Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-30 / 18. szám
Í8 . szám. 1910 április 30. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” oldal Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, május i. „Irgalmasságot akarok nem áldozatot“ (Máté ev. XII. rész, 7. verse). .Azt jelentik e szavak, hogy Isten a mi szivünk szeretete vezéreljen minden dolgainkban. Az emberek pedig, nem gondolván arra, hogy Isten a szivek belső indulatait is ismeri, azt hiszik, hogy a külső cselekedetek üres fényével Isten elől is eltakarhatják a szivök sivárságát. De nem úgy, a- tyámfia! Az embereket megcsalhatod, szemeiket képmutatással bekötözheted, de Isten látja a te szivedet s akképen Ítél meg tégedet. Ne legyetek azért balgák, azt hívén, hogy a külső cselekedetek üressége üdvözíteni fog; ne gondoljátok, hogy üres áldozatokkal az Istent is félrevezethetitek: szivetek szerelmét adjátok O neki s irgalmas szeretettel legyetek embertársaitok iránt. Hétfő, május 2. „Imádsággal és könj'örgéssel imádkozzatok minden időben a Szent Lélek által“ (Pál apostol levele az Ephe- zusbeliekhez, VI. rész, 18. verse). Minden időben imádsággal és könyörgéssel imádkozzunk! Tehát ne csak akkor jusson eszünkbe az Isten, amikor bajban és szomorúságban vagyunk; ne csak akkor emlegessük az O nevét, mikor szenvedünk; ne csak akkor hívjuk Ót segítségül, mikor egyedül és elhagyatva állunk. Akkor is Isten a mi Istenünk, mikor áldásaival érdemünk felett megajándékozott, amikor pedig mi oly könnyen elfeledkezünk Ő róla. Minden időben Őt imádjuk; neki adjunk hálát az élet örömeiért és Hozzá könyörögjünk a nem szeretem napokban szabadi- tásért. így mindig vele leszünk s Ő is mi velünk; igy életünk minden változásában bátran megállunk, mert tudjuk, hogy Ő a mi Atyánk, ki még akkor is javunkra van, amikor szenvedésekkel próbál meg. Szüntelen imádkozzunk! Kedd, május 3. „Miért szomorú a te orcád?“ (Nehemiás könyve II. rész, 2. verse). Miért szomorú a te orcád? Azért-e, hogy szegény vagy s keserves munkád mellett is sokszor nélkülözést kell látnod? Azért-e, hogy, bár igyekeztél mindenben követni a Megváltót, életed osztályrésze csak szenvedés? Azért-e, hogy akármennyire is szeretted szeretteidet, most azoknak szomorú sírja mellett kell könyei- det hullatnod? Mindezek „bizpny elég ok a szomorúságra; de semmiesetre sem arra, hogy a vigasztalás elől is bezárjuk szivünket. Imé, szól az Isten hozzánk, szomorúságban levőkhöz, hogy megvigasztaljon: Nagy gazdagság s rakott bolt nem fő-jó, ne gyüjtse- tek azért kincseket a földön, melyet a moly és rozsda megemésztenek; aki akarja Őt követni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét s úgy kövesse a szenvedések utján az üdvösségre; Ó a eltámadás és az élet, aki hiszen Ő benne, ha meghal is, él az, Szerda, május 4. „Kövessetek engemet, monda a Jézus“ (Márk ev. I. rész, 17. verse). És a tanítványok követék Őt. Nekünk is szól a Jézus s hiv minket az ő követésére: kövessük Ót mi is. A Jézus követése hajdan veszedelmes vala, mert jézus ellenségei az ő tanítványait is üldözék. Az üldözés pedig kegyetlen vala, mert kínzással és kegyetlen halállal fenyegetett. Némelyek a máglyán, mások vadállatok barlangjában, némelyek a keresztfán, mások a bárd alatt veszitették el életüket. És ime, mégis a Jézus követői maradának. Jézus követése ma nem veszedelmes, meit Ó miatta ma senkinek sem kell szenvedni. Mégis ma kevesebb igaz követője van Jézusnak, mint ama veszedelmes időkben. Mi az oka? Az, hogy az emberek ma rosszabbak, mert bár sokkal többen is nevezik magokat az Ó tanítványainak, csak nevükben tanítványok, szivök eltávozott a Mestertől. Kövessük Jézust szivünk teljességével! Csütörtök, május 5. „Nem mondom, hogy már elértein a célt, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem csak igyekezem arra, hogy el is érjem azt“ (Pál apostol levele a Filippi-beliek- hez III. rész, 12. verse). Mindnyájunknak adatott a parancsolat, hogy legyünk tökéletesek, mint a mi mennyei Atyánk tökéletes; de mindnyájan tudjuk azt is, hogj' a teljes tökéletességet e földi életben el nem érhetjük. Lemondjunk e azért életünk céljáról, lemondjunk-e arról, hogy a tökéletességre törekedve, egykor Isten az örök tökéletességre vezéreljen ama jobb életben? Ha lemondunk életünk céljáról, csak úgy élünk, mint az oktalan állatok s nem érdemiünk egyebet, hogy úgy is vesszünk el az életre nézve, mint azok. Ha pedig igyekezünk a tökéletességre, Jézust követjük a mi életünkben s ha meghaltunk, Vele leszünk az örök tökéletességben. Ne gondoljuk hát, hogy tökéletesek vagyunk, hanem, látva gyarlóságainkat, igyekezzünk azoktól szabadulni, hogy igy életünk napjainak fogytával nőjjőn tökéletességünk s egykor tökéletesek legyünk a Jézus által az örök üdvösségben. Péntek, május 6. „A miképen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképen járjatok Ó benne“ (Pál apostol levele a Ko- lossé-beliekhez, II. rész, 6. verse). Az Ur Jézus Krisztus érettünk, bűnös emberekért jött el az idők teljességében, hogy minket megszabadítson a bűntől s örök üdvösségre vezéreljen. Tanításával megnyitotta ami szemeinket, hogy lássuk a mi életünk célját; példájával erőt adott nekünk, hogy Őt követvén, életünk célját elérjük. Az a kérdés, hát hogy mit akarunk: akarjuk-e boldogságunkat vagy nem? Ha akarjuk, akkor nem lehet mást cselekednünk, hanem hogy O reá hallgassunk, Ót kövessük; ha pedig mi magunk akarjuk magunkat Istentől, az üdvösségtől és boldogságtól elzárni, akkor ne gondoljunk Vele és tanyásaival, de akkor ne is panaszkodjunk, ha boldogtalan a mi életünk, sőt legyünk elkészülve arra is, hogy kárhozat lesz a mi bérünk. Szombat, május 7. „Hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondotta“ (Cselekedetek könyve XXVII. rész, 25. verse.) Hiszek az Istennek, hogy amint megmondotta a Jézus által, Atyám nekem s minden dolgaival az én javamat akarja. Azért nem zúgolódom akarata ellen, ha nehéz is azt elhordoznom és nem félek mélákkor sem, ha az egész világ összedőlne is, mért tudom, hogy Ő az én gondviselő Atyám. Bárcsak az a hit táplálná az embereket, bárcsak e hit által vezettetve, mindenek szeretettel ragaszkodnának a minden jók adójához, mindenek szerető Atyjához, az Istenhez. Hiszem, hogy akkor minden ember boldogabb volna és hamar elkövetkeznék a földre az Istennek országa, melyben lakozik békesség, szeretet és üdvösség. Istenem! Jöjjön el a te országod! Youngstown, O. Hankó M. Gyula, » ref. lelkész.
