Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-13 / 7. szám

7. szám. 1909 február 13.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja'

oldal.

A gonosz szolga.

Alapige: Máté XYIII: 23—35.

(Vége)

Nem hisznek eléggé az élő, tevékeny Istenben, ki nem csupán törvényeket akar szivünkbe Írni, ha mi ezt engedjük, hanem a föld színéről is eltörölhet, ha nem engedjük is meg. Azt képzelik be magoknak, hogy Isten az ö törvényeit nem kényszerítheti rajok s ne is kényszerítse, hanem hagyja szabadjára kinek- kinek annak elfogadását vagy elvetését. Ennél nincs nagyobb tévelygés. Ne tévelyegjetek, Isten nem hagyja magát megcsu- folni. A mit az ember vet, azt fogja aratni Isten azt mondja nekünk, s minden embernek : Kövess engemet. Cselekedd, a mit én cselekszem, legyetek gyermekeim s legyetek áldottak! De ha mi nem akarjuk, ha Isten minden szeretete és gondoskodása daczára sem terem a fa jó gyümölcsöt, akkor az Isten országában előbb-utóbb elhangzik az az Ítélet felelte : Vágjálok ki ; minek foglalja a helyet! ?

Azt mondják manapság, hogy azokat a népeket, melyek nem észszerűen élnek és embertársaik irányában nem akarnak úgy viselkedni, mint emberekkel szemben, — gyökeresen polgárosítani kellene. E szavak hibásak, ha azt jelentik, hogy nekünk vagy más embernek joguk van embertársaikat kiirtani. De igazak, igazabbak, mint a kik azt mondják és úgy vélekednek, hogy ezek nem emberekre, hanem az Istenre vonatkoznak. Mert, ha az emberek nem akarnak engedelmeskedni Isten országa törvényeinek, tényleg elpusztítja őket a föld színéről. Nagy nemzetek, hatalmas nemesi sarjak, ős iniézmények eltűntek régen a föld színéről. Mert Istent királyokul, elismerni s országa törvényeinek — a melyekben pedig élet, gazdagság és erő van — engedelmeskedni nem akartak, Isten elvette tőlük országát s másoknak adta, kik jó gyümölcsöt teremnek. A zsidók intő és legnevezetesebb példái amaz istenítéletnek ; de nem egyedül állnak e téren. Másokkal is megtörtént. Érhet ez Ítélet titeket is, engemet is, valamint egész nemzetünket is, lia feledjük, hogy Isten országában vagyunk és helyünket csak úgy állhatjuk meg, ha Isten törvényei szerint élünk.

Erre tanít bennünket e példázat. A király megkísérti szolgáját országának egyik törvényére megtanítani — úgy, hogy végtelen könyörületességgel és nagylelkűen uralkodik. Isten ugyanazt akarja nekünk megtanítani. A király nem szavak, hanem tett által bizonyítja ezt be, amennyiben a szolgának tényleg elengedi minden adósságát. így bocsát meg nekünk is ingyen Jézus Krisztusban, mi Urunkban. De még többet! Azt kívánja, hogy tanulja meg a szolga királyának utánzását; hogyha a király úgy bánik vele, mint az atya a fiával, neki is úgy kell bánni szolgatársával, mint testvérével. Azt kívánja Isten, hogy ezt tanuljuk meg.

Azonban ezt nem sok szóval terjeszti elébe az embereknek. Nem mondja: Megparancsolom, hogy adósodnak engedd el a tartozást, a mint én is elengedtem. K ihagyja az embernek saját helyes érzületére. Nem törvényről, de szívről van itt sz >. Épen úgy jár el Isten velünk szemben. Nem úgy nevel bennünket, mint gyermekeket vagy szolgákat, hanem mint szabad, erkölcsös lényeket. Saját eszünkre és lelkiismeretünkre bizzu, hogy azt arassuk, a mit vetettünk. Hlzért stb. Az tmondom, hogy s/.ivbeli ügy. Ha Isten törvénye szivünkbe van Írva, szivünk a jogos megtételére fog bennünket vezetni. Ha ellenben Istennek törvénye nincs szivünkben, puszta külső törvények nem fogják azt eszközölni, hogy a jogos dolgot tegyük, mert a mit teszünk, nem lesz igazán jogos és jó, mert nem szivünkből és nem szabudaknratunkból származik.

