Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-01-15 / 3. szám

12. oldal. 3. szám 1910. január 15. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ EGYHÁZI ELET. So. Chicago, 111. Mai képünk a so. chicago-i magyar ref. egy­házi énekkar tagjait ábrázolja. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az énekkar lelke Kováchy M. Sarolta k. a., a lelkésznek ki­váló zenei képzettségű leánya, szervezője pedig Kováchy M. Miklós voltak. Feljegyzendönek tartjuk az énekkar tagjainak névsorát is, melyet a következőkben adunk. Kováchy M. Sarolta k. a. kar­mester, Kováchy M. Miklós szervező, Kerekes Barnabás alelnök, Kozora János jegyző, Kováchy M. Andor pénztáros, Józsa Károly ellenőr, Kováchy M. Adél k. a., Kováchy M. Ilonka k. a, Józsa Rózália k. a., Józsa Bálint, Járay György, Matyi Erzsébet (férj. Jancsóné), Nagy Ilonka k, a.. Sipos Zsófika k. a., Tóth Zsuzsika k. a., Tóth Juliska k. a., Tóth Kálmán és Wajda József. Örömmel üdvözöljük e buzgó csapatot s midőn a magunk részéről is köszönetét mondunk azoknak, kik munkájukkal az anyaszentegvház épitéséhez nagyban hozzájárultak, kérjük e sorok olvasóit, kik So. Chicagóban és másutt laknak, hogy vegyék őszökbe, nem szebb időtöltés-e énekkari órákra járni, nemesen szórakozni és az egyház építésével egyben a magyar névnek is be­csületet szói ezni, mint ingujra vetkezve, szivarral a szájban, sörös üveggel a kézben s kalappal a fejen, hálózni, kurjantgatni, végre összeveszni s verekedni? Nem jobb-e Istent dicsérni, becsületes és igaz keresztyén életet élni, mint a korcsmákban dőzsölni, rósz helyeken erőt és pénzt pazarolni ? Isten áldja meg a so. chicago-i énekkar buzgó vezetőit és hü tagjait! Példájuk lelkesítse Amerikába került magyar testvéreink ifjú tagjait. H. M. Gy. Johnstown, Pa. Örvendező szívvel ünnepelt egyházunk is az Ige megtestesülésének, az isteni szeretet bizonyságának emlékünne­pén. Nemcsak helyben lakó hittestvéreink de a távol és közel plézeken lakók is szép számmal sereglettek egybe, hogy leikök megújuljon a karácsonyi örömben s hogy magukhoz vegyék a lélek eledelét és italát. A hívők szép seregének bizonysága az, hogy ünnepi perselypénzünk a vidékiek adományával együtt $90.69 tett ki, mi az előző évekhez képest össze nem hasonlítható szép eredmény, a híveknek vallásos buzgóságából folyó áldozatkészsé­gére nézve. Mint e b. lapok hasábjain jelezve is volt; ez alkalom­mal lépett fel először 32 tagból álló vegyes énnekkarunk a „Szi­vünk ma vig kedvvel betelt“ kezdetű szép karácsonyi ének elő. adáásával Porzsolt Ernő lelkész vezetése alatt. A mély benyomást keltő, szépen sikerült négyszólamú ének elhangzása után hirdette lelkész a karácsonyi örömöt, mely az idvezitőnek életéből s csodá­latos tetteiből árad az emberiségre. Az urnák szent asztalához mintegy 155-en járultak. A szent jegyeket Pelsőczy Ferenc és kedves neje Németh Juliánná voltak szívesek ajándékozni ez alkalommal. Este 7 órakor hálaadó isteni tiszteletet tartottunk; megköszön­vén a minden áldások istenének, hogy nemcsak testünkről gon­doskodik, de táplálja lelkünket is. Szintén szép számmal voltak jelen híveink, közöttük sokan olyanok is, kik nem vehettek részt a délelőtti isteni tiszteleten. Második nap, vasárnap is felhangzott ajkainkról a karácsonyi örömének és prédikáltatok a Krisztus, az idvesség fejedelme. Ekkor kereszteltetek meg Hamari József Sajó-Vámos Borsodm. illetőségű Portage Pa. lakos honfitársunk és neje, Molnár Mária újszülött fia István névre; keresztszülői: Hunyadi József és neje Magyar Borbála lettek. Este ünnepet bezáró s ó-év utolsó vasár­nap esti isteni tisztelet volt. Bár az idő zord és kemény volt, hí­veink huzgósága dacolt azzal s minden alkalommal telve volt az í rnak hajléka. így ünnepeltünk békességgel, komoly gondola­tokkal eltelve s érezve azt, hogy lélekben ujjászülettünk idvezitőnk születési emlékünnepén. Bridgeport. Conn. Az itteni egyház derék lelkésze, nt. Har- sányi István ur, betegeskedése miatt folyó hó 1-én, levél kíséreté­ben lemondott állásáról. A lemondó levelet Dezső János főgond­nok olvasta fel a gyülekezet előtt. Tárgyalásra kerülvén ez ügy, a gyülekezet nem fogadta el a lelkész lemondását, hanem hat havi teljes szabadságot szavazott meg neki. Élénken bizonyítja e körülmény azt a mélységes szeretetet, melyet a gyülekezet tagjai éreznek lelkipásztoruk iránt. Ugyancsak e szeretetről tesz tanú­bizonyságot a ref. nőegyletnek ama figyelmes ténykedése, mely szerint a beteg lelkipásztort nevenapja alkalmából gyönyörű virág­csokorral s 50 dollárt tartalmazó borítékkal lepte meg. A betegeskedő lelkészt nt. Je<3r n??ky Aladár nyorki és nt Dókus Gábor south norwalki ref. lelkészek helyettesítik. A mint halljuk, Harsányi ur mihamarább Colorado államba utazik csalá­dostul, hogy megrongált egészségi állapotát helyreállittassa. Az asszonyok bálja az idén is fényesen sikerült s kb. $300-nyi összeget juttatott az egyháznak. Az egyház 19<>9 évi bevétele $3329.37, kiadása $3085.92, tiszta készpénzmaradvány $213.45 volt. E számok is azt bizonyít­ják, hogy az egyház vezetői s a gyülekezeti tagok az elmúlt évben is lelkes, buzgó munkásságot, példás áldozatkészséget fejtettek ki. Január hó első vasárnapján tartott tisztújító közgyűlésen főgond­noknak Dezső János, algondnoknak Tóth József, pénztárnoknak Köteles István, jegyzőnek Szekeres Pál választatott meg. Rajtuk kívül még 20 presbyter, mind buzgó egyháztagok. — A vasárnapi iskola hatalmasan halad, közel 200 magyar gyermek részesül val­lásos nevelésben a lelkész finomlelkü neje, továbbá Kecskeméthy Béla s vagy 12 tanító vezetése mellett. Örömmel tekintünk a bridgeporti egyház nagyszerű haladására. Remélhetőleg, a beteg lelkésznek megadott hat havi szabad­ságidő Colorado azúrkék ege alatt helyre fogja állítani a nagy inunkásságu derék egyházi férfiú égé; zségét s a bridgeporti hívek örömmel látják egykor viszont újból 1 edve t lelkipásztorukat. Ösmeretes dolog egyéb iránt, hogy Harsányi István beteg­ségét főleg az az áldatlan harc okozta, melyet az úgynevezett csat­lakozott egyház kezdett Bridgeporton. Ugyanazon emberek, kik még pár év előtt mennyre-földre esküdöztek, hogy egyedül a (régi) ref. egyház az sigazi ref. egyház, szerveztek ellenegyházat a bridgeporti ref. egyháznak és teljességgel nem válogatott eszkö­zökkel iparkodtak ártani ennek és lelkészének. A két dolog közül csak az utóbbi sikerült; de mi bízunk az isteni kegyelemben, hogy ezt is jóra forditandja. Úgy legyen ! (Tudositó) Philadelphia, Pa. Egyházi életünk remélhetőleg nagy lendü­letet nyer a most megkezdődött évvel. Az állhatatos, igazi hívek kitartó szeretete előreláthatólag teljes diadalt fog aratni a sötétség munkásainak alattomos ás halódásai felett. Ezt, a január 9-én dél­előtt megtartott egyházi közgyűlés lefolyása is igazolja, melyen az egyház hűséges tagjai szép számmal jelenvén meg, törhetetlen szeretetüket demonstrálták a philadelphiai első magyar ev. ref. egyház iránt. Nem törődve egynéhány szögrehuzóval, kik az alat­tomosok susárlásának engednek s részint teljesen távol tartják magu­kat az egyháztól, részint annak positiv megrontására törnek, az egyházi közgyűlés egyhangú lelkesedéssel egészíti ki a városból elköltözések folytán hiányossá vált egyháztanácsot, megválasztván rendes presbiterekké Földváry István, Raffay Pál és Stefán Károly kipróbált hüségü egyháztagokat. Hasonlag a távolmaradt gondnok helyetteséül Johanidesz Gábort, az egyháztanácsnak régi, derék tagját. Egyháziakul szintén rendkívül buzgó derék két fiatal egyháztagot választottak meg: Csontó Bélát és Mártim Gedeont. A lelkészi jelentést és pénztárnoki számadást egyhangúlag vette tudo­másul a közgyűlés. Hogy a gyűlés lefolyása igazi keresztyéni szel­lemben, minden vita és torzsolkodás teljes mellőzésével történt az egyrészt a különködők távolmaradásának, másrészt az egyház volt lelkésze nt. Schódle Gy. Adám megjelenésének, lelkesítő szavainak

Next

/
Thumbnails
Contents