Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-23 / 17. szám
6. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 17. szám. 1910. április 23. Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. A Ref. Church U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐK: HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNYI LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE new yorki ref. lelkész. daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké czimre küldendők: Rev. Julius M. Haiikó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. ■=■■■-...... |g *» Az „Amerikai Magyar Szövetség“. Ez is mostoha sorsra kárhoztatott gyermeke az amerikai magyarságnak, pedig ez is csaK jót akar. Az itt élő többi idegen nemzetek, még a sokszor méltatlanul megvetett tót nemzetiségűek is tudtak szervezkedni s tudnak tenni közös javukért. Ne nézzük most, hogy mit tettek és tesznek ellenünk s közös szülőföldünk ellen, hanem lássuk meg, hogy tudtak és tudnak lelkesedni kitűzött czéljaikért nemcsak, hanem tettek is és tesznek is igen sokat. Hát csak a magyar volna az a nemzet itt, a mely közös érdekeivel nem gondol, hanem örökös torzsalkodásban emészti magát s pusztit- ja faját; hát csak a magyar volna az, a mely nem látja szükségét annak, hogy ellenségei ellen közös erővel védje magát, csak a magyar az, amely nem emelkedik itt öntudatra?! — Az Amerikai Magyar Szövetség céljai szépek és nemesek és mindnyájunk javát keresik : ébredjünk fel tétlenségünkből és öntsünk életet abba, hogy az is segitse a mi terhes életünket ez országban ! Legyünk tagjai mindnyájan az Amerikai Magyar Szövetségnek. ttoosevelt Magyarországon. Az amerikaiak büszkesége, a talpig ember Roosevelt mostanában egy- pár napot töltött Magyarországon. A hírlapi tudósítások azt mondják, hogy nagy lelkesedéssel fogadták és ünnepelték Budapesten. Látta hát Roosevelt a magyart hazájában s bizonyára még jobban megszerette, mert látta, hogy a magyarnak van szive. De éles szemével bizonyára azt is meglátta, amit kalauzai szerettek volna elfedni előle, hogy az a jobb sorsra érdemes magyar milyen árva s árvaságában mennyi ellensége van; azt is láthatta, hogy királya nem atyja, hanem inkább ellensége a magyarnak. Azt is feltételezzük, bogy Roosevelt magában a magyarban találta meg a bajok okát, mert bizonyára meglátta, hogy akiknek jó példával elöl kellene járni, nem sokat gondolnak sem a magyar néppel, sem a magyar hazával. Talán meg is mondotta, vagy később megmondja, hogy mit tapasztalt s mit látna jónak, hogy a bajok orvosolhatók legyenek. Oh ha nekünk is volna ilyen nagy emberünk, hogy felkeltené a magyart s elvezetné az óhajtott Kanaánba, az igazi függetlenségre, a boldog Magyarország megalkotására ! Angol folyóirat. Nem is olyan régen történt, hogy Pivány Jenő szorgalmas munkája eredményeké- pen a szövetségi senatus elrendelte az eddig elzárt Mami-féle titkos iratok publikálását s ennek nyomán ismét felbuzdulván az amerikai magyarság, arról folyt a lelkes beszéd, hogy ki kell adnunk egy angol nyelvű folyó-iratot s abban szülőhazánk történelmét és mai állapotát, továbbá az amerikai magyarok helyzetét és reménységeit ismertetve, az amerikaiak barátságát és jóakaratát keressük. És a sok lelkes beszédnek hamar vége szakadt s nem követte méltó cselekedet. Néhány egylet s pár magános lelkesedéssel ajánlotta fel támogatását az angol folyóirat megteremtésére és fentartá- sára, a nagy többség azonban, kialudván a lelkesedés szalma-tüze, immár nem is törődik az egész dologgal. A hiba azonban nemcsak mi bennünk, a közönségben van meg, hibásak az eszme apostolai is, kik csak egyszer szólattak s mert nem állott melléjük minden magyar, elkedvetlenedve félre állottak. Tudom én, hogy nehéz a közös ügyeket szolgálni, de azt is tudom, hogy a kitartás a közügyekben is eredményt hoz. Azért ismét kérem az eszme apostolait, vegyék kezükbe újra a nemes ügyet s csak akkor tegyék le a zászlót, ha, mondjuk, bárom hónap múlva sincs eredménye munkájuknak. Honütársaimat pedig kérem, lássák meg, hogy most, mikor az amerikaik figyelme Roosevelt budapesti ünnepeltetése folytán ismét a magyarok felé fordul, igen alkalmas volna az idő arra, hogy ezt a ügyeimet hazánkra és reánk nézve hasznossá tegyük. Értsük meg, hogy szükségünk van arra, hogy az amerikaiak megismerjanek s ennek igen könnyű útja volna az, ha ezt a tervezett angol folyóiratot kiadhatnék. Áldozzunk hát valamit abból, mivel Isten megáldott, hazánkért és mi magunkért is : teremtsük meg az angol folyóiratot s adjuk azt az amerikaiak kezébe. Ha az eszme apostolai nem akarnak cselekedni, cselekedjék az Amerikai Magyar Szövetség. M. H. Qy.
