is ösmeretes hadvezér volt az, a ki üdvös sürgetéseivel keresztül tudta vinni azt, hogy a kérdéssel az angol parlament is behatóbban foglalkozzék: a minek eredményképp ma már a hár­mas egyesült királyságban a tettenért tizenhat éven aluli dohá­nyost érzékeny pénzbüntetéssel sújtják. A büntetés elsőbben csu­pán félfont sterling, vagyis tizenkét korona. Ismétlődés esetén a birság összege fokozódik, sőt fogházzá változtatható. Egyben szi­gorú büntetésben részesülnek azok a dohányárusok, a kik tizenhat éven aluli gyermek számára élvezeti cikkül dohányt árusítanak. A büntetés minimuma két font sterling, vagyis negyvennyolc ko­rona. Ismétlődés esetén a dohányárustól megvonják az árusítási engedelmet is. Az amerikai ifjúság egysületek rohamos haladást mutat­nak. A városi egyesületekben tiz év alatt a bibliatanulmányozó körök 807-ről 4050-re és a körök tagjai 13,000-ről 68,000-re szapo­rodtak. Tiz évvel ezelőtt az evangéliumi előadásokat egy év alatt egy millió ifjú ember látogatta; az elmúlt évben 2| millió ifjú em­ber látogatta ezeket. De nemcsak magában Amerikában halad előre ez a munka, hanem a nem keresztyén országokban is. Tiz évvel ezelőtt 22 ifjú ember működött mint egyesületi titkár a po- gányok között most pedig 86 ilyen ifjút alkalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents