Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-01-08 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR

ífíaggar Ammratt ÍMtmukíi ianttitud.

X. évfolyam. =

2. szám.

M ÉGJ E LE N MINDEN SZOMBATON.

Jlitbltöljpö m 11 k l g nit Natúrba g.

Youngstown, 0., 1910. január 8.

Entered as second-class matter January 2d, 1909, at the Post Office at Youngstown, O., Under the act of March 3, 1879.

**.*>■

■0'»^. 0 ^ 0*

I

I

fl

I

*

1*

I

/

fl

fl

Y*

i

fl

*

*

*

*

+■

*

!

*

Esteli ének.

Ne még, ne szállj le fátylas alkonyat,

Ne teritsd szét addig homályodat:

Mig lelkem elbuzogja csendesen,

Nagy nevedet én édes Istenem.

Kinek kegyelmed nem borul homályba Jóvoltodnak soha sincsen éjszakája.

Te vagy, te voltál nappal is napom, Kézen te hordasz élet-utamon.

En menedékem, törhetlen paizs,

Tiéd, tudom, az ég nyugalma is.

Sátra alatt a lappangó sötétnek,

Te vagy csak a világoló szövétnek.

Szivembe hát oltárt rakok neked.

Mondok dicsérő, hangos éneket.

S magamra öltve bűnöm tudatát: Megzörgetem kegyelmed ajtaját.

Az éj — Uram — már itt kisért felettem, Szárnyad alá, hamar, fogadj be engem 1

Oltalmadat ne vond tőlük se’ meg,

Kiknek szivével tudod szivem egy.

Ha köny között sóhajtanak feléd:

Tedd át szivemre bánatuk félét,

S ne hagyd felednünk, hogy fényben, viharban. Te állsz felettük, örök Változatlan !

— Ezt, ezt jelentsd meg a világ felett,

Hol elhagyott sir, árva kesereg.

Ezzel kötözd be a szegény baját:

E hittel adj nyugodt, jó éjszakát,

Hogy szív, a hol csak dobban a világon: Holnap, s örökre, téged, téged áldjon !

Szabolcska Mihály.

.0

.0.«*.**1*

I

*

*

I

fl

+

I

fl

*

/

fl

*

I

fl

*

fl

V*

/

fl- +

I

fl

fl

I

fi

*

I

fi

*

I

fi

*

I

•fi

fi

I

•fi

fi

I

fi

fi

I

fi

»t*