De a szolga nem követi urának példáját. Alig jön ki urától, fojtogatja szolgatársát, ezt mondván: „Fizesd meg, a mivel tartozol!“ Szive nem indult meg, urának példája nem engesztelte meg. Nem látja, mily szép, mily nemes, mily isteni a nagylelkűség és könyörületesség. Kemény szivü, világi férfiú. A mennyei ország, mely szeretetben és igazságosságban áll, nincs ő benne. Hogy habár nincs az Isten országa ő benne, ő mégis ez országban van, megtudjuk a következő rettenetes szavakból:

„Gonosz szolga, méltatlan vagy részvétemre, mert nincs jóság a te szivedben. Te nem akarod megszívlelni törvényemet, mely ezt mondja: Légy könyörületes, mint a hogy én is könyörületes vagyok! Nos, egy másik és általános törvényt is érezned kell : A hogy: te teszel másnak, úgy tesz más neked. Ha könyörületes vagy, könyörületességet fogsz kívánni. Ha mindenért bért vársz, neked is mindenért kell fizetni. Ha mindenáron az igazságosság erényét törekszel gyakorolni, én is azt fogom cselekedni veled. Azt véled, hogy mert én könyörületes vagyok, nem ügyelek rád ? Mert csendben ülök, türelmes vagyok ? Azt hiszed, én olyan vagyok, mint te ?“

„Es az ő ura adá azt a h diárok kezébe,. mígnem mind megadná, a mivel néki tartoznék.“

K. T! ez komoly történet. Szívleljük meg. S hogy ezt tehessük, kérjük Istent, hogy kösse azt lelkünkre, hogy törvényeit Írja be szivünkbe, hogy ne csak féljünk azoktól, hanem szeressük is azokat; ne csak azoknak hasznos voltát, hanem könnyűségét is ismerjük el; hogy azoknak ne zúgolódásból vagy kényszerből engedelmeskedjünk, hanem mert látjuk, hogy azok igazak és igazságosak, szépek és isteniek. S imádkozzunk, hogy Isten szerettesse meg velünk törvényeit, hogy azokat ne hanyagoljuk el és ne vessük meg, mert különben ama napon az azokra való váratlan emlekeztetés rettenetes lenne. Kérjüklstent, hogy' kegyelmének országa éljen továbbra is mi beniink ; akkor jöhet az utolsó számadás órája, Ítéletének mennyköve nem fog minket porrá zúzni. Ámen.

Uniontown, Fa.

Angolból Oh. Kingsley után átdolgozta Székely Nlliídor.

Különféle.

Iíiiiii9 az olcsóság országa. A Lavoro czimü olasz lap legutóbbi számában érdekes apróságokat mond el a kínai viszonyokról Giovanni Yacca dr., a ki nemrégiben érkezett vissza kínai földön tett tanulmányutjáról. A mandarinok földjén — ugymiond Yacca — épen nem lehet drágának mondani az életet. Vucca egy hónapra önmagáért és tiz tagból álló karavánjáért összesen négyszáz koronát fizetett szállodájukban teljes ellátásért. A legelőkelőbb szállodában se fizetett napi negyven fillérnél többet egy szobáért és a szoba árának megfelelő olcsóságot tapasztalt minden más tekintetben is. Egy tojás nem egészen egy fillérbe kerül és egy csirkéért huszonnégy fillért fizettek.

Kínában a czivilizáczió hatalmas léptekkel halad előre. Óriási a különbség, ha például a liarmincz év előtt levő viszony okát hasonlítjuk össze a maiakkal. A tudomány fáklyája már Kínában is világit. A kínai nagyrabecsüli és szívesen fogadja az európai kultúrát. Gyorsan elsajálitja és — tökéletesíti. Jelenleg vagyr másfélezer előkelő kínai ifjú tartózkodik az európai egyetemeken. A japánországi főiskolákat még többen látogatják. A kolostorokat mindenütt nyilvános iskolákká alakították át. Kínában majdnem mindenki tud olvasni és legtöbben írni is. Ez idő szerint kétszáz nagy napilapjuk van a kínaiaknak. Vasúthálózatuk is napról-napra növekdiek és a táviró, úgyszólván, az egész országot behálózza. A nagyobb városokban, főképp a tengerparti városokban telefon és villámos-világitás van. A kínai posta is kitünően van szervezve. Kina egymaga akkora, mint egész Nyugot-Európa és mégis a belföldi forgalomra szolgáló levélbély'eg csak négy fillérbe, a levelezőlap pedig csak két fillérbe kerül.