Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-02 / 14. szám
8. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 14 szám. 1Ö10. április "2 ÖRÖMHÍR. — 1910. április 3. — (Olvasd el Máté evangéliumának IX : 11—34 verseit.) Aranyige : Mindenek lehetségesek a hívőnek. (Márk IX. 23.) Idő: Kr. u. 28-ik évben ősszel. Hely : A Galileai tó mellett Capernaum-ban. A mai lecke. Imé, lássuk Jézust a koporsó mellett. A koporsóban egy hutai leányzó fekszik. A szülők reménye, ürömé. A halál élete legszebb virágjában kitépte óta szülők ölelő karjaiból. A halottas házban már a siratok is jelenvannak, hogy jaj veszékeljenek s aztán kikisérjék az örök nyugodalom helyére. Jairus, a kétségbeesett apa szeretettől indíttatva, megkísérli az utolsót: Jézushoz folyamodik segedelemért. Jézus megérkezik a halottas házhoz, megnézi a halott leányzót, aztán igy szól a szomorodott halotti gyülekezethez : „Menjetek el innen, mert e leány nem halt meg, hanem aluszik“. Oh ! Ki tudná leírni a szülők örömét, háláját, bámulatát, melyeket Jézus e nehány szava felköltött szivükben ? Igen . . . azok a pénzenfogadott siratok gúnyolják, csúfolják Jézust. De Jézus megszégyeníti őket, mert „kimenvén a sokaság a házból, megfogia Ő a leány kezét, és az fülkéié“. A halott immár nem volt halott. A Jézus fültámasztá! Próbálj egy porszemet megsemmisíteni. Próbálj teremteni csak egy porszemet is. Nem tudsz! E világon semmi sem pusztul el, csak átváltozik. 8 ha a természetben igy van ez, miként lehetne semmivé a halálban a lélek, amely benned a nemesebb rész ! Ne télj, csak higyj! S midőn koporsó mellett állsz, melyben egy kedves gyermek, vagy szeretett nő, férj vagy édes anyád fekszik: jussanak eszedbe Jézus szavai, melyeket Jairus leánya koporsója felett mondott : „Nem halt meg, csak aluszik!’^ ^ , Mikor Jézus elment volna Jairus házából, követé Őt két vak, ki igy kiáltozott: „Könyörülj rajtunk Dávid fia!“ S, mikor Jézus meggyőződött a két vak igaz hitéről, akkor illeté szemeiket s mondá nekik: „Hitetek szerint légyen nektek“, és azoknak szemei azonnal megnyilatkozának. * Lásd, a Jézus megszánta és meggyógyította a vakokat. De nemcsak a vakokat gyógyitá meg Jézus, hanem egyetlen egy hozzáforduló nyomorultat, sziiköl- ködőt, szerencsétlent, keseredett szivüt sem bocsátott el üres kézzel. Segedelmet nyújtott minden Benne bízónak! Oh mond! Ismered-e keresztyéni kötelességedet szenvedő felebarátaid iránt? Vagy tán te is vak vagy? A könyörtelenség, a bűn vaksága van sziveden ? íla érzed, hogy igy van, oh keresd fel Jézust, mint Nikodé- mus tette, ülj le lábaihoz, mint Mária és hallgasd az Ő beszédét, tanításait, olvasd a szentirást, imádkozz, . . . . akkor majd lehull a bűnnek a könyörtelenségnek hályoga szivedről. Megismered a Jézust. Felleled szived nyugalmát, békéjét. Megismered Jézust, a te legjobb barátodat s örömmel fogod őt követni s lelked békéjében érezni fogod a könyörületesség és jólét örök áldásait. * Mikor pedig azok elmentek volna, imé hozának neki egy ördöngős néma embert. Ésaz ördögöt kiűzvén, megszólala a néma és csudái közi k vala a sokaság, ezt mondván : Soha izraelben ilyen dolog nem volt. A fari- zeusek pedig ezt mondják vala: az ördögök fejedelme által iiz ördögöket. E farizeusok szent lélek elleni bűnt követtek el. S mais mindazok, kik a Jézus isteni küldetéséből, a keresztyén vallás igazságaiból gúnyt űznek vagy káromolják azokat, szentlélek elleni bűnt követnek el. Oh! Rettenetes ez a bűn s rettenetesek ennek következményei ! Vigyázzatok és imádkozzatok azért, hogy e bűnbe ne essetek! Youngstown, O. Schódle Qy. Ádám. ref. lelkész.