Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-07 / 19. szám
8. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ 19. Rzám 1910. május 7. ÖRÖMHÍR. — 1910. május 8. — MÉRTÉKLETESSÉGI LECKE. (Példb. XXII : 29—35.) Aranyige: „Végezetre, mint a kígyó, megmar. és minta mérges kígyó, megcsípj).“ (Példb. XX11J :32.) A mai lecke. ,,Az Urnák félelme feje a bölcsességnek,“ ezt mondja a Példabeszédek könyvének bölcs szerzője. Az Isten félelme pedig az 0 parencsolatainak követésében nyilvánul meg, igy tehát az az igazi bölcs, aki Isten parancsolatait megtartja. Könnyű ezt megérteni, csak arra gondoljon az ember, hogy az Isten neki szerető Atyja, a ki azért javát akarja. Javunkat akarja az Isten most is, mikor az () prófétája által a mértékletességre tanít. Lehet ugyan, hogy ma mértékletesek vagyunk öntudatlunul, de holnap, ha a harcra meg nem erősítjük magunkat, a kisértés elejt s mi a mértéktelenség szolgái, életünk boldogságának pusztítói leszünk. Azért értsük meg, milyen veszedelem rejlik a mértéktelenség- ben, hogy a veszedelem ellen megerősíthessük magunkat. Lehet, hogy mi mértékletesek is maradunk egész életünkben, de értsük meg, hogy nekünk nemcsak magunkról kell gondoskodnunk, hanem gyenge és erőtlen testvéreink javát is szolgálnunk kell, tehát jó példával, szeretettel és tanítással másokat is mértékletesség ut- , jára kell vezérelnünk, hogy is azok is bölcsek legyenek azaz féljék az Urat s ezt az ő parancsolatainak követésével mutassák meg, Az iszákosság bűn a test ellen. „Kinek jaj? kinek óh jaj ? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?“ Azt mondja a Példabeszédek írója, hogy „a bornál mulatóknak.“ Bizony a mértékteleneknek, mert ezek rontják testük egészségét. Ismertem egy gazdag embert, ki hirtelen, minden fáradság nélkül nyert nagy gazdagságot. A mikor először láttam s jó szerencsét kívántam neki, büszkén mondá, hogy meg van már az ő jó szerencséje, mert gazdag s pénzével megvehet mindent, a mi szemének, szájának tetszik. Úgy is tett: megvett minden jóféle italt s mértéktelenül kezdett inni azokból és boldogboldogtalant az ő italaival kinálgatott. Azt mondá, hogy csak a jó ital ér valamit az életben és ő csak azért örvend gazdagságának, hogy a legjobb italokat veheti és ihatja s adhatja a pénztelen szegényeknek is. S mi lett belőle ? Egy reszketős fejű, korán megőszült beteg koldus, ki most a mások könyörületére van utalva. Beszéltem én is vele s ő el mondá nekem utolsó pár évének történetét, elmondá, hogy a pénz hamar elfogyott s most jaj neki, mert épen azok nem ismerik, a kiknek társaságában elitta pénzét. Kérésemre megírta szomorú történetét s most azt árulgatja s a lassan gyűlő fillérekből tartja fen magát. Könyvének cime: kinek jaj? S a kis könyvecskében megfelel a Példabeszédek írójával s ennek bizonyságára a maga életének történetével. Az iszákosság bűn szeretteink ellen. Nézzétek meg az iszákos embert, midőn támolyogva belép házába, mit cselekszik. Nem elég, hogy gyermekei, felesége, vagy agg szülői szájából a kenyeret vette ki pénzének elfe- csérlése által, hanem a részegítő italtól felhevétve, most még ellenük is támad, ha nincs részéie jó vacsora, meleg szoba és puha ágy. Honnan legyen, ha ő mindent az italra költött ? Pedig, ugy-e, igaz, hogy a ki szeretteiről gondot nem visel, alábbvaló a pogánynál. Alább- való, azt mondom én, az oktalan állatnál is, a mely szintén szereti övéit s gondok visel rólok. Igen jó törvény az itt Amerikában, hogy az iszákos családfen tartót a rendőrség veszi pártfogásába; igen jó törekvés az is, hogy a jobb érzésüek, látván a szeszes italok pusztításait, arra igyekeznek, hogy a szeszes italok árusítása megtiltassék, a hol pedig ezt még keresztül nem vihették, szigorú törvényekkel korlátozzák az italmérést. Az iszákosság bűn a lélek ellen. Megértjük, ezek után, hogy miért bűn a mértéktelenség a lélek ellen. Azért, mert a ki az iszákosságnak rabja, nem gondol lelki javával, az, hogy kielégítse teste szenvedélyeit, nagyobb bűnre, sokszor gyilkosságra is vetemedik. Értjük, ugy-e, hogy az iszákos nem szereti Istenét, nem szereti embertársait, a mint nem szereti saját magát is. Az iszákos rósz ember: bűnt követ el Isten törvénye Mién, káromkodik, hazudik, lop és öl is, ha kell. Ugy-e hát igaz, hogy „a részegesek nem őröld ik Isten orszá-' gát“ ? Mértékletesség és teljes önmegtartóztatás. Mértékletes az, a ki az egészséges italt néha s csak kis mértékben élvezi; a teljes önmegtartóztatás hive az, a ki semmiféle szeszes italt nem használ s azt csak orvosságként veszi be betegség esetén. Vannak még olyanok is, a kik még orvosság gyanánt sem vesznek magukhoz szeszes italt. A ki tud uralkodni magán, az legyen mértékletes, éljen néha szeszes itallal, de soha se lépjen túl a határon; ki gyenge s nem tud parancsolni magának, ne igyék soha: ez az én jó tanácsom. De gyermek csak orvosságként vegye be a szeszes italt, mert fejlődésben levő testét még a mértékletes ivás is tönkre teszi. Kérdések: 1. Mond el Salamon király kérdéseit. 2. Hogy felel ő e kérdésekre? 3. Miket beszél Salamon király az iszákosokról? Youngstown, 0. M. H. Gy.